Belföld

Györgyi Kálmánt bűnpártolással vádolják

További Belföld cikkek

Hivatalos személy általi bűnpártolással vádolja a most távozó legfőbb ügyészt és helyettesét Szeszák Gyula, aki 1992 tavaszától 1993-ig volt Hajdú-Bihar megye főügyésze. A Györgyi Kálmán által nyugdíjazott főügyész azzal vádolta hétfőn, a parlament olajügyi bizottságában korábbi feletteseit, hogy 1992-93 között törvénybe ütköző módon akadályozták az ő munkáját, amikor olajügyekben nyomozott. A Belügyminisztérium szóvivője visszautasítja Szeszák állításait.

Szeszák a jelenlegi belügyminisztert, Pintér Sándort - akkori országos rendőrfőkapitányt - is azzal vádolja, hogy hét évvel ezelőtt nem juttatott el az illetékes szegedi ügyészségi nyomozati szerveknek olyan dokumentumokat, amelyek az olajüggyel függtek össze, és amelyeket a Vám- és Pénzügyőrség különleges nyomozói állítottak össze. A Belügyminisztérium szóvivője, Könyves Krisztina viszont elmondta az Indexnek, hogy egyértelműen visszautasítja Szeszák állításait. A BM szerint főügyészként Szeszáknak megvolt a lehetősége minden egyes eset kivizsgálására Hajdú-Bihar megyében. A tárcának nincs tudomása arról, hogy a felügyelete alá tartozó nyomozószervek megtagadtak volna bármilyen utasítást, amely az olajügyek kivizsgálására vonatkozott volna.

Szeszák Gyula
Kipakol

Szeszák Gyula kijelentette: a Legfőbb Ügyészség és az ORFK akkori vezetői tudatosan akadályozták a szükséges vizsgálatok lefolytatását, és ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy olajbűnözők mentesüljenek a felelősségre vonás alól. "Az én sorsom, 1993-ban történt nyugdíjazásom jeladás volt arra, hogy szabad a gazda Magyarországon" - tette hozzá, majd másfél órás nyilatkozata után egy dokumentumköteget adott át Pallag Lászlónak, a parlament olajügyi bizottsága elnökének, amelyben olyan iratok szerepelnek, amelyek állításait szerinte alátámasztják.

A Belügyminisztérium szóvivője szerint ugyanakkor a rendőrség, illetve annak vezetői nem befolyásolták az ügyészségi nyomozószerveket. Szeszák Gyula a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében fejthette ki tevékenységét, s ebben a tevékenységben sem a minisztérium, sem a rendőrség nem akadályozta.

Szeszák Gyula maga is elmondta, hogy sokan már korábban és jelenleg is rágalmazással vádolták, illetve vádolják. A volt főügyész ezzel elsősorban Papp Imrére, a volt Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitányra és feleségére utalt, aki ellen ő több eljárást is próbált indítani. Az 1993-ban elbocsátott főkapitányt és feleségét azonban nemrégiben, az Orbán-kormány idején az országos rendőrfőkapitány kártérítésben részesítette, sőt a feleséget őrnagyból alezredessé léptették elő. Szeszák szerint erről tudnia kellett Pintér Sándor belügyminiszternek is.

A volt rendőrkapitány ügyei

A volt Hajdú megyei főügyész elmondta, hogy 1992 tavaszán, hivatalba lépése után nem sokkal Papp Imre megyei rendőrkapitány ügyeivel szembesült. Kezdetben ezeket nem akarta hivatalos útra terelni, nehogy a rendőrség tekintélyét csorbítsa. Ezért informális módon próbálta a helyzetet megoldani, ami - utólagos beismerése szerint - nem volt szabályszerű.

Szeszák az ügyészségre vonatkozó jogszabályok ellenére nem feletteséhez, a legfőbb ügyészhez fordult ugyanis, hanem személyes tallálkozón hívta fel Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány figyelmét az általa vélelmezett megyei rendőrségi visszaélésekre.

Pintér 1992 tavaszán megígérte, hogy néhány hónapon belül (augusztusig) rendezi az ügyet. Miután nem történt semmi, Szeszák Boross Péter akkori belügyminisztert kereste meg közvetítő - egy parlamenti képviselő - révén. Boross Péter azonban - azonnal jelentette az esetet a legfőbb ügyésznek, miután a jogszabályok szerint csak neki van lehetősége a belügyminiszterhez fordulni az ügyészi szervezetből.

Ezután Szeszák - látva, hogy informális úton hiába próbál eredményt elérni - hivatalosan is megindította a nyomozást a Hajdú-Bihar megyei rendőrfőkapitány ellen. A gyanú szerint a megyében szabályellenesen adtak vissza jogosítványokat, valamint a főkapitány és felesége rokkantsági alapon importált egy személygépkocsit.

Kizárás a nyomozásból

Ezután azonban nem folytathatta Szeszák az eljárást, mert a legfőbb ügyész kizárta őt a nyomozásból, és átadta az ügyet a Csongrád megyei, pontosabban szegedi ügyészségi nyomozóhivatalnak.

Szeszák szerint mindez felbátorította a "házaspárt", miután információi szerint a megye területén 1992 decemberében gyanús olajszerelvény-mozgásokat észleltek. Szeszák az értesüléseit a MÁV debreceni igazgatóságán, a forgalmi szolgálatnál dolgozó személytől kapta, aki később részletesen dokumentálta az olajvonatok útvonalait.

Ám mire ezek az iratok, táblázatok és feljegyzések elkészültek, a szerelvényekben lévő olaj nagy részét már lefejtették. Csupán egyetlen egy szerelvény volt még "tettenérhető" - jóllehet Hajdú-Bihar megyében öt vagonnyi olajat ebből is lecsapoltak ekkorra. A nyomozók a Biharkeresztesnél Magyarországra beléptetett, Debrecenben vámkezelt, majd Pétfürdőre tovább irányított 66 vagonból 61-et találtak meg. (Szeszák szerint azért Debrecenben vámkezelték a szerelvényt, mert Biharkeresztesen Papp Imre személyesen avatkozott közbe, Debrecenben pedig Szabó Sándor alhadnagy szintén a rendőrkapitány személyes kérésének tett eleget, amikor szabálytalanul HTO-ként vámkezelte a gázolajat.)

A vonaton gázolaj volt, de a Vám- és Pénzügyőrség különleges nyomozó osztálya szerint háztartási tüzelőolajként vámkezelték a rajta levő anyagot. Mint ismeretes, a gázolaj jövedéki adóval terhelt üzemanyag, míg akkoriban a HTO-n jóval kisebb volt a közteher. Aki tehát más néven hozta be az országba, és értékesítette az olajat, az jókora hasznot érhetett el.

S hogy mi volt mindebben a volt megyei rendőrkapitány szerepe? Szeszák Gyula szerint Papp több olyan cégben is érdekelt volt, illetve e cégek megbízottjaként járt el különböző hatóságoknál, illetve üzleti partnereknél, amelyek érintettek voltak az olajvonat beléptetésében.

Cégek és olajügyek

Az összefoglaló jelentések szerint a szerelvény körüli ügyekben felmerült a Hungária Privát Petrol Kft. neve, amelynek ügyvezetője az utólag elítélt Jakubcsik Ferenc volt. A Hungária Privát Petrol Kft. azonban később egyesült a Hajdú Privát Petrol Bt.-vel, pontosabban belépett a bt.-be, amelynek beltagja Papp Imre volt.

Papp Imre azonban eladta üzletrészét, és helyére Nagy András, egy (volt) rendőrszázados került. Szeszák szerint az ügyben érintett volt az a cég is, a Strázsa Bt., amely akkor alakult meg, amikor Papp Imre távozott a Hajdú Privát Petrolból. A Strázsa Bt. kültagja a volt rendőrkapitány lett, míg a beltag a kapitány fia volt.

Mindez azonban Szeszák Gyula szerint nem volt elég gyanús Györgyi Kálmánnak és helyettesének, Fábián Jánosnak, nem indult ügyészségi eljárás Papp ellen, akit időközben elbocsátottak a megyei rendőrség éléről. Az elbocsátás másnapján a volt kapitányt igazoltatták a debreceni vasútállomáson, ott, ahol néhány ember éppen olajat fejtett le egy szerelvényről. A helyszínen találták Nagy Andrást, a Hajdú Privát Petrol akkori beltagját is.

Szeszák elmondta, hogy sokan azt állítják, megfigyelés alatt tartotta ellenlábasát, Papp Imrét, ezt azonban az olajbizottság hétfői ülésén cáfolta a volt főügyész.

Visszatérve a 61 szerelvényből álló olajvonathoz, Szeszák elmondta: a Pétfürdőre irányított szerelvény ügyében a debreceni vámhivatal kezdett nyomozni, amely az ő utasítására indította meg az eljárást. Csakhamar kiderült azonban, hogy a megyei vámhivatalnak nincs hatásköre az egész országra kiterjedt, szövevényes ügyben. Ebbe egyébként belekeveredett Szeszák szerint a privatizálás alatt álló Videoton egyik cége - 45 millió forintot hitelezve a román olaj megvásárlásához -, valamint a többi olajügyben is elhíresült Hungitalia nevű szegedi olajcég.

Pallag László

A bonyolult ügyet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) különleges nyomozó osztálya vette át ezután. A pétfürdői, debreceni és biharkeresztesi nyomozás eredményeként azonban senkit sem tartóztattak le, pedig Szeszák szerint kiderült, hogy Debrecenben például Szabó Sándor alhadnagy szabályellenesen HTO-ként vámkezelte a gázolajat, a MÁV pedig a belső szabályokat megsértve "utaztatta" a szállítmányt.

Pintér szerepe

A VPOP nyomozóit egy Mészáros nevű tiszt szerint maga Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány hívta fel akkoriban, s azt kérte, hogy juttasák el neki a nyomozás dokumentumait. Ezt a VPOP meg is tette, ám Szeszák állítása szerint az ügyben illetékes szegedi ügyészségi nyomozóhivatal nem kapta meg az iratokat. (A volt főügyész részben Mészárosra hivatkozva állította mindezt, akivel 1993-ban folytatott telefonbeszélgetését Szeszák magnóra vette, és nemrégiben átadta a parlamenti olajbizottságnak.)

Miután rendőri vezetők ellen Magyarországon csak az illetékes ügyészségi nyomozóhivatalok járhatnak el, így Papp Imre olajügyekben játszott szerepét a mai napig nem vizsgálták Szeszák szerint. Ő ugyanis felhívta a szegedi nyomozókat, s ők azt állították, hogy nem kaptak Pintér Sándortól semmiféle iratot.

Pallag László a bizottsági ülésen elmondta, hogy a Parlament olajügyi vizsgálóbizottsága időközben a Belügyminisztériumtól szigorúan titkos információkat kapott az olajügyekről. Így Szeszák állításai kapcsán érdekes fejleményekre lehet számítani a közeljövőben.

Pintér felkérésére a szegediek egyébként hamarosan befejezték a Papp Imre elleni, jogosítványok visszaadása miatt elrendelt nyomozást, és nem esett több szó olajügyekről.

Györgyi és Fábián

Szeszák mindehhez hozzátette: nem csupán Pintér Sándor akadályozta a nyomozást, hanem Györgyi Kálmán legfőbb ügyész és Fábián János, a legfőbb ügyész helyettese is. Fábián például azt írta Szeszáknak, amikor ő az utólag, vagyis a jogosítványügy után kiderült olajsavazás miatt kereste meg a Legfőbb Ügyészséget, hogy a Papp Imrét illető vizsgálat lezárult. Így már hiába próbálta Szeszák az olajügyeket a szegedi nyomozáshoz hozzákapcsolni.

Később, a debreceni volt szovjet repülőtéren szintén olajszőkítésre (savazásra) utaló jeleket tapasztalt a regionális környezetvédelmi hatóság. Az ügyben eljárás indult, s ennek nyomán a területet a Kincstári Vagyonkezelő szervezettől bérlő két cég - talán nem meglepő: a már említett Hungária Privát Petrol Kft.-ről és a Hajdú Privát Petrol Bt.-ről van szó - gyorsan tovább állt: Tiszacsegén állították fel újabb titkos üzemüket, amelyet egy Harangi nevű helyi rendőrtiszt jelentett a megyei ügyészségnek. Ekkor Szeszák összeállított egy "vámkommandót", és másnap kiszálltak a helyszínre, ahol azonban csak a telep őrét találták, és az olajsavazás nyomait. Szeszák szerint egy belső informátor jelezhette a szőkítőknek az akció időpontját.

Az ügyben egyébként a nyomozást a Legfőbb Ügyész szintén nem a Hajdú-Bihar megyi ügyészségre bízta, hanem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei társzervre, miután a Hungária Privát Petrol Kft. Borsodban volt bejegyezve. A BAZ megyei főügyész azonban megtagadta Szeszák állítása szerint az együttműködést. Ezután a legfőbb ügyészség még egy döntést hozott: miután az ügyben nem tudta kikerülni a Hajdú megyei ügyészséget, feljogosította őket is a nyomozásra, ám azzal a kikötéssel, hogy amennyiben Papp Imrét érintő tényekre bukkannnak, elfogultság miatt azokat a Borsod megyeieknek kell vizsgálniuk.

Szeszák szerint ezzel bezárult a kör, tovább nem tudott nyomozni az ügyben, s hamarosan - máig nem teljesen tisztázott körülmények között - nyugdíjazta őt Györgyi Kálmán.

Szeszák szavait nem mindenki fogadta meggyőződéssel: Kóródi Mária, az SZDSZ olajbizottsági tagja hétfőn arra volt kíváncsi, hogy miért nem nézhetett bele annak az 1993-as alkotmányügyi bizottsági zárt ülésnek a jegyzőkönyvébe, amelyet előbb titkosnak minősítettek, s amelyben Györgyi Kálmán válaszolt azokra a kérdésekre, amelyek Szeszák nyugdíjazására vonatkoztak.

Szeszák Gyula ezzel kapcsolatban elmondta: ő is kíváncsi lenne arra, hogy mi hangzott el a parlamenti bizottság 1993-as ülésén. Egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy abban az évben ő kezdeményezett parlamenti eljárást Györgyi Kálmán ellen, és ezért hallgatta meg akkor a legfőbb ügyészt az alkotmányügyi bizottság.

Egy kérdésre válaszolva Szeszák elmondta: főügyészsége idején egyetlen olajügyben jutott el vádemelési szakaszba az általuk indított eljárás. Egy nyíregyházi magas rangú katonatisztet az ő irányítása alatt álló nyomozóhatóság buktatott le. Ez az eset egyébként "a nagy honvédségi olajügyhöz" kapcsolódott - tette hozzá a volt Hajdú megyei főügyész.