Gyurcsány a Vatikánban
A pápával folytatott megbeszélésen három kérdést érintettek - mondta. Az első, az új Európa alakulása, különös tekintettel a pénteki brüsszeli EU-csúcson született döntésekre, s ezzel összefüggésben annak mérlegelése, hogyan fog majd tudni Európa megbirkózni azzal a kihívással, amikor találkozni fog a keresztény Európa, a zsidó-keresztény gyökerű Európa az iszlám, török civilizációval és kultúrával, miként kell megtanulni egymás mellett élni.
Második kérdésként került szóba az egyházfővel folytatott megbeszélésen Magyarország általános helyzete, a magyar törekvések, a gazdaság állapota, hogyan kíván Magyarország az új Európában helyet találni magának, hogyan kíván egy erős, emelkedett nemzetté, egy erős politikai-kulturális közösséggé válni.
Harmadik tárgyalási elemként Gyurcsány Ferenc beszámolója szerint a magyar katolikus egyház szerepe került terítékre. Különös tekintettel arra, hogy "miként értékelhető az az aktív közéleti szerep, amely sokakban kétséget ébreszt, helyes-e, ha azokban a kérdésekben nyílt és egyértelmű állásfoglalást tesz közzé a magyar katolikus egyház püspöki kara, illetve ezt helyenként aggodalomra okot adóan képviselik. Amely kérdések egyébként a pártpolitika tárgykörébe tartoznak, vagy messze túlterjeszkednek ezek a kérdések a hit szabad megvallásának és a vallás szabad gyakorlásának tárgykörén". Gyurcsány Ferenc azt hangoztatta, hogy ezeket a kételyeket és aggodalmakat osztotta meg Karol Wojtyla pápával.
Angelo Sodano bíborossal, államtitkárral folytatott megbeszélésén lényegében ez utóbbi kérdéskörre koncentráltak a magyar kormányfő beszámolója szerint, illetve a magyar-vatikáni megállapodás megtartásának az ehhez kötődő költségvetési szerepvállalásának a kérdéséhez.