HIV-robbanás Magyarországon

Négyszer annyi HIV-pozitív beteget regisztráltak egy anonim AIDS-szűrő központban 2005 első negyedévében, mint tavaly ilyenkor, közölte az Anonym AIDS Tanácsadó Szolgálat (AATSZ) munkatársa. Dr. Balogh Attila főorvos elmondta, hetente három új beteget regisztrálnak az AATSZ-ben. Az ország HIV-fertőzöttjeinek körülbelül 25 százalékát ebben az intézményben szűrik ki. Az Indexnek elmondta, tavaly országosan ötven új HIV pozitív beteget regisztráltak.

Balogh szerint ha folytatódik ez a tendencia, százötven-kétszáz fertőzöttet fognak kiszűrni 2005-ben Magyarországon. Felhívta a figyelmet, a járványok nem egyenes arányban, hanem exponenciálisan terjednek.

Elmondta, ők már várták az új "robbanást", tudták, hogy a nemzetközi viszonylatban alacsony fertőzöttségi szint már nem tarható sokáig. Ennek oka szerinte az interneten szövődő, de a való életben kiteljesedő random szexuális kapcsolatok egyre növekvő száma. "Beindult a sexdrive" - fogalmazott. 1999 óta egészen idáig a kiszűrt fertőzöttek 60-75 százaléka nő volt, most azonban a homoszexuális betegek száma is gyors iramban növekedni kezdett.

Az új fertőzöttek szinte kivétel nélkül a jó egzisztenciájú, magasan képzett fiatalok (például bankvezetők, közhivatalnokok, tanárok) közül kerülnek ki, mondta Balogh. A főorvos szerint a huszonévesek igen széles rétege alig tud valamit a szexuális úton terjedő betegségekről, így ezek a fiatalok könnyen és felelőtlenül mennek bele a gyors, bizonytalan kapcsolatokba.

Balogh szerint négy-öt, melegekkel vagy drogfüggőkkel foglalkozó civil csoporton kívül senki sem foglalkozik igazán ezzel a problémával.

Huszonhét új beteg a László kórházban

Az AIDS terjedéséről Újhelyi Eszter, az orvostudományok kandidátusa, a Szent László Kórház munkatársa tudott hivatalos felvilágosítást adni. Megerősítette, hogy tavaly az anonim AIDS-szűrőközpontokban egész évben tíz HIV-pozitív beteget szűrtek ki, 2005-ben pedig április végéig regisztráltak ennyi beteget. A Karolina úti AATSZ-ben a 2004-ben regisztrált négyről kilencre nőtt a kiszűrt betegek száma 2005 áprilisáig.

A statisztikák a László kórházban gondozottak körében is növekedést mutatnak. Tavaly egész évben ötvennyolc beteget vettek fel, idén áprilisig huszonhetet, és ebben nincsenek benne az anonim fertőzöttek. Újhelyi nem robbanásszerűnek, de jelentősnek nevezte a növekedést, és hozzátette, a gondozottak nem fedik le a teljes HIV-fertőzött populációt. A kórházban ápolt HIV-pozitív betegek között két szélsőség figyelhető meg: nagyon sokan vannak köztük, akikről korai stádiumban, szűrésen derül ki a baj, másokban hosszú évek óta lappanghat a vírus, és csak akkor jelentkeznek, amikor a tünetek kezdenek gyanússá válni. Könnyen lehet, hogy az utóbbiak sok más embert megfertőztek tudtukon kívül.

Magyarországon jellemzően nem az intravénás droghasználók között terjed a HIV vírus, mindössze két ilyen esetet regisztráltak: 2002-ben két magyar származású ukrán állampolgárt szűrtek ki, de ők vissza is tértek Ukrajnába. Az anonim szűrésekről érkező gondozottak Újhelyi információi szerint jellemzően homoszexuálisak, idén például nem is volt nő közöttük. A László kórházban regisztrált betegek között is többségben vannak a homoszexuális férfiak, de a fertőzött fiatal nők száma is emelkedik.

Van is bizottság, meg nincs is

Az AIDS problémájával az egészségügyi minisztériumon belül egyedül a Nemzeti AIDS-bizottság foglalkozik, más felelőse nincs is a kérdésnek. A grémium korábbi elnöke, Jakab Ferencné az Európai Unióban más megbízást kapott, és 2004 decemberében köszönt le posztjáról. A jelenlegi elnök Kapócs Gábor, aki március végén vette át a bizottság elnöki megbízatását, és a héten nem tud felvilágosítást adni, tudtuk meg.

A bizottság december 1-je óta gazdátlanul áll, és öt hónap alatt egy ülést sem hívtak össze, mondta Újhelyi Eszter, aki egyébként az AIDS-bizottság tagja is. Nem volt tehát alkalmuk rá, hogy a HIV-fertőzöttség helyzetében bekövetkezett változásokról tájékoztassák az egészségügyi tárcát. "Nem vagyunk nyugodtak" - mondta: az előző elnök idején elfogadott stratégia csak papíron létezik, nincs rá költségvetési fedezet, a korábbi programok végrehajtását nem ellenőrizték.

Az anonimitás nem mindig garantált

Fontos aspektusa az AIDS-problematikának Magyarországon, hogy az új fertőzöttek kiszűrése nagyrészt az anomim AIDS-szolgálatokra hárul, mivel az állami intézmények többségében nem mindig garantált a szűrésre jelentkezők névtelensége, mondta Csernus Eszter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.

Csernus Eszter elmondta, 2004 május-júniusában az adatvédelmi ombudsmani hivatal munkatársaival végigjártak nyolc megyei ÁNTSZ-t, és azt tapasztalták, hogy az AIDS-szűrés csak egy intézményben, a tatabányaiban működik kifogástalanul. Az egyik megyei intézményben megtagadták a névtelen szűrést, a TASZ munkatársának hosszú harcba került, hogy törvényben rögzített jogait érvényesíthesse, és kóddal vegyék fel. Egy másik intézményben úgy gondolták megadni az anonimitás lehetőségét, hogy nem névvel, hanem születési dátummal vették fel a beteget, ez azonban szintén személyes adatnak számít. Előfordult az is, hogy a jelentkező TAJ-számát akarták rögzíteni, amely szintén személyes adatnak minősül.

Emlékezetes a Nők Lapja által tavaly kirobbantott botrány: beépített munkatársuktól ötezer forintot kértek az anonim HIV szűrésért a Fővárosi ÁNTSZ-ben. Az ezt követő ombudsmani vizsgálat már mindent rendben talált a budapesti intézményben, visszásságokat állapított meg azonban több megyei intézményben. Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsmani ajánlásában felhívta a figyelmet, hogy az anonim szűrést az egészségügyről szóló 1997. évi törvény garantálja, és megkérte az országos tiszti főorvost, gondoskodjon arról, hogy a törvényeket betartsák.