Gyurcsány kollektív Dugovics Titusz akart lenni

Komolyan megbolydult az MSZP elnöksége, miután Gyurcsány Ferenc a TV2-nek adott interjújában nyilvánosság elé vitte a testület hétvégi ülésén folytatott polémiát, miszerint neki és a vezérkarnak fel kellene ajánlania lemondását. Az ötletet egyébként az elnökség még elhangzása után elutasította, és a miniszterelnök tudomásul vette a döntést.

Az interjúban előadott kormányfői érvelés amúgy logikusnak tűnik: az MSZP kongresszus koalíciós kormányzásra hatalmazta fel őt, és ha új helyzet (önálló kormányzás) áll elő, akkor a demokrácia szabályai szerint ki kell kérni a legfőbb szocialista döntéshozó szerv véleményét, hogy Gyurcsány Ferenccel és a jelenlegi vezérkarral kívánja-e folytatni. Ráadásul Gyurcsány szerint ez nem előremenekülés, hisz ezzel az aktussal sem ő, sem az elnökség nem úszná meg a jövő év elejére tervezett tisztújítást.

Dehogynem, hivatkozott lapunknak az alapszabályra egy szocialista politikus. Ugyanis az elnökség lemondása esetén a dokumentum tisztújító kongresszus összehívását rendeli. Magyarán az MSZP-s prominens szerint Gyurcsány azt a javaslatát próbálta más formában visszacsempészni, amit egy korábbi elnökségi ülésen már levert a vezetőség, miszerint legyen előrehozott tisztújító kongresszus.

Egy másik elnökségi tag azt vitatja, hogy a koalíció felbomlása miatt kellene újra megmérettetnie magát. A jelenlegi elnökséget 2007 februárjában választotta meg a kongresszus, amikor már javában közösen kormányzott az SZDSZ és az MSZP. A koalícióhoz a 2006 februári kongresszus adott felhatalmazást, ami egyébként nem tisztújító, hanem kormányfő-jelölt jelölő gyűlés volt. Engem a kutya sem kérdezett meg arról, hogy mit akarok tenni a koalícióval, egy elnökségi-tagi programot kellett arról leadnom, hogy hogyan képzelem az MSZP jövőjét, mondta egy elnökségi tag. A jelölő bizottság ezen tervezet alapján dönti el, hogy valaki elindulhat e párttisztségért. Egy olyan pozícióért, aminek semmi köze a kormányzáshoz.

Mások tartalmi oldalról közelítik meg a kérdést. A kongresszus szerintük Gyurcsány Ferencet hatalmazta fel a kabinetalakításra és a közös kormányzásra, azaz a miniszterelnök tudatosan összemossa a kormány és az elnökség felelőségét, illetve a miniszterelnöki és a pártelnöki programot. Azzal érvelnek, hogy a kormányprogramért a kabinet felel, azaz ha Gyurcsány mindenképpen személyi kérdésekkel akarja legitimálni új politikáját, akkor a kabinet ajánlja fel lemondását a kongresszusnak.

A sokadik elnökségi tag azt nem érti, miért erőlteti Gyurcsány a legitimációs kérdést. Szerinte az elnökség 90-95 százalékát bizton újraválasztaná a kongresszus, hiszen a 15 fős testületből hatan eleve ifjúsági és női kvótán jutottak be, Kiss Péter kancelláriaminiszternek, Veres János pénzügyminiszternek, Lendvai Ildikó frakcióvezetőnek, Szekeres Imre honvédelmi miniszternek, Juhász Ferenc elnökhelyettesnek, Mandur László országgyűlési alelnöknek, Ujhelyi István MSZP alelnöknek pedig szinte automatikusan kijár az elnökségi tagság. Magyarán így is, úgyis a jelenlegi csapat a befutó.

"Eddig azt hittem, Gyurcsány bátrabb annál, mintsem saját lemondását (a pártelnök távozása esetén tényleg nincs tisztújítás), kollektív lemondásba csomagolja, de a jelek szerint olyan Dugovics Titusz, akinek sok török kell az ugráshoz", viccelődött keserűen egy elnökségi tag. Aztán tárgyra tért: "miközben dúlnak a legitimációs harcok, arra még senki nem adott választ, miként mozdítja ki az MSZP a mélypontról a baloldal népszerűségét, illetve miként biztosítja a kormány a parlamenti többséget".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!