A tandíjmentesektől is pénzt szednek a Havas-iskolában
További Belföld cikkek
- A Coca-Colának is gyárt alumínium dobozokat a Makón épülő kínai üzem
- Nem gyilkolt, nyomokat tüntetett el az emberölés miatt körözött 16 éves nyíregyházi lány
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
A Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatán, a Budapest Média Intézetben (BMI) „fejlesztés” címén félévente 80 ezer, majd 90 ezer forintot kellett befizetniük azoknak a levelezős hallgatóknak, aki amúgy államilag finanszírozott (azaz tandíjmentes) képzésre jártak. A pénzt a diákoknak egy magáncég, a Média Menedzser Oktató Kft. számlaszámára kellett utalniuk. (A Magyar Nemzet értesülései szerint a cég 85 százalékban Havas Henrik tulajdona, ügyvezetője pedig Érdi Sándor újságíró).
„Korszerű technikai háttér”
Több hallgató nem értette, miért kell fizetniük, ezért panasszal fordultak Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához. Az oktatási biztos a magáncég szerepét nem vizsgálta, csak azt, milyen alapon kérnek az államilag finanszírozott képzésre járó hallgatóktól fejlesztés címén pénzt.
A Szegedi Tudományegyetem az oktatási jogok biztosát úgy tájékoztatta: a levelező tagozat jóval kevesebb állami támogatást kap, mint a nappali. A nem költségtérítéses kommunikáció, valamint a kommunikáció-magyar és kommunikáció-informatikus könyvtáros levelező szakokon a diákokra jutó képzési normatíva korábban csak a negyedét, 2004 óta pedig csak a felét teszi ki a nappali tagozatának.
Az egyetem mindennek ellenére magas óraszámban tanít ezen a tagozaton is. A beszedett „fejlesztési” pénzt a „legkorszerűbb tanulmányi technikai háttér folyamatos biztosítására és a tantervi követelményeknél magasabb óraszámú oktatás fenntartására” fordítják. Az egyetem szerint így a diákok olyan többletszolgáltatásokat kapnak, amelyek a tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez ugyan nem kapcsolódik, piaci versenyhelyzetüket azonban lényegesen növeli.
Úgy kell összekapargatni a pénzt
„A felvételi tájékoztatóban 1997 óta szerepel, hogy a BMI-ben hozzájárulást kell fizetni a stúdió fejlesztésére. Az egyetem álláspontja szerint a jogszabályok ezt lehetővé teszik. Egy olyan helyzetben, amikor az alapfunkciók ellátására kell összekapargatni a pénzt, minden segítségre szükség van” – mondta az Indexnek Pukánszky Béla a Szegedi Tudományegyetem oktatási rektorhelyettese.
Az oktatási ombudsman mindennek ellenére úgy látja: a fejlesztési hozzájárulás ellentétben áll a jogszabályokkal. Egy egyetem tehát így nem pótolhatja a csökkenő állami normatívát. A stúdióberendezések, kamerák, számítógépek pedig Aáry-Tamás Lajos szerint nem jelentenek pluszszolgáltatást, hanem alapvetően hozzátartoznak a kommunikáció szakosok gyakorlati oktatásához. Az oktatási biztos ezért kezdeményezte, hogy az egyetem szüntesse meg a fejlesztési hozzájárulást és az eddig ilyen címen beszedett pénzt fizesse vissza a hallgatóknak.
A Szegedi Tudományegyetem rektori titkárságán az Indexet úgy tájékoztatták: az ügyről hétfőn tárgyal a rektori kabinet, és utána adnak részletes tájékoztatást a kérdésben.
A gyengébbek kedvéért
„Nem nyilatkozom. Az egyetem ügye” – mondta kurtán Havas Henrik, majd közölte az Indexszel, hogy éppen ebéd közben hívtuk fel és nem kérdeztük meg, van-e ideje válaszolni a kérdéseinkre.„Milyen viszonyban áll a Media Menedzser Kft. az egyetemmel?” – kértünk elnézést, kívántunk jó étvágyat és érdeklődtünk tovább. „Szerződéses viszonyban”- hangzott a választ. „A diákok miért a Kft-nek, miért nem az egyetemnek fizetnek?” „Mondok egy példát, amelyet talán Önnek is sikerül megértenie” – válaszolta Havas. „Ha maga tilosban parkol, és megbüntetik, a postán fizeti be a pénzt, de az a pénz nem a postáé, a posta csak közvetíti azt.” További kérdéseinkkel nem jutottunk tovább. A beszélgetést nem sokkal később Havas Henrik azzal zárta, hogy kihűl a levese.