Molnár-ügy: jogszerű-e 45 évre titkosítani?

Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Magyar Hírlap: vizsgálja meg, hogy a Molnár Csaba alezredes, a K&H-ügy főnyomozója ellen hivatali vesztegetés gyanújával indított büntetőeljárás egészét jogosan nyilvánította-e államtitokká 45 évre a Nemzetbiztonsági Hivatal. A leggyakrabban feltett kérdés az eljárás elindítása óta ugyanis a lap szerint az, hogy hatalmi befolyásolástól mentesen működik-e az igazságszolgáltatás.

"Az adatvédelmi törvény szerint csak adatot lehet államtitokká minősíteni, teljes eljárást nem" - mondta a Magyar Hírlapnak Péterfalvi Attila ombudsman. Példaként Sándor István korábbi fedett nyomozó esetét hozta fel, a Papa néven emlegetett rendőr - aki szintén kapcsolatot tartott bűnözőkkel - ügyét 80 évre titkosították, erre ő az adatvédelmi biztoshoz fordult. Akkor az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese adott választ a kérdésre, aki arra hívta fel a legfőbb ügyész figyelmét: különítsék el az eljárásban az államtitkot képező adatokat az ilyen minősítésre igényt nem tarthatóktól.