Harrach és Dávid külön a várban

Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke szerint 1848-49-ben a hazaszeretet és a szabadságszeretet adta azt a lelkesedést, amely jellemezte a márciusi ifjakat, a külföldön állomásozó és bátran hazatérő magyar katonákat, a több tízezer önkéntest, azokat a tiszteket és főtiszteket, akik gyakran alig beszéltek magyarul. Az ellenzéki politikus kedden, a Budavári Önkormányzat megrendezésében minden évben március 15-én sorra kerülő fáklyás megemlékezésen mondott ünnepi beszédet, a Budai Várban, a Dísz téren.

Harrach Péter a március 15-én kinyomtatott 12 pontból hármat emelt ki: az elsőt, a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, az ötödiket, a nemzeti véderőről, valamint a tizenkettediket Erdélyről. Az első pontról szólva kifejtette, hogy régen úgy értelmezték a sajtószabadságot, hogy nem csak a hatalmon lévők mondhatják el gondolataikat, és nem tudtak a "médiaterrorról". Ez utóbbi kifejezést az alelnök úgy magyarázta, hogy médiaterror van, amikor "a kommersz és a mocskos szabadon árad a televíziók képernyőjéről, és a szerkesztők, illetve a tulajdonosok célja bizonyos politikai körök hatalomra juttatása és hatalmuk megtartása". Erdély vonatkozásában a politikus kifejtette, hogy néhány évvel ezelőtt egy törvénnyel az ország tudatta a határon túli magyarokkal, hogy szüksége van rájuk, hozzá tartoznak és ők még "boldogan és büszkén őrzik az igazolványt, amelyen címerünk van". Harrach Péter megítélése szerint a 12. pontról szólva nem lehet megkerülni a tavaly december 5-i népszavazást, amikor szerinte olyan történt, amit más nemzet nem mondhat el, "a kormány buzdította a polgárokat, hogy nemzettársainkat megtagadják".

Harrach Péter tiszteletét fejezte ki a Budapesten demonstrált gazdáknak, akik megfogalmazása szerint méltósággal tüntettek és türelmük meghozta az eredményt.

Örültek Gyurcsány kifütyülésének

A budai polgármesterek mellett megszólaló Szigeti András irodalomtörténészt megtapsolta a hallgatóság, amikor felidézte, hogy a Nemzeti Múzeumnál kifütyülték Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Szavai szerint március 15. méltóságát nem a politikusok tisztelete adja, hanem "ha bátorságot tanulunk Petőfitől". Harrach Péter úgy ítélte meg, hogy aki a nép érdekében tevékenykedik, azt nem szokták kifütyülni.

Dávid Ibolya összefogásra buzdított

Az 1848-as összefogáshoz, egyetértéshez hasonló magatartásra buzdított Dávid Ibolya kedden Budapesten, az MDF-nek a Budai várban, a Kapisztrán téren tartott ünnepi megemlékezésén. "Március 15-e minden magyar számára a szabadság és a hazaszeretet ünnepe. Ezt szoktuk mondani ezen a napon, de jó lenne egyszer hinni, hogy mindannyian hasonló tartalmat és jelentést tulajdonítunk e fogalmaknak" - mondta az MDF elnöke. Hozzátette: 157 évvel ezelőtt a magyarság még tényleg egyet akart, korra, társadalmi helyzetre való tekintet nélkül: testvériességen és társadalmi igazságosságon épülő hazát. 1848 hőseit nemcsak a közös ellenfél, hanem az a történelmi felismerés is egymás mellé állította, hogy mi áll Magyarország érdekében.