Átvilágíttatná a hivatalvezető a külföldi lakásvásárlókat

Grespik László, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatalának vezetője az Indexnek megerősítette, hogy a Belügyminisztériumhoz eljuttatta azt a javaslatát, amely szerint a külföldiek ingatlanvásárlásakor a kérelmezőket ezentúl nemzetbiztonsági vizsgálatnak is alá kellene vetni.

Egy idős norvég házaspár vásárol ötmillió forintért lakást a fővárosban, az nem sérti a közérdeket, viszont ha egy ukrán vevő két nyolcvanmilliós ingatlant szerezne meg, az nem biztos, hogy ugyanilyen pozitív megítélés alá esne

Grespik mindezt azzal indokolta, hogy meg kell akadályozni a közérdeket sértő jelenségeket, azt, hogy egyesek pénzmosásra használják fel a külföldiek ingatlanvásárlási lehetőségét. A hivatalvezető tájékoztatott arról, hogy azért sietett beadni javaslatát a Belügyminisztériumhoz, mert a tárca július 18-ig szabott határidőt arra, hogy a közigazgatási hivatalok eljuttassák jogszabály-módosítási, illetve jogszabály-alkotási javaslataikat.

Az új szabályozást Grespik László azért tartja fontosnak, hogy a bűncselekményekből származó pénzeket a jövőben ne lehessen tisztára mosni a magyar fővárosban. Szerinte itt ugyanolyan rutineljárásra lenne szükség, mint amilyet a bevándorlási kérelmek elbírálásakor alkalmaznak a közigazgatási hivatalok.

Mint megtudtuk nincs szó arról, hogy ezentúl az ingatlant vásárolni szándékozó külföldieket ,,C" típusú nemzetbiztonsági vizsgálatnak vessék alá - ez csak a fontos tisztségeket betöltő személyeknél feltétel.

Az ingatlanvásárlók esetében csupán egy egyszerű rutineljárást javasol Grespik, amelyben a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség ellenőrizné, hogy nem körözik-e a vevőt más országokban, illetve nem sért-e nemzetbiztonsági érdeket a vásárlás. Példaként említette, hogy ha egy idős norvég házaspár vásárol ötmillió forintért lakást a fővárosban, az nem sérti a közérdeket, viszont ha egy ukrán vevő két nyolcvanmilliós ingatlant szerezne meg, az nem biztos, hogy ugyanilyen pozitív megítélés alá esne.

Grespik-portré a HVG-ben Az alábbiakban a Heti Világgazdaság Grespik Lászlóval készült interjújából idézünk néhány részletet: ,,Kicsit mindig is kilógtam a sorból: osztályelső voltam, de új motorkerékpárommal egyből felhúztam a Várdombra, ahová az utolsó métereken gyalog is négykézláb volt szokás felmenni, letettem a könnyűbúvárvizsgát, vagyis egyszerre voltam intellektuális beállítottságú és vagány." ,,Először is megtaláltam - és ezt érdememnek tudom be - Werbőczy István Tripartitumában azt a részt, amikor azt írja, hogy a már itt lakó magyarok Scythiából jöttek. Általa mondom és vallom, hogy szkíta származásúak vagyunk, és hogy honfoglalásunk az eddig hittnél jóval korábban történt. De leírtam azt is, hogyan lehetne vitatni Trianont..."

Grespik szerint egyébként javaslata nem újdonság, mert Lengyelországban és Csehországban hasonló intézkedéseket terveznek, illetve vezettek be, elsősorban a német határ menti ingatlanok felvásárlását megakadályozandó. Szerinte Spanyolországban is korlátozzák a külföldiek ingatlanszerzését, ám ott közvetett módon, magas helyi adók kivetésével.

Addig is azonban, amíg életbe lépnének az új jogszabályok - Grespik szerint akár már szeptemberben a kormány elé kerülhetne a javaslata -, igyekeznek a jelenlegi szabályok alapján szigorítani az elbírálást. Jelenleg is lehetőségük van ugyanis arra, hogy a közérdek sérelmére hivatkozva elutasítsanak egy-egy kérelmet. Grespik szerint ugyanis egy-egy lakás eladása nem árt a köznek, viszont ha tömegesen vásárolnak fel külföldiek ingatlanokat, az már hátrányos lehet a nagy többségnek is.

Példaként említette a hivatalvezető, hogy egy hatvan lakásos társasház életét megbéníthatja, ha túl sok ingatlan kerül külföldi kézbe: nem lehet ugyanis társasházi közgyűlést tartani, lehetetlenné válnának a gyors döntések, minthogy nem érhetők utol a tulajdonosok.

Ugyancsak nincs szükség arra, hogy maffia-kapcsolatokkal rendelkező, terrorszervezetekhez tartozó emberek pénzmosásra használják a budapesti lakásokat, telkeket - tette hozzá végül a hivatalvezető.

GKI-felmérés a fővárosi irodapiacról A fővárosi ingatlanpiac forgalmának stagnálását várják a következő hónapokban a vállalatok, az ingatlanforgalmazó és -fejlesztő cégek, közölte Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója a Wallis Ingatlan Rt. és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával májusban készített konjunktúra-felmérés eredményéről csütörtökön. A megkérdezettek a lakáspiacon erős konjunktúrára számítanak, bár az előző, februári felméréshez képest optimizmusuk csökkent. Az iroda- és üzlethelyiség-piacon a forgalom visszaesésére számítanak. A válaszadók az év során a lakóingatlanoknál 16-20 százalékos, a telkeknél 22-23 százalékos áremelkedést prognosztizálnak. Az iroda-, az üzlethelyiség-, a raktár-, az üzemcsarnok-, és az üdülőárak esetében mindössze 5-10 százalékos növekedésre számítanak, ami némely szegmensben reálérték-csökkenést jelent.