Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Horn: 56 nem a kommunizmus elleni harc volt

2006.10.21. 13:25
1956 volt az első jelentős kísérlet arra, hogy Magyarország Oroszországtól függetlenné váljon - nyilatkozta a Die Weltnek Horn. Iris Marx interjúját szó szerinti fordításban közöljük.

WELT.de: Október 23-án van az ötvenedik évfordulója az 1956-os forradalomnak. Önnek van oka az ünneplésre?

Horn: Természetesen én is ünnepelni fogok. Ez volt az első és nagyon jelentős kísérlet arra, hogy Magyarország Oroszországtól függetlenné váljon.

WELT.de: De az Ön fivérét megölték a felkelők, Ön pedig a pártmilícia tagja volt, és a mozgalom ellen harcolt.

Horn: Igen. Nagyon fájdalmasak a személyes emlékeim. Nemcsak a bátyámat vesztettem el. Nem volt egyszerű az sem, hogy a lányom október 30-án, éppen ebben a nehéz pillanatban született. A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pufajkás osztagban (Steppenjackenbrigade) a törvényes rendet védtem.

WELT.de: Mi nyűgözte le a kommunizmusban akkortájt?

Horn: Először is szeretném világossá tenni, hogy 1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt. Ezt manapság gyakran helytelenül ábrázolják. Német származású munkásgyerek vagyok. Apám az ellenállásban harcolt a nácik ellen, a kommunizmusért, és ezért ölték meg. Nyomorúságos helyzetben éltünk. A kommunizmus akkoriban segített, hogy normális életet élhessünk. De ez ma már a múlt.

WELT.de: Hogy érti ezt?

Horn: Kinőttük a kommunizmust, mint egy túl kicsivé vált ruhát. Én vállalom a múltamat. A választóim is tudtak erről. Különben 1994-ben nem választottak volna meg miniszterelnöknek.

WELT.de: Októberben van az évfordulója a nyilaskeresztesek - akik körülbelül hatszázezer magyar zsidó megöléséért felelősek - 1944-es magyarországi hatalomra jutásának évfordulója is. Hogyan dolgozza fel ezt Magyarország?

Horn: A múlt feldolgozása tulajdonképpen csak most indul meg. Ma már nem kell szégyenkeznünk semmiért sem. Mindez már nagyon rég volt. Nem mondom, hogy a történelmet el kell felejteni, ám ma már egy másik generációhoz tartozunk, amelyik a múltból tanult. Ez érvényes egyébként a németekre is. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy elmondjam Önnek, hogy el kéne már hagyniuk a kisebbségi komplexusaikat, és a továbbiakban nem kéne a korábbi generációk szégyenletes tettei miatt felelősnek érezniük magukat.

WELT.de: Horogkeresztek és a nyilaskeresztesek jelképei még ma is láthatók a házfalakon, a választási kampányokban a politikai ellenfeleket zsidóként szidalmazzák. Nincs szükség további múltfeldolgozásra?

Horn: A kérdés visszafordítanám. Németországnak még ma is komoly problémái vannak a szkinhedekkel - annak ellenére, hogy feldolgozták a múltat. Ha a zsidóüldözés témája újból és újból felmerül, azzal csak a szélsőjobboldaliaknak teremtünk feleslegesen alkalmat arra, hogy hallathassák hangjukat. Ezt ők tudják, és kihasználják a kedvező terepet. Csak néhány száz közülük tényleg antiszemita.

WELT.de: Akkor tehát semmit sem kellene tenni?

Horn: A szélsőjobboldaliak itt csak egy kisebbséget alkotnak. Nincs esélyük, hogy bekerüljenek a magyar Parlamentbe. A firkák ellen, amelyek a sírokon és a házfalakon fordulnak elő, nagyon nehéz fellépni.

WELT.de: Ön személyesen megbékélt Németországgal?

Horn: Igen, én megtettem ezt. Sokat tanulhattunk Németországtól, már ami egy demokrácia felépítését illeti. Jómagam gyakran járok ott, és előadásokat is tartok.