Állami és megyei funkciókat telepítene a kormányfő a régiókhoz

Gyurcsány Ferenc közölte: az elmúlt 16 év tapasztalata alapján végig kell gondolni, "hogy mit igen, és mit nem". A kistérségi együttműködés rendszerét hogyan lehet továbbfejleszteni, mi legyen a "középső" területi szint, és a változtatásokhoz miként illeszkedjen az államháztartás átalakítása.

"Egy dolgot nyugodtan mondhatok: az állam részeként a kormány a maga hatáskörében, lényegében függetlenül attól, hogy hogyan sikerül megállapodni a parlamentben, illetve az önkormányzatokkal, a dekoncentrációt el fogja vinni regionális szintre" - magyarázta a kijelölt miniszterelnök, hozzátéve: "Jelentős erőfeszítéseket fogunk tenni annak érdekében, hogy a mai központilag, vagy megyében szervezett állami funkciók regionális szintre kerüljenek". "Mi megtesszük" - fogalmazott a kormányfő az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek vezetői előtt.

Beszélt arról, hogy nem ismer olyan jelentős politikai tényezőt a mai Magyarországon, amely el kívánná vitatni a települések önkormányzatisághoz való jogát. "A koalícióra készülő pártoknak sincs más szándéka, minthogy őrizzék azt a rendszerváltó hagyományt, ami a településeknek az önkormányzáshoz való jogát jelenti" - szögezte le.

Együttműködés az önkormányzatok között

A felmerülő lehetőségek kapcsán a települési önkormányzatok intézményfenntartói szerepének megváltoztatásáról beszélt. Kifejtette: a kérdés ma az, hogy az említett önkormányzatok intézményfenntartó joga "kell-e, hogy az önálló intézményfenntartásban teljesedjen ki, vagy lehet és érdemes keresni azt, hogy önkormányzatok együttműködésben tartanak fenn intézményeket".

A miniszterelnök utalt arra, hogy az elmúlt években már elindult a kistérségi együttműködés. "Mennyire lehet továbbmenni, lehet-e ezt ösztönözni, hol van itt a jognak a szerepe és hol van a pénzügyi ösztönzésnek a szerepe", "hogyan élhet jó együttműködésben egy településcsokor?" - vetette fel a még végiggondolandó kérdéseket a kijelölt kormányfő.

Racionális településüzemeltetés

A konzultációról távozó Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az MTI kérdésére elmondta: reméli, hogy a TÖOSZ korábbi javaslatainak a kétharmada visszaköszön majd a kormányprogramban. Ezek között említette a kistérségi társulások megerősítését, a decentralizációt a források elosztásában, valamint az önkormányzati képviselők létszámának, javadalmazásának csökkentését. Mint mondta, ez utóbbi "feltehetőleg" benne lesz a programban.

A nagy kérdés az, hogy a "bátor reformok" megvalósításához az ellenzéki egyetértés, tehát a parlamenti kétharmados támogatottság létrejön-e például a regionális szint kialakításában, vagy a választási törvény módosításában. Utalt arra, hogy a TÖOSZ javaslata szerint az önkormányzati ciklus hat évre szólna. Toller László, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke közölte: egyetértés volt abban, hogy racionális településüzemeltetést kell kialakítani, és abban is, hogy "településgazda" maradjon minden önkormányzat.

20 település, 20 iskola, 19 gyerek

Arra hívta fel a figyelmet ugyanakkor, hogy "20 településen nem kell 20 iskola, amikor csak 19 gyerek van", tehát a közoktatás feladatát más formában is el lehetne látni. Szólt arról is: ki kellene alakítani a körzeti orvosi ellátási területek normatív rendszerét, és meg kellene határozni, hány lakosra kell egy orvos. Közölte, "nagy egyetértés volt a régiók kialakításában", ám célként fogalmazta meg, hogy a gyenge megye helyett ne egy gyenge, hanem egy erős régió jöjjön létre "bővülő szolgáltatásokkal és saját bevétellel".

A várható változtatásokra utalva azt mondta: "az államreform 80 százaléka kétharmados törvény nélkül megvalósítható", de a kétharmados törvények elfogadására most nagyobb esélyt lát, mint négy évvel korábban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!