Gyurcsány és Magyar Bálint között hivatalosan nincs feszültség

Míg az Oktatási Minisztérium az elnéptelenedő kistelepülési iskolák körzetesítése mellett kötelezte el magát az elmúlt években, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy szeptember 22-i önkormányzati fórumon kijelentette: az alsó tagozatot a gyermekek létszámától függetlenül meg kell tartani, s ennek megfelelően kell átalakítani az iskolák állami támogatását.

Magyar Bálint miniszter ugyanakkor kitart eddigi politikája mellett. Mint mondta, számára a gyermek érdeke a legfontosabb, s egy olyan iskolában ahová csak néhány diák jár, nincs tornaterem, nem lehet minőségi oktatásról beszélni. A Népszabadság szerint az eltérő koncepció miatt komoly feszültség keletkezik Gyurcsány Ferenc és Magyar Bálint között.

Gyakran beszélnek

„Nem tudok arról, hogy ebben a kérdésben nézetkülönbség lenne a kormányfő és oktatási minisztere között, azt viszont biztosan tudom, hogy a 100 lépés program oktatást érintő részében egyetértenek. Ez tükrözi a kormány szándékát ” – mondta az Index kérdésére Batiz András kormányszóvivő. (A program szerint a kistérségi társulások keretében ösztönzik, hogy minden településen legyen óvoda és iskola).

Kérdésünkre, hogy a jelenleg Egyesült Államokban tartózkodó miniszterelnök és a Párizsban tárgyaló Magyar Bálint beszéltek-e erről a kérdésről, Batiz András úgy válaszolt: „az nem lenne meglepő, ha a kormányfő és egyik minisztere beszélnének egymással, hiszen ez mindennapos, arról ugyanakkor nincs tudomásom, hogy konkrétan ez a kérdés szóba került-e.” Magyar Bálintot az Indexnek nem sikerült elérnie.

Az érem két oldala

“A kormányfő és az oktatási miniszter véleménye között nincs különbség” – szögezte le határozottan Arató Gergely, az oktatási tárca szocialista politikai államtitkára. „Amiről Gyurcsány Ferenc és Magyar Bálint beszélt az ugyanannak az éremnek a két oldala. A kistelepülések iskoláit meg kell tartani, de ennek csak úgy van értelme, ha ott minőségi oktatást lehet nyújtani a gyermekeknek”

Magyar Bálint is arra utalt, hogy a kisiskolák és az oda járó gyermekek ügyét nem szabad PR-szempontoknak és politikai csatározásoknak alárendelni. “Ezzel a miniszter elsősorban a Fideszre utalt, az ellenzéki párt ugyanis azt az álláspontot képviseli, hogy ezeket az iskolákat minden áron meg kell tartani. Nem arról van szó, hogy itt rosszabb tanárok tanítanak, de az ide járó gyermekek a rosszabb feltételek miatt versenyhátrányba kerülnek a városi iskolákba járó társaikkal szemben. Ezt jobb szervezéssel ki lehet küszöbölni. Lehet ez ellen a folyamat ellen tiltakozni, de a falun élő szülők egy része már most is felismerte ezt és maga viszi át a közeli város vagy a körzetközpont iskolájába a gyermekét” – fejtette ki Arató Gergely.

„Lehet, hogy Gyurcsány Ferenc ebben a kérdésben a Fidesz álláspontját tette magáévá, ha azonban a jövő évi költségvetés tervezetét nézzük, nincs vita Magyar Bálint és a kormányfő között: a kistelepülési iskolákat még keményebben próbálják körzetesítésre kényszeríteni” – fogalmazott Sió László, a Fidesz oktatáspolitikusa. „Miközben a miniszterelnök a kistelepülési iskolák megvédéséről beszél, a jövő évi költségvetés tervezete lényegileg a körzetesítést az eddiginél még inkább kikényszerítő elemet tartalmazza. Más elvonások mellett például az 1100 főnél kisebb települések a jelenlegi kiegészítő támogatásnak csak a felét, az eddigi gyermekenkénti 50 ezer forint helyett, csak 25 ezret kapnának.”

Iskolabuszok

Arató Gergely politikai államtitkártól is megkérdeztük, a költségvetés tervezete szerint miért kapnak az eddiginél kisebb állami támogatást az 1100 főnél kisebb települések. “A minisztérium határozott célja, hogy ezek a kis települések se járjanak rosszul. Ezt a kérdést majd a költségvetés vitája során egészében kell megvizsgálni” – mondta.

A kistelepülési iskolák helyzete régóta megoldatlan problémája a közoktatásnak. A falvakból sokan elvándorolnak, évről évre kevesebb a gyermek, így kétségtelen tény, hogy az önkormányzatoknak mindenütt, nem csak a kistelepüléseken egyre nehezebb fenntartani az iskolákat. A Fidesz amellett kardoskodik, hogy az állam erőn felül is próbálja meg fenntartani az alsó tagozatokat a kistelepüléseken. Ez egyrészt szolgálná a falvak megtartó erejét, megkímélné a gyermekeket a koránkeléstől és a fárasztó buszozástól. Felmérések szerint 10 éves korig nem alakulnak ki komoly különbségek a kistelepülési és a városi iskolákba járók között.

Az oktatási tárca mostani vezetése ehelyett azt javasolja és a költségvetési támogatások elosztásával arra ösztönzi az önkormányzatokat: iskoláikat vonják össze, a minőségi oktatás érdekében koncentrálják erőiket, s a gyermekeket iskolabuszok segítségével gyűjtsék a körzetközpontok iskoláiba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!