Gyurcsány és a Mortimer-ügy
További Belföld cikkek
- Karácsony ajándék nélkül: több százan tehettek panaszt eltűnt vagy kifosztott csomagjaik miatt
- Beperelte a magyar államot a bőnyi rendőrgyilkos, hamarabb szeretne szabadulni
- Napsütésben kezdhetjük el ledolgozni a karácsonyi kilókat
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
Megszakítva akkori sorozatát, nem a kormány eredményeiről beszélt napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc 2005. május 17-én a Parlamentben. Hanem a Moszkva téren egy buszon hasbaszúrt roma fiú megtámdásáról.
Mint mondta, egy közönséges bűncselekménynél több történt, "mert nagyon sokaknak az az erős meggyőződése, hogy a bűncselekmény mögött ott van a hétköznapi előítéletekből táplálkozó és arra épülő rasszizmus, ott van a fasiszta eszmék újjáéledésének lehetősége. Ott van, hogy valakit csak azért vernek meg és azért támadnak meg ebben az országban, mert nem tetszik a bőrszíne, nem tetszik a származása, nem tetszik hite, meggyőződése".
Maga a kormányfő is érezte, hogy veszélyes területre tévedt, mert így folytatta: Két nagy hibát lehet persze elkövetni. Nagy hibát, ha farkast kiáltunk akkor, amikor nincs. Sokszor figyelmeztetnek engem erre, igazuk van azoknak, akik figyelmeztetnek. Nem jó az, ha akkor is kemény és talán túlságosan is egyértelmű szavakat használunk, amikor ennek még nincs ott az ideje, és minősítünk. De nem lehet nem észrevenni ebben az ügyben, hogy önmagában a jelenség, ha egy roma fiút ér támadás, és ebben a támadásban bakancsos, fekete katonaruhát viselő férfiak és lányok játszanak szerepet, akkor az a reakció, hogy bizony itt a fajgyűlölet által mozgatott és mozdított bűncselekményről van szó, akkor ez önmagában figyelmeztet bennünket. És nincs ok védeni ezt, nincs ok mentséget találni, és nincs ok lebeszélni bennünket arról, képviselő úr, hogy aggódjunk ilyenkor. Nem többet, csak hogy aggódjunk." Most éppen ezt teszem, képviselő úr - jegyezte meg az egyik fideszes képviselőnek.
Ugyanebben a beszédben Gyurcsány módot talált arra is, hogy kitérjen az ellenzéknek a romló gazdasági helyzetre vonatkozó állításaira: "Az elmúlt időszakra visszagondolva azt látom, hogy nem egy esetben olyan képeket vetítenek előre Magyarország számára, sok esetben rémképeket, amelyekről végül kiderül, hogy nem igazak, hogy nem tettek mást, mint az embereknek elmondták, hogy megint nem lehetnek sikeresek, hogy Magyarország megint valami ki tudja, hova vezető úton rohan, és amikor kiderül, hogy nem így van, akkor azt sem mondják: bocsánat, nem volt igazunk."
Miután újra Gyurcsányhoz került a szó, már egyértelműbben fogalmazott a Fidesz és a szélsőségesek kapcsolatáról. "Képviselő úr, nem a mi rendezvényeinken lépnek fel olyan szélsőséges politikusok, akik az emberi tisztesség és nemesség megkérdőjelezésére alkalmas jelzőket csak kötőszóként használják mondanivalójukban. (Dr. Répássy Róbert: Che Guevarát! - Taps az MSZP soraiból.) És ha jól gondolom, akkor az ön pártja volt az egyetlen, aki az említett ügyben a mai napig egyértelmű állásfoglalást nem tett, és aki a vasárnapi tüntetésen (amit a rasszista támadás ellen tartottak a Moszkva téren - a szerk.) nem képviseltette magát.
Azt gondolom, képviselő úr, én nem akartam ezt a vitát, de ha ön ezt nagyon szeretné (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.), akkor nem a mi pártunk, nem a kormányoldal volt az elmúlt években arról híres, hogy szélsőségeseit nem tudta rövid pórázon tartani, és amely párt folyamatosan engedményeket tett saját szélsőségesei javára. Nem a mi pártunk volt az! (Taps az MSZP soraiból.)
Egy héttel később újra téma volt a roma fiú ügye, némileg más megvilágításban, hiszen kiderült, hogy nem bakancsos, fekete katonaruhát viselő férfiak és lányok voltak a támadók, hanem egy szintén roma származású, szamurájkardos szerepjátékos. Ekkor már Gyurcsány is másként értékelte a törtéteket, és az egy héttel korábban elhangzottakat is: "Ma is vállalom ezeket a mondatokat; olyan valóságos jelenségre utaltam, amelyre a legkézenfekvőbb példa, hogy ebben az ügyben az elkövetést követő napokban nagyon aktív, nagyon intenzív vita folyt: mi történt? És nagyon sok emberben valóban az a kép jött elő, hogy bizony, itt alapvetően előítélet, rasszista előítélet által mozgatott cselekményről van szó. Nem számoltam be többről a parlamentnek, mint hogy fenyegető (Dr. Áder János: Rájátszottatok erre!), fenyegető a demokratikus Magyarország számára, ha egy ilyen jelenség esetén tömegek számára ez az egyetlen lehetséges értelmezési keret. (Dr. Áder János: Erről szó sincs! Ti akarjátok így láttatni!) Szerintem egy visszafogott, korrekt megjegyzés."
Ettől eltérően értékelték önök a helyzetet, hozzáteszem, nem vetettem a szemükre, csak talán az nem tisztességes, frakcióvezető-helyettes úr, hogy egy legalábbis az értelmezést mindenképpen bíró, minden tekintetben mérsékelt fogalmazást ön a vádlottak padjára ültet, és nincs egyébként egyetlenegy megjegyzése sem ahhoz, hogy az ön frakciójának képviseletében nagyon határozott, egyértelmű, valóságosan ítélkező nyilatkozat hangzott el a következőképpen: 13 óra 40-kor vagyunk. Az ön frakcióvezető-helyettesének a szavait idézem szó szerint a jegyzőkönyvből; gondolom, hogy a jegyzőkönyvet hiteles forrásnak tekintjük: "Lehet, és kell is beszélni a cigány fiatalemberrel szembeni gyilkossági kísérletről, el kell ítélni ezen a helyen is. De kérem, szóljon a saját belügyminiszter asszonyának - int engem a frakcióvezető-helyettes úr -, szóljon a saját rendőrségének - hozzáteszem: nekünk nincsen saját rendőrségünk, az lehet, hogy egy másik kormány volt (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) -, hogy akkor ne takargassa ennek a gyilkossági kísérletnek nyilvánvalóan rasszista oldalát."
Tehát nyilvánvalóan rasszistának ezt a nagyon konkrét gyilkossági kísérletet sem nem a Magyar Szocialista Párt, sem nem a Szabad Demokraták Szövetsége, sem nem a kormány nevében megszólaló képviselők minősítették, hanem - ha és amennyiben jól olvasom a jegyzőkönyvet - Pokorni Zoltán frakcióvezető-helyettes úr. Én egyébként nem kérem, hogy kérjen elnézést. (Taps a kormánypártok padsoraiban. - Zaj. - Dr. Répássy Róbert: Talán a Moszkva téren is őt ünneplik! - Derültség a Fidesz soraiban. - Az elnök csenget.)