Orbánon kívül mindenki volt már illegitim

A korabeli ellenzék egy része rögtön az 1990-es önkormányzati választás, majd az azt követő taxisblokád után megkérdőjelezte az Antall- (és később a Boross-) kormány legitimitását. Érvelésük szerint egyrészt az önkormányzati választáson nagy vereséget szenvedtek a jobboldali kormánypártok, másrészt a taxisblokádot kiváltott benzináremelés bizonyítja: a kormány nem tartotta be választási ígéretét, a kormányzásra alkalmatlan.

Voltak, akik az 1994 és 1998 között kormányzó Horn Gyula miniszterelnökségét is illegitimnek tartották. Véleményüket arra alapozták, hogy az átvilágítóbírák 1997-ben (vagyis hatalmának végén) lemondásra szólították fel, mert korábban hivatalból megkaphatott a III/III-as csoportfőnökség jelentésein alapuló anyagokat.

Medgyessy többszörösen is

A 2002-ben miniszterelnökké választott Medgyessy Pétert már pénzügyminisztersége idején, 1997-ben lemondatták volna az átvilágítóbírák, ugyanazért, mint Horn Gyulát, vagyis Medgyessy KB-tagként olvashatott állambiztonsági jelentéseket.

Medgyessy legitimitását miniszterelnökként mégsem csak ezért kérdőjelezték meg. A jobboldal egy része azzal vádolta, hogy választási csalással került hatalomra, ezért követelték a szavazatok újraszámlálását, majd a miniszterelnök III/II-es múltjának nyilvánosságra kerülése adott okot a legitimitás megkérdőjelezésére.

A rendszerváltás utáni magyar történelemben a taxisblokád utáni legnagyobb illegális demonstrációt tartották 2002 nyarán, amikor tüntetők lezárták az Erzsébet hidat, és még azon az estén Budapest utcáin kisebb zavargások is voltak.

Gyurcsány a kezdetektől az volt

A 2004-ben Medgyessyt váltó Gyurcsány Ferenc legitimitását már hatalomra jutásakor megkérdőjelezték szélsőséges csoportok. Azzal érveltek, hogy nem választotta meg a nép kormányfőnek (egy miniszterelnök lemondása vagy bukása esetén valójában nincs szükség idő előtti választásra), és parlamenti képviselő sem volt (erről sem rendelkezik az Alkotmány).

Gyurcsány Ferenc legitimitása a 2006-os országgyűlési választás és a megszorító intézkedések nyilvánosságra hozatala után vetődött fel ismét. Ekkor már fideszes politikusok is illegitimnek tartották a kormányfő hatalmát. A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után már maga Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a kormány illegitim módon tevékenykedik, nem demokratikusan, hanem diktátumokkal kormányoz.

Törvényből nem következik

A Fidesz elnökének felvetésére rímel egy, a politikai internetes fórumokon vissza-visszatérő vélemény a kormány illegitimitásáról; a fórumozók a büntető törvénykönyv XV. fejezete 211. paragrafusának a. pontja alapján érzik úgy, hogy a választók becsapásának büntetőjogi következményei is lehetnek. A szöveg így szól:

Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, (...) bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az idézet azonban csak az ajánlószelvények összegyűjtésében elkövetett szabálytalanságokról szól, a választási ígéretek be nem tartásához semmi köze nincs, mint ahogy más törvény sem rendelkezik ilyenről. Ugyanennek a törvénynek az e. pontjában is csak ez szerepel:

(Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során) arra jogosultat a választásban, illetőleg a népszavazásban akadályoz, vagy erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetőleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik.

Ez a pont azonban nem a politikai pártok hazugságairól szól, hanem azzal az ugyancsak nem ritka esettel, amikor pénzért közvetlenül vásárolnak szavazatokat, vagyis adnak mondjuk ezer forintot egy jó helyre tett ikszért.

Navracsics Tibor és Semjén Zsolt ellenzéki frakcióvezetők is ajánlottak egy jogszabályt Sólyom Lászlónak a miniszterelnök elmozdítására, nevezetesen az Alkotmány 29. paragrafusát, miszerint az államfő "őrködik az államszervezet demokratikus működése felett". A miniszterelnököt azonban, ha le nem mond magától, csak az Országgyíűlés foszthatja meg hatalmától.