Alelnök a rádió élén

Kétezerről ezerötszázra sikerült csökkenteni az intézmény dolgozóinak számát.

Négy évvel ezelőtt, amikor megválasztottak a rádió elnökének, csaknem csődben volt az intézmény, ez a helyzet azonban mára normalizálódott, a rádió így autonóm intézménnyé vált
- közölte utolsó munkanapján tartott tájékoztatóján Hajdu István. Szerinte a legfontosabb területeken -a hírszolgáltatás, a komolyzenei programok, az irodalom tekintetében - a Magyar Rádió megőrizte vezető pozícióját. Az eredményeket sorolva megemlítette: napi háromról tizenhat órára emelkedett a regionális műsorok adásideje, a regionális stúdiók száma pedig tízre nőtt.

Hajdu István pozitívumnak tartja azt is, hogy kétezerről ezerötszázra sikerült csökkenteni az intézmény dolgozóinak számát. Kérdésre az elnök kijelentette: a kezdetektől rossznak tartja a miniszterelnökkel készülő szerdai interjúkat. Nem a beszélgetés ténye zavarja, hanem az, hogy akár történik valami, akár nem, Orbán Viktor nyilatkozik. Úgy vélte: ilyen beszélgetések akkor szükségesek, amikor annak apropója van, ha kell akár hetente kétszer is.

Hajdu vs. Kondor

Hajdut rossz idők még rosszabb gyakorlatára emlékezteti az, hogy nem szakújságírók beszélgetnek időről-időre a kormányfővel, hanem mindig ugyanaz a személy. Ezt azért tartja rossznak Hajdu, mert úgy gondolja, mindenhez nem érthet egy újságíró sem.

Mint ismert, a miniszterelnöki interjúkat Kondor Katalin készíti, aki a Kossuth Rádió adófőszerkesztője, és aki Hajdu István ellenfeleként maga is pályázott az elnöki posztért. A Magyar Rádió Rt. csonka, kizárólag a kormánypártok delegáltjaiból álló elnöksége Kondor Katalint terjesztette a nagykuratórium elé, ám ott nem kapta meg a megválasztásához szükséges szavazatokat.

Alelnökök kezében a rádió

Hajdu bejelentette: meghosszabbította Juhász Judit és Papp Miklós alelnökök szerződését. A két vezető, az új elnök kinevezése utáni egy hónapig maradhat hivatalában. Juhász Judit továbbra is a műsorszerkezetért, Papp Miklós pedig az informatikáért felel. Hajdu a napi operatív ügyek intézését Juhász Juditra bízta. A kizárólag elnöki jogkörben meghozható döntések kapcsán pedig az alelnöknek a rádióskuratórium eseti hozzájárulását kell kérnie.

Juhász Judit - aki annak idején az Antall-kormány szóvivőjeként vált ismertté - a tájékoztatón közölte: számára a legfontosabb, hogy a hallgatók semmit ne vegyenek észre abból, hogy a Magyar Rádiónak nincsen legitim elnöke. Jelezte, nagyon fontos számára, hogy jól működjenek a dolgok a Magyar Rádióban, mert ő már majd harminc éve dolgozik az intézményben, és ezért sem közömbös számára, mikor, mi történik második otthonában.

A Petőfi lesz az olimpia adója

Új épület vagy rekonstrukció? A Magyar Rádiónak 73 éve helyet adó épület jelenlegi állapotában nem felel meg a kor kihívásainak - közölte Hajdu István, távozó rádióelnök. Szerinte ősszel vagy el kell kezdeni, átalakítani az épületet, vagy dönteni kell arról, hogy az intézmény elköltözzék. Emlékeztetett, hogy a létesítmény az utóbbi évtizedekben alig változott, az évenként felújításra fordított 150 millió forint pedig csak apró csepp a tengerben, ahhoz képest, mennyi feladat volna.

Hajdu István beszámolt arról is, hogy az olimpia idején, a Petőfi lesz az olimpia adója, ami azt jelenti, hogy az adó műsorainak középpontjában az ötkarikás játékok állnak majd. Tudatta azt is, hogy előkészítették a rádió fennállásának 75. jubileumára az elmúlt évtizedeket feldolgozó sorozatot. A rádió műsorai szeptembertől decemberig telnek majd a jubileum jegyében. Hajdu arról is beszélt: még nem döntötte el, hogy megpályázza-e újra az elnöki tisztet. Úgy nyilatkozott: ha úgy tűnik számára, hogy szakmai alapokon döntenek, próbálkozik, ha azonban úgy látja, hogy nem szakmai szempontok alapján választanak elnököt, akkor az élet más területein folytatja pályáját.

A Magyar Rádió távozó elnökét kollégái egy működőképes, ám antik rádióval ajándékozták meg, és egy oklevéllel búcsúztak tőle, amelyre azt írták: három a magyar igazság. (Hajdu eddig kétszer volt a rádió elnöke.)