Igaz, ami igaz

Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. A különösen óvatlan pillanatokban olyan tényeket állít, amelyeket objektív kritériumok mentén ellenőrizni is lehet. Ez az a pillanat, amikor új projektünk, az Igaz, ami igaz blog belép a képbe.

Minket ugyanis a tények érdekelnek, az ellenőrizhető, kemény tények. „A tény az tény”, mondogatta gyakran egyik kedvenc közép-európai írónk, a horvát Miroslav Krleža, és, minek tagadni, ez tény. Így mostantól arra vállalkozunk, hogy a tőlünk telhető legteljesebb mértékben ellenőrizzük politikusaink tényállításainak valóságtartalmát. Ezt ötfokú skálán fogjuk értékelni a hamistól a többnyire hamison, a tudja a fenén és a részben igazon át az igazig. Terveink szerint az osztályzatokat vidám vizualizációval is ábrázolni fogjuk, ügyeskezű munkatársaink kezében már sistereg az ecset.

Persze nem minden tényt fogunk ellenőrizni, ami szembejön velünk. Bevallottan részrehajló szelekciónkban nem számít, hogy egy adott állítást igaznak vagy hamisnak vélünk, egyetlen dolog érdekel minket. Érdekes-e az elhangzott állítás? Ha olyan, amire felkapjuk a fejünk, felkapjuk a telefonunk és a lexikonunk.

A tényellenőrzésben egyszerű metodológiát igyekszünk követni.

1. Kiderítjük, hogy az állítást megfogalmazó politikus mire alapozza állítását, lehetőleg tőle magától. A magyar politikusok átlagos válaszadási hajlandósága miatt ebben nehézségekre számítunk.

2. Felkutatjuk a legmegbízhatóbb forrásokat, legyen szó konkrét dokumentumról, lexikonról, almanachról, statisztikáról, doktori értekezésről, amellyel összevethetjük a vizsgált állítást. Ha kell, magunk mérjük le.

3. Megkeressük a téma szakértőit, akik megvilágíthatják egy tényállítás hátterét. Mert bár a tények maguktól értetődőnek tűnnek, gyarkabban, mint ritkábban mégis magyarázatra szorulnak.