Szakadás az informatika mentén

Bár az Ifjúság 2000 gyorsjelentés tudományos következtetéseket még nem tartalmaz, Stumpf István kancellária miniszter beszédében elmondta, hogy ma az "ifjúsági lét" tovább tart, az egyetemi tanulmányok kitolódnak, de ugyanakkor a mai generáció képzettebb, határozottabb elképzelései, igényei vannak környezetével, munkahelyével kapcsolatban. Deutch Tamás ifjúsági és sportminiszter kimeríthetetlen kincsesbányának nevezte a kutatást, mondván, az véget vethet a sötétben tapogatózásnak, pontos kép alakulhat ki a mai ifjúságról, amit ,,mással nem pótolható erőforrásnak" nevezett a miniszter.

A felmérés 43 millió forintba került

Módszertan A felmérés 2000 őszén kezdődött, a minta 8000 fős volt, 15-29 éves fiatalokat kérdeztek meg. A kutatás több lényeges vonatkozásban - iskolai életút, munkaerő-piaci helyzet, családi helyzet, jövedelem, életmód, sport, vallás, politikai-társadalmi értékrend, stb. - nyújt alapinformációkat. Kutatásvezetők Laki László - MTA Politikai Tudományok Intézete-, az Ifjúságkutató Intézet részéről pedig Szabó Andrea voltak. A tudományos következtetéseket 2001. november 30-ra ígérték.

Az Ifjúság 2000, illetve egyéb fiatalokkal kapcsolatos kutatások lebonyolítására az ISM egy új intézményt hozott létre, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézetet, melynek vezetője Bauer Béla igazgató. A kutatást, mely 43 millió forintba került, 3-5 évenként tervezik megismételni. A felmérés féléves, kisebb mintán elvégzett kutatásokhoz összehasonlítási alapot is szolgáltat. De nem utolsó sorban a politikai döntéseknél is figyelembe veszik: így Deutch a kormány lakáskölcsön programját méltatta, mivel a fiatalok 32 százaléka a kétségbeejtő lakáshelyzetet tartja a legégetőbb problémájának, harmadik helyen a munkanélküliség (47 százalék), illetve a pénztelenség (32 százalék). (A kutatók a fiatalság legégetőbb problémájának meghatározásakor két válasz összevont eredményét adták meg.)

A felmérés informatikai vonatkozásai

Otthoni számítógéppel való ellátottság a középszintű oktatási rendszerben tanulók körében

A fiataloknak kevesebb mint a fele használ számítógépet, háromtizedüknek van az otthonában személyi számítógép, és akinél van, az szinte minden esetben használja is. Kicsit többen (36 százalék) használnak számítógépet a munkahelyükön, illetve az iskolában. Egyéb helyen kevesen használnak számítógépet. A 15-29 éves korosztály kétötöde a személyi számítógépet elsősorban tanulásra, információszerzésre használja, egyötödük dolgozik vele, további 14 százalékuk pedig játszik a géppel. Ez természetesen azokra vonatkozik, akik egyáltalán használnak számítógépet.

Otthoni számítógéppel való ellátottság a felsőszintű oktatási rendszerben tanulók körében

A számítógéphez való hozzáférés nagyban függ a család anyagi helyzetétől és kulturális hátterétől. Ha csak a középiskolásokat nézzük, akkor a különböző iskolatípusok szerint óriási különbség tapasztalható az otthoni számítógép ellátottságot illetően. A szakmunkásképzőbe járók egynegyede, a szakközépiskolások közel fele, a 4 osztályos gimnáziumba járók több mint fele, a 6, illetve 8 osztályos gimnáziumba járóknak pedig több mint négyötöde használ otthon számítógépet.

Az informatika újabb esélyegyenlőtlenség forrása

A fiatalok mintegy 8 százalékának van otthoni internet-hozzáférése. A hozzáférés hiányának okaként elsősorban a számítógép hiányát (a megkérdezettek közel fele), másodsorban szükségtelenségét (egynegyedük), harmadsorban a magas előfizetési díjakat (13 százalékuk) említik. Legkevesebbszer a magas távközlési díjakat okolják. Aki szeretne internetet, és már számítógépe is van, azoknál természetesen a fő akadályt a magas előfizetési és távközlési díjak jelentik.

A szélesen értelmezett informatikához, és az abból fakadó előnyökhöz való hozzáférés ma Magyarországon az ifjú generáció számára nem egyformán elérhető, és ez a fiatalok közötti új keletű esélyegyenlőtlenség egyik fő forrása lehet.