Gyűlöletbeszéd: Mádl az Alkotmánybírósághoz fordul

A köztársasági elnök figyelemmel követte a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozással kapcsolatos vitát, mérlegelte az elhangzott érveket. Áttekintve a törvény szövegét, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Btk. módosítása komoly alkotmányossági aggályokat vet fel - áll a közleményben. "Nagy a veszélye, hogy a módosítás következtében az új törvényszöveg alapján a bíróságok nagyobb mértékben korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, mint azt alkotmányosan megtehetnék".

A módosított törvényszöveg szerint büntethető lenne az olyan magatartás, amely azáltal sérti a méltóságot, hogy egyes személyeket nemzeti, faji stb. hovatartozás miatt becsmérel vagy megaláz. A köztársasági elnök szerint e rendelkezés alkalmatlan a céljára. A törvényszöveg nem tartalmaz utalást sem a köznyugalomra, sem a közösségek méltóságára. A méltóságot és a becsületet mint személyhez fűződő jogokat kívánja óvni, azonban ezek védelmére jelenleg is lehetőség van. Becsületsértés címén bárki a bírósághoz fordulhat, ha valamely közösséghez tartozása miatt megsértették a méltóságát.

"Mivel azonban a közösség elleni izgatás elleni eljárásban a bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy bekövetkezett-e a köznyugalom olyan mértékű megzavarása, mely már egyéni alapjogokat veszélyeztet, az ítélkezés során komoly bizonytalanságok adódhatnának" - áll a közleményben. Másrészt a méltóság és a becsület sérelme esetén az érintetteknek személyhez fűződő joga, hogy eldöntsék, igénybe veszik-e az állam büntető hatalmát. Mivel azonban a közösség elleni izgatás esetében az ügyész az érintett szándékától függetlenül is indíthatna büntető eljárást, sérülne a személyes autonómia is - állapítja meg az államfő.

A köztársasági elnök meglátása szerint azonban e formai jellegű aggályokon kívül a rendelkezés a véleménynyilvánítás szabadságát is nagyobb mértékben korlátozná az Alkotmánybíróság által megengedettnél. A közlemény mindazonáltal leszögezi: Mádl Ferenc döntése "nem jelenti azt, hogy akár magánemberként, akár a Magyar Köztársaság elnökeként a legkisebb mértékben is elfogadhatónak tartaná a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek és ezek tagjai elleni, illetve valamely politikai meggyőződést valló személyek elleni uszító, gyalázkodó megnyilvánulásokat".

"A gyűlöletkeltő beszéddel szemben - ha azok nem veszélyeztetnek alapvető jogokat - azonban elsősorban nem a tárgyalótermekben, hanem a nyilvánosság előtt, vélemények ütköztetésével kell megküzdeni" - fűzi hozzá. Az Országgyűlés december 8-án módosította a büntető törvénykönyvnek a közösség elleni izgatásra vonatkozó rendelkezéseit.