Bajnokokat nevelnek a gettóban

,,Nagy királyok vagyunk"

Ricsinek Ronaldo, Lacinak meg Kluviert. Mindketten a 6 bében tanulnak, folyamatosan edzenek, Laci még a Fradi utánpótlásában is focizik. ,,Nagy királyok vagyunk" - mondja a rögtönzött életrajz után az ifjú focista, majd hozzáteszi, hogy ,,inkább én vagyok a kedvenc játékosom". Erre a szerényebbek összeröhögnek, és kihívnak egy kosármeccsre.

Közben Balogh Imihez ülünk le beszélgetni, aki a felnőttek között volt már ötödik a terepduatlon országos bajnokságán, és lefixáljuk, hogy ,,ebben a sportban erősnek kell lenni". Erre Pika György elmosolyodik, a reakcióra a többiek is, mindenki tudja, ha ő ad egy pofont, annak tekintélye van. Ferencvárosban így mennek a dolgok.

A menekülési út

Az utcára mutat a menekülési út feliratú tábla a Lenhossék utcai Ferencvárosi Általános és Szakiskola folyosóin. A tanterv azonban pont az ellenkező irányba, mert a félezres létszámú iskolába járó gyerekek olyan rendszerben tanulnak, amelyben a tanárok a sport erejével próbálják kirángatni őket a mindennap megélt mocsokból: utcai verekedésekből, drogozásból és szülői terrorból.

Ha az ember kerékpározik vagy focizik, akkor nincs ideje belőni magát.

Ferencvároson kívül még négy kerületből érkeznek az iskolába a többségében roma származású gyerekek, hogy sikereikkel igazolják azt az alaptételt: ha az ember kerékpározik vagy focizik, akkor nincs ideje belőni magát, és nehezére esik energiát ölni a bélyeg nyalogatásába is. Tulajdonképpen erre épül az a nevelési program, amelyet nyolc évvel ezelőtt az iskola két tanára, Grószné Szórádi Ildikó és Vajda József kezdett meg az iskolában.

- Mindegy, hogy miben, de ezeknek a gyerekeknek sikert kell biztosítani. A cigánygyerekek többsége rendkívül ügyes a készségtantárgyakban és a sportban egyaránt, innen jött az ötlet, hogy csináljunk ennek megfelelő osztályt. Így született meg a triatlonosztály - eleveníti fel a múltat Szórádi Ildikó.

,,Mára már szinte mindenki nyert biciklit"

,,Ma már minden versenyzőnek van saját biciklije, amit valamelyik versenyen nyert"

Az akkori elsősök szisztematikusan, iskolaotthonos rendszerben szinte minden nap jutottak sportolási lehetőséghez: kerékpároztak, úsztak és futottak. ,,Ma már minden versenyzőnek van saját biciklije, amit valamelyik versenyen nyert" - mondja büszkén Sivók Zoltán, az iskola igazgató-helyetesse, majd apai büszkeséggel sorolja a neveket. Szórádi Ildikó elmondása szerint az elején nagyon sok kritikát kaptak (nem megfelelő az edzői háttér, a cigányokkal nem lehet mit kezdeni, mert nincs akaraterejük, stb.), de az ellenkezést legyőzték az eredmények. Így ma már az iskolában a diákok egyötöde intenzíven sportol, és a triatlon-duatlon páros mellett a kosárlabda, a foci és a sakk is intenzíven köti le a kamaszok energiáit.

- Ezt már nem lehet abbahagyni - mondja Vajda József, akivel az ebédlő közepén beszélgetünk, lévén körben áll az apropó. Elsősorban Bayer Ilona, valamint Topolánszky Ákos, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, a minisztérium kábítószerügyi koordinációs vezetője Topolánszky kint áll elől, pólót oszt és sapkát, valamint egyetért a kezdeményezéssel. AZ ISM eddig még nem adott pénzt az iskolának.

Ali vagy Aida?

... az összes gyerek a kólára vár, és a sütemények szabadrablására.

- Minden táboroztatáshoz, versenyzéshez alapítványoktól kapunk támogatást - ecseteli a körülményeket Sivók Zoltán. Ebben a pillanatban azonban ez nem fontos, az összes gyerek a kólára vár, és a sütemények szabadrablására. - Tudjátok ki az a Mohamed Aida? - kérdezi Topolánszky. - Igen, bokszoló - kiáltja valaki, de Kásás nevére már helyes válaszok érkeznek. Balogh Gábor világbajnok neve is ismeretlenül cseng, csak Balogh Laci szól be, hogy nem Gábor, hanem: László. A nevetést elnyomja a kiosztás körüli hajcihő, de Topolánszky még elmondja, hogy ,,a sportolók ezekben a kiadványokban elmesélik, hogy miért rossz drogozni, és mennyivel jobb sportolni."

Bayer Ilona a gyerekhadnak megköszöni, hogy szereplőként résztvettek a Droghétköznapok című film forgatásában, amelyet egy hónappal ezelőtt vetítettek az m1-en. Bayer elmesélte, hogy a film legfőbb tanúsága, hogy ,,a gyerekeket egyáltalán nem hatják meg a drogellenes plakáthegyek, és az iskolákban tartott előadássorozatok". ,,Ez az iskola, ez a módszer és a gyerekek eredményei magukért beszélnek, és példaértékűek lehetnek mindenki számára" - zárja le a mondatait a szerkesztő.

Kezes bárányok

Az iskolában két cigányszármazású tanár tanít. ,,Ez elsősorban akkor jelenthet előnyt, ha ki kell menni a családokhoz, mert ott látják, hogy a tanár is közülük való" - mondja Szórádi Ildikó, aki az alsó tagozat vezetője. Az iskolában nincs közvetlen drogveszély, de rengeteg gyerek olyan családból jön az iskolába nap mint nap, ahol ,,apu, anyu drogozik". Eddig egy volt diáklány halt meg kábítószer-túladagolásban, de ,,ezek a gyerekek mindennap ki vannak téve a veszélyeknek". A 60-70 fős tanári karban ,,nem a legrosszabb, hanem a legjobb" pedagógusokra van szükség, mert másképp nem lehet bírni - magyarázza a közben megtudott fluktuáció magas számát Szórádi, aki szerint ,,ismerni kell a cigányok értékrendszerét, és idomulni kell hozzá, mert itt a legfőbb gond az, hogy senki sem foglalkozik velük. Ha az emberben látják, hogy szereti őket, és sikert tud biztosítani, akkor kezes báránnyá válnak"

Verhetetlenek

A Diákolimpiákat, a korosztályos budapesti bajnokságokat rendszeresen megnyerik a srácok

A Diákolimpiákat, a korosztályos budapesti bajnokságokat rendszeresen megnyerik a srácok, fociban például azt a csapatot is lenyomták, amelybe áttételesen Torgyán doktor szokta volt a lóvét nyomni. Szinte csak bajnokokkal találkozunk a folyosón, ki kerékpározásban, ki triatlonban: az egész gyereksereg komoly sportpályafutást tudhat a háta mögött. ,,Ezek a gyerekek a jövőben is biztosan sportolni fognak - mondja Sivók Zoltán, aki szerint ez az egyetlen megoldás arra, hogy megmentsék őket.

,,A nevelőtestület célja, hogy olyan iskolát teremtsen, amelyben mindenki jól érzi magát, értelemmel, figyelemmel és sokféle tevékenységgel segítse a személyiség és a szellem fejlődését." Ez a mondat az ebédlő falán a ,,Tanári, tanulói házirend" első pontjában olvasható, de ott van a tanárok, meg a tanulók szemeiben is, amikor a kosárlabdákat kergetik a tornateremben.

A palánkra valaki krétával felírta, hogy Gervai Tibor, aki bizonyára legalább akkora király, mint az a srác, akivel eljövőben lejattolunk.