Haderőreform: erőtlenül?

Egyelőre csak az előkészítők ismerik pontosan a haderő reform részleteit, de már sejteni lehet, hogy milyen változásokat tart fontosnak a kormányzat. Szeptember végén napvilágot láttak az első információk a hadsereg tervezett átalakításával kapcsolatban: a dokumentum a honvédelmi miniszter asztaláról került át véleményezésre szakértőkhöz, majd ezután a nemzetbiztonsági kabinet, illetve a kormány elé kerül. Ha a kormány elfogadja a terveket, akkor a Honvédelmi Minisztérium várhatóan az év végéig dolgozza ki azokat részletesen, akkorra készíti el a törvénymódosításokat célzó javaslatokat, illetve a szolgálati intézkedéseket.
A stratégiai felülvizsgálatról egyelőre részleteket nem tudni, csak annyit: az több problémára többfajta változatot tartalmaz. Információk szerint az elmúlt hetekben napvilágott látott haderőreormmal kapcsolatos sajtóértesülések inkább találgatások, mintsem pontos értesülések. Mindez mögött sokkal kevesebb van, mint amenniyt az újságírók feltételeznek - fogalmazta meg egy HM-hez közelálló forrásunk.

Ami eddig kiszivárgott: a reform keretében 16 ezer fővel, 61 ezerről 45 ezerre csökkentik a hadsereg állományát, elsősorban úgy, hogy lényegesen kevesebb fiatalt soroznak be. Ezenkívül több intézmény átkerül más minisztériumok fennhatósága alá. Így a kórházak az egészségügyi-, az oktatási intézmények, mint például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi egyetem is, az oktatási tárcához. Az eddig még titkosnak számító reformtervezet eredménye mintegy 10 milliárd forintos megtakarítás is lehet, persze elsősorban a Honvédelmi minisztérium büdzséje és nem a központi költségvetés számára. A spórolás kedvező hatását azonban csak 2001-től lehet majd érzékelni, mivel a leépítés maga is rengeteg pénzbe kerül. Két év múlva viszont már megvalósítható lehet a honvédelem finanszírozásának régóta tervezett módja; eszerint az állami támogatás 30 százalékát fejlesztésre, újabb 30 százalékát fenntartásra és 40 százalékát pedig személyi kiadásokra fordítanák.

A következő biztos elem a reformban a sorkatonai szolgálat idejére és letöltésének módjára vonatkozó különféle változatok. A hadsereg bevételeit növelhetné, ha az országgyűlés azt a javaslatot fogadja el, mely biztosítja annak lehetőségét, hogy a sorkatona egy három hónapos alapkiképzést követően pénzzel váltsa ki a további hat hónapot. Két másik verzió is ismertté vált a lehetséges megoldások közül. Elképzelhető, hogy marad a kötelező kilenc hónapos szolgálati idő, de az egyik változat szerint csak fél évre kell laktanyába költözniük a sorkatonáknak.

A véleményezésbe a pártok is beszálltak: a szabad demokraták a fél évet is sokallják: szerintük teljesen el kell törölni a hadkötelezettséget. A MIÉP ellenben pont azt szorgalmazza, hogy minden egészséges fiatal tegyen esküt, és veszély esetén védje meg az országot. A szocialista Kovács László tegnapi miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után elmondta, hogy pártja elfogadhatónak tartja, hogy pénzzel ki lehessen váltani a sorkatonai szolgálat egy részét. Ebben az ügyben kétharmados támogatásra lesz szüksége a kormánynak, mint ahogy abban a látszólag formálisnak tűnő kérdésben is, hogy összevonják-e a vezérkari főnök és a hadseregparancsnok posztját.

A nem csak katonapolitikai ügyről az október 15-i Népszabadság azt írta: valószínűleg a koalíciós vitát elkerülendő döntött úgy a kormány, hogy nem választja szét a Magyar Honvédség parancsnoki és vezérkari főnöki posztját. A Honvédelmi Minisztérium eredeti javaslata szerint a parancsnok a honvédelmi miniszter, a vezérkari főnök a közigazgatási államtitkár alárendeltségébe került volna. Wachsler Tamás szerepének növekedésével az FKGP szerint teret veszített volna a "kisgazda honvédelmi politika". A fidesz és Wachsler befolyását erősítette volna, ha a vezérkari főnök az ő alárendeltje lenne. A kisgazdapárt azonban jelezte, hogy amenniyben így lenne, akkor nem áll szavazataival a stratégiai felülvizsgálat kapcsán meghozandó törvények mögé. A tegnapi pártelnöki nyilatkozatok már alapvetően kizárják annak lehetőségét, hogy külön-külön vezetője lesz a vezérkarnak és a hadseregnek.

Újabb takarékossági intézkedésnek számít, hogy a honvédség nem szándékozik pótoni a szanált Mig-21-es repülőgépeket, illetve a már évek óta húzódó repülőgéptender kiírását is elhalasztják. Ezzel a legnagyobb ellenzéki párt is egyetért. Mint Kovács László elnök elmondta: ez összhangban van az ország teherbíró képességével.

A hadsereg reform ügye elsősorban szakmai és nem politikai kérdés, ezért a közeljövőben szakértői egyeztetés nyomán próbálnak meg a pártok közös nevezőre jutni. Ha a kormány elfogadja a terveket, akkor a HM még decemberig kidolgozza a törvénymódosításokat célzó javaslatokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!