Politikust lehetne zsidózni

Az MSZP hat képviselője április 16-án, a holokauszt emléknapján javaslatot terjesztett a parlament elé, mellyel azt szeretnék elérni, hogy a büntetőtörvénykönyv szankcionálja a gyűlöletbeszédet. A tervezetről előzetesen nem egyeztettek a koalíciós partnerrel.

A szocialisták nem először próbálják szabályozni a gyűlöletbeszédet, azonban a 2003-ban született javaslatukat az Alkotmánybíróság 2004-ben alkotmányellenesnek minősítette. A legújabb javaslat annyiban tér el a korábbiaktól, hogy most nem a közrend, hanem a személy elleni bűncselekmények körében büntetné a gyűlöletbeszédet. "Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzettel, vagy a lakosság egyes csoportjaival, így különösen nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporttal kapcsolatban olyan kifejezést használ vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a csoport tagjainak becsületét csorbítsa, avagy emberi méltóságát megsértse, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." – olvasható a javaslatban.

Az SZDSZ-ben még a polgárjogi fellépés is sok lehet

Az SZDSZ parlamenti frakciója nem támogatja a szocialisták törvényjavaslatát (pdf), mert nem állja ki az alkotmányosság próbáját, mondta az Indexnek Gusztos Péter ügyvivő. Komoly vita zajlott a frakcióban, a hozzászólók közül senki nem érvelt az MSZP javaslata mellett, közölte Gusztos.

Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntése szinte a törvényhozók szájába rágta, hogy a Büntetőtörvénykönyv nem alkalmas a gyűlöletbeszéd szabályozására, mert túlságosan erős szankciókkal él, magyarázta a liberális álláspontot az ügyvivő. A mostani semmivel sem jobb a korábbinál, tette hozzá.

Felmerült a frakcióban, hogy konzultálni kéne olyan alkotmányjogászokkal, akik elkötelezettek a szólásszabadság mellett, az SZDSZ-nek ugyanis már korábban is létezett egy, a Polgári Törvénykönyvre (Ptk.) vonatkozó módosítási javaslata, ami végül nem került a parlament elé. A párt most ezt a javaslatot „porolná le, és vizsgálná felül”.

A javaslat szerint személyiségi jogi pert indíthatna az a magánszemély, aki úgy érzi, emberi méltóságában sérti egy kijelentés, ami egy bizonyos nemzetiségre vagy etnikumra irányul. A tervezet a szankciót nem vagyoni kártérítésben határozza meg.

Úgy tudjuk, az SZDSZ-ben még viták várhatók a gyűlöletbeszéd ügyében, mert többen még a polgárjogi fellépést is ellenzik.

A jogalkotás alapelvei nem változtak

”Nem tettek mást, mint a védett jogi tárgyat átnevezték, de az Alkotmánybíróság ugyanazt fogja mondani, mint 2004-ben” – mondja a javaslatról Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, majd hosszan idéz a döntésből:

„Önmagában azonban az emberi méltósághoz való jog sérelme kitétel nem teszi elkerülhetetlenül szükségessé a speciális büntetőjogi tényállást. A szólásszabadság korlátozásakor nagy súllyal esik ugyan latba a személyiségvédelem, de az alapjogok közötti mérlegelés során is vizsgálandó, hogy az alkalmazott jogalkotói korlát elengedhetetlenül szükséges-e a személyhez fűződő jogok védelme érdekében, vagy a hatékony személyiségvédelem más, a szólásszabadságot kevésbé korlátozó eszközzel is biztosítható.”

Ráadásul a javaslat logikátlan is. „Nem büntethető, aki politikai párttal, vagy politikai közszereplést is folytató társadalmi szervezettel kapcsolatban közszereplésükkel összefüggésben
(a) olyan kifejezést használ, vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a lakosság e csoportjához tartozó tagok becsületét, vagy emberi méltóságát megsértse” – mondja a javaslat harmadik paragrafusa.

Vagyis, aki egy politikust lezsidóz, lecigányoz, az büntetlen marad, azaz a jelenség legtipikusabb formáját büntetlenül hagyja, mondja Schiffer.

A társadalom ereje

A jogvédő szervezet jobban hisz a társadalom erejében, mint a beterjesztők. „Le kéne végre számolni azzal, hogy mindenféle morálisan kifogásolható, társadalomellenes cselekedetet a jog eszközeivel akarunk kezelni. Hinni kellene abban, hogy kifejlődhet egy jog alatti szabályozórendszer. Így egyszerűen felmentjük a normaalkotás felelőssége alól az egyéneket, és egyszerűen hosszú évekre tartósítjuk a mai mély társadalmi problémákat.”

A jogász szerint a politika ebben az egész gyűlöletbeszéd-ügyben teljesen kétszínű. Propagandává silányítják azt, ami szerencsésebb országokban közmegegyezés tárgya. „Az egyik oldalon jobban tennék, ha még a környékükről is elhajtanák azokat az embereket, akik olyan szimbólumokat lengetnek, amelyek jegyében zsidótörvényeket hoztak, és nem használnák ellenfeleikre az idegenszívű kifejezést, nem sajátítaná ki a nemzeti szimbólumokat. Másfelől nem kellene valótlan dolgokat állítani a külföldi sajtóban arról, hogy 60 éve nem volt ilyen nagy az antiszemitizmus Magyarországon.”

A TASZ-nak egyébként van javaslata a gyűlöletbeszéd kezelésére. Az új polgári törvénykönyv kodifikációs bizottságának le is adták: közszereplők kirívó gyalázkodása esetén kisebbségi önkormányzatok, egyházak, közhasznú szervezetek indíthassanak közérdekű keresetet.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!