Gyurcsány gyorsvasútjáról a MÁV-nál nem tudnak

A kormány a vasúti közlekedés átfogó korszerűsítésének keretében a következő évtized végére a vidéki nagyvárosokat modern gyorsvasúttal kötné össze Budapesttel, hangzott el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfői, a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó parlamenti felszólalásában. A MÁV Rt. Kommunikációs Igazgatóságán arról érdeklődtünk, hogy a tervnek mekkora a valószínűsége és egyáltalán: mit jelent a gyorsvasút.

Mégsem gyorsvasút a gyorsvasút

A vasúttársaságnál elmondták, hogy a gyorsvasút kifejezés kisebb távra használatos, ilyen lehet például az először Demján Sándor építési vállalkozó által tervezett majd elvetett, valamint a kormány és a főváros Podmaniczky-tervében ismét elővett ötlet, a ferihegyi gyorsvasút.

Az úgynevezett nagysebességű vasúti közlekedés kifejezést a 250 kilométer per óránál gyorsabban haladó, zajvédő fallal ellátott, kétvágányos, szintbeli kereszteződés nélküli pályán futó vonatokra használják. Ilyen beruházást igényelne az, hogy egyszer majd TGV vonat száguldjon 300 kilométeres óránkénti sebességgel Bécsből Budapestre. A Deutsche Bahn számításai szerint a Budapest-Hegyeshalom vonal megépítése több százmilliárd forintba kerülne.

Központi IC pályaudvar

Szakértők szerint a kis távolságok miatt más nagysebességű vasutat nem érdemes közlekedtetni. Például Budapest és Pécs között már az is nagy előrelépés lenne, ha a jelenlegi két és fél óra helyett másfél óra alatt tenné meg a vonat az utat. Ez 160 kilométer per óra körüli átlagsebességet jelent. Mivel például a fővárosi agglomerációból kivezető szakaszon irreálisan sokba kerülne ennek a sebességnek az elérése, a 160-as átlaghoz nem elég, ha a pálya többi részén 160-nal lehet haladni. Egy ennél is gyorsabb, TGV-típusú pályán persze akár egy óra alá is csökkenthető a menetidő, de egy ilyen fejlesztés költsége valóban horribilis lenne.

A MÁV célja jelenleg az úgynevezett emelt szintű - óránként 140-160 kilométeres sebességet lehetővé tevő - vasúti közlekedés biztosítása néhány szakaszon. A főváros és Hegyeshalom között a pálya már több helyen alkalmas ennek a sebességnek az elérésére, de több vonalszakaszt át kell még építeni, Komáromban és Győrben ki kell cserélni a biztosítóberendezést, a győri állomás átépítésre vár és hátra van még az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer kiépítése is. A 160-as sebesség 2013-ig, többek között, Albertirsa és Szolnok, Szajol és Mezőtúr, Budapest és Székesfehérvár között érendő el.

A MÁV-nál elmondták, hogy a megyeszékhelyek többségét - Szekszárd és Salgótarján kivételével - InterCity köti össze Budapesttel. Miskolc és Nyíregyháza után már Pécsre is jár a fővárosból (és vissza) a csak a végállomásokon megálló InterCity Rapid. A vasúttársaság az egyszerűbb átszállás érdekében fokozatosan a Keleti Pályaudvarra irányítja az összes InterCityt.