Öt tüntető már a bíróság előtt

2002.07.05. 10:17
Gyorsított eljárással állítottak péntek reggel bíróság elé öt, a csütörtöki, fővárosi demonstrációban részt vevő tüntetőt. A vád: rendzavarás. Az elsőként bíróság elé állított Budaházy Györgyöt, a magyar Revizionista Mozgalom vezetőjét ötvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezték, míg Ostorházi László esetében megszüntették az eljárást, mivel a férfi véletlenül keveredett bele az eseményekbe.
Gyorsított eljárással hoznak ítéletet öt olyan személy ellen pénteken délelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, akik csütörtökön részt vettek a budapesti tüntetéseken, és emiatt előzetes letartóztatásba vették őket.

Az MTI értesülése szerint a bíróság, a rendőrség kezdeményezésére, rendzavarás szabálysértésének vádjával ítélkezik a tüntetők ügyében, akiket egyébként 72 óráig lehet előzetes letartóztatásban tartani.

Rendzavarás szabálysértésért a maximális büntetés 150 ezer forintos bírság, illetve 60 napi elzárás. Az Index úgy tudja, a bíróságon tartózkodik Kocsis Imre, a csütörtöki tüntetést szervező Lelkiismeret '88 csoport vezetője is. A bíróság épületében mintegy harminc szimpatizáns gyűlt össze, és nagyobb tárgyalótermet követeltek.

Szűk baráti kör

Nem sokkal tíz óra előtt elkezdődött az első tárgyalás. Tudósítónk jelentése szerint a gyanúsítottak egymást jól ismerő, szűk baráti kör tagjai. Az egyik gyanúsított édesanyja fia arcát simogatva a folyosón azt mondta: "te hős vagy, mindig is így neveltünk".

Negyed tizenegy körül mintegy harminc kommandós érkezett a bíróságra.

Revizionista mozgalmár a vádlottak padján
Budaházy György, az öt gyorsított eljárás alá vont csütörtöki hídfoglaló egyike, a magyar Revizionista Mozgalom vezetője.
Budaházy a Vasárnapi újságnak korábban elmondta, hogy a mozgalom 2001 májusában alakult, és gyakorlatilag akciócsoportként működik, amelynek célja, hogy "az emberek figyelmét Magyarországon felhívják Trianon igazságtalanságaira." Budaházy szerint a magyar határt a Bécsi döntéseknek megfelelően kellene átszabni. Mivel a határrevízió gondolatával a magyar médiában "szűkösen, hazaáruló módon" foglalkoznak, Budaházy mozgalma úgy döntött, hogy az utcán éri el az embereket.
Budaházy György tárgyalására a tárgyalóterembe csak a szűkebb családi kört és a sajtó munkatársait engedték be. Budaházy "Igazságot Magyarországnak!" feliratú, Nagy-Magyarország-térképes, véres és piszkos pólóban jelent meg a bíróság előtt.

A tanúk meghallgatása után folytatódott Budaházy György tárgyalása. Az Erzsébet hidat azért torlaszolták el, mert bár mindenféle akcióval próbálkoztak, mégsem kapott megfelelő nyilvánosságot követelésük - vallotta Budaházy, aki tagadta, hogy szervezője lett volna a tüntetésnek. A híd lezárásáról sms-en értesült. A csütörtöki demonstrációtól azt remélték, hogy a sajtó figyelmét is rá lehet irányítani a kérdésre.

Esernyővel fenyegetett

A bíróság meghallgatta a Budaházyt előállító rendőröket is. A tárgyaláson nagy szerepet kapott egy esernyő, a rendőrök állítása szerint ugyanis a gyanúsított esernyővel tett fenyegető mozdulatokat tett feléjük. Mivel előzőleg nem engedelmeskedett felszólításuknak, és nem hagyta el a hidat, utasításuknak megfelelően kiemelték a tüntetők közül és elvezették.

Budaházy tanúi tagadták, hogy a gyanúsított esernyővel fenyegetőzött, szerintük a rendőrök tíz másodperccel a felszólítás után azonnal brutálisan léptek fel, reagálni sem volt idejük a felszólításra. A rendőrség képviselője elzárás kiszabását kérte Budaházy ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.

Lázadás?
Lázadásnak tartja a csütörtöki budapesti eseményeket Kozenkai Jenő, az Aerocaritas Alapítvány elnöke, aki feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. Beadványa szerint a hídfoglalók hangadói megfenyegették a kormányt, és akciójukkal új választások kiírására akarták rábírni a köztársasági elnököt. A zavargás célja az alkotmányos rend legfőbb hatalmi szerveinek intézkedésre kényszerítése volt, és ez Kozenkai beadványa szerint kimeríti a lázadás bűntettét - idézi a Havaria Press.

Visszatartó erejű pénzbírság

A bíróság ötvenezer forint pénzbírság megfizetésére kötelezte Budaházy Györgyöt. A bíróság nem látta kellően bizonyítottnak, hogy Budaházy erőszakosan lépett volna fel a rendzavarás során, tettét passzív ellenállásnak minősítették. Az ítélet hangsúlyozta, hogy ugyan szólásszabadság van, de ezzel nem szabad visszaélni.

A bíróság az elzárás és a legfeljebb 150 ezer forintos pénzbírság között mérlegelve szabott ki végül ötvenezer forintos bírságot remélve, hogy az kellően visszatartó erejű. A döntés ellen sem Budaházy, sem ügyvédje nem emelt kifogást, így az ítélet jogerős.

Aki csak véletlenül keveredett bele

A Pesti Központi Kerületi Bíróság megszüntette az eljárást a másodikként a vádlottak padjára ülő Ostorházi László ügyében. Ostorházi a tárgyaláson elmondta, hogy cége ügyeit intézve került a hídra csütörtök reggel, és pont az ő autója előtt fordultak keresztbe a gépjárművek, hogy elzárják a forgalmat. Mint mondta: szimpatizált a demonstrálók törekvéseivel, és korábban hallott arról, hogy készül ilyen, de csak érdeklődőként kísérte figyelemmel a hídon történteket, beszélgetett az emberekkel, majd amikor a Készenléti Rendőrség megérkezett visszaszállt az autójába és várta, hogy elmehessen.

Elmondása szerint, odajött hozzá egy rendőr s felszólította, hogy szedje össze értékeit, hagyja ott autóját, és menjen a rendőrautóhoz. Mint mondta: engedelmeskedett, nem szegült ellen, és nem értek hozzá a rendőrök az intézkedés során. A bíróság nem látta bizonyítottnak, hogy Ostorházi László elkövette volna a szabálysértést, és hitelt érdemlően fogadta el a férfi érvelését. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Babinetz pere szeptemberben folytatódik

A bíróság Lay József Tamással szemben 30 ezer forint pénzbírságot szabott ki, amelyet szintén 30 napon belül köteles megfizetni. Lay József Tamás a rendőrség többszöri felszólítására sem hagyta el a helyszínt, ezzel megvalósította a rendzavarás szabálysértését. A bíróság Nagy Mártonnal szemben megszüntette a rendzavarás szabálysértése miatt indított eljárást. Nagy Márton azzal védekezett, hogy este tíz óra körül a Kossuth téren azért tette arrébb a kordont, mert azt hallotta a rendőröktől, hogy "a lezárásnak vége". Miközben a rácsokat megpróbálta elmozdítani, azok feldőltek. Állítását két szemtanú alátámasztotta, ezért a bíróság nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy Nagy Márton elkövette volna a rendzavarás szabálysértését.

A bíróság a Babinetz Lászlóval szemben rendzavarás szabálysértése miatt indított gyorsított eljárárást rendes eljárás keretében folytatja, mivel további bizonyítás szükséges az ügyben. A bíróság egyúttal megszüntette Babinetz László őrizetét. A tárgyalás 2002. szeptember 3-án folytatódik.

"Figyelünk titeket"

A bíróság folyosóján megjelent Grespik László is. A tárgyalás kezdetén Kocsis Imre összeszólalkozott a tárgyalást vezető bírónővel, nagyobb, őket "megillető" termet követelt a tárgyalásnak. Akciójával öt perccel hátráltatta a tárgyalás megkezdését. A teremből távozó Kocsis a tanúként beidézett rendőrökkel is összetűzésbe került. "Figyelünk titeket" - idézte a helyszínen tartózkodó tudósítónk Kocsis megjegyzését.

Szabadlábon védekezhet további 53 tüntető

A csütörtöki jogsértő fővárosi demonstráció kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság további 53 személy ellen tett szabálysértési feljelentést. A demonstráció különböző helyszíneiről előállított, de őrizetbe nem vett személyeket meghallgatásuk után elengedték. Az előállítottakkal szemben közrend megzavarása, a közlekedés rendjének akadályozása, illetve gyülekezési jog megsértése szabálysértések miatt tett feljelentést a rendőrség. A rendőrség az 53 szabadlábon védekező személlyel szemben elindította az eljárást.

Elméletileg szabálysértést és bűncselekményt is elkövethettek azok a tüntetők, akik engedély nélkül demonstráltak az Erzsébet hídon, majd összecsaptak a rendőrökkel. A jogász szerint a felelősséget egyénenként kell elbírálni. Bővebben