Folytatódó ingatlanvita

Az MSZP elfogadhatatlannak tartaná, ha nem vennék figyelembe a pártok listás eredményeit az osztozkodásnál, a Fidesz szerint azonban csak így teremthető igazságos helyzet.

A jogszabály egy 1990-es ideiglenes törvényt váltana fel, amely az eredeti tervek szerint fél évig lett volna csupán hatályban. A törvény elvette az egykori állampárt kezelői jogát, s helyette ingyenes használati jogot biztosított. Szintén e szabály alapján kapott állami tulajdonú irodákat a többi parlamenti párt.

Az első ciklusban majdnem megállapodtak

Az első ciklus közepén már csaknem megállapodtak a pártok arról, hogy parlamenti arányaik alapján újraosztják a helyiségeket, ám az MDF-Fidesz székházbotrány lesöpörte az asztalról a kérdést. 1995-ben parlamenti albizottság jött létre, ám megegyezés híján végül a második ciklusban sem született új törvény.

Az MDF azért rúgta fel a hatpárti megállapodást, mert nem fogadták el azt a javaslatát, hogy az addigi két választáson elért eredmények átlaga alapján osztozkodjanak, a több száz, összeségében százmilliárdokat érő irodákon. A mostani törvénytervezet alapján a parlamenti pártok mindegyike országosan legfeljebb harminc állami tulajdonú irodát tarthatna meg, közülük maximum tíz lehetne budapesti.

Az MSZP értetlenkedik

Kiss Péter, az MSZP helyettes frakcióvezetője

Kiss Péter, az MSZP helyettes frakcióvezetője úgy gondolja, tarthatatlan, hogy kizárólag az állami tulajdonú ingatlanokat veszi figyelembe a tervezet, s egy szót sem ejt azokról a helyiségekről, amelyeket az önkormányzatok bocsátottak ingyen a pártok rendelkezésére. Kiss szerint ezzel együtt ugyanis nem igaz az a kormánypárti vád, hogy a szocialistáknak aránytalanul sok iroda jutott.

Kiss Péter azon is értetlenkedik, hogyan fordulhat elő, hogy az MSZP ténylegesen hatvankilenc ingatlant használ, miközben a hivatalos nyilvántartások szerint ez a szám 386. Az MSZP azért sem támogatja a javaslatot, mert a tervezet nem veszi figyelembe a parlamenti arányokat, vagyis minden párt ugyanannyi irodához juthat. Jelenleg például 35 százalékos parlamenti részvétel mellett az MSZP az irodák 25 százalékát használja. Az MSZP kezdeményezte, hogy az Állami Számvevőszék vegye számba az összes pártirodát, s csak utána alkossanak mindenre kiterjedő jogszabályt.

A Fidesz nem érti az MSZP-t

Fenyvessy Zoltán MIÉP-es honatya szerint viszont nem a parlamenti támogatottságot kell figyelembe venni az osztozkodásoknál, mert ez esetben csak a nagy pártok járnak jól, a kicsik infrastruktúrája viszont nem változik.

Répássy szerint az önkormányzatok által adott ingatlanokkal a parlamentnek nem tiszte foglalkoznia

Répássy Róbert, a Fidesz helyettes frakcióvezetője a parlamentben kifejtette: nem érti, miért baj az MSZP-nek, ha a jelenleginél igazságosabb helyzet alakul ki. Répássy szerint az önkormányzatok által adott ingatlanokkal a parlamentnek nem tiszte foglalkoznia. Szerinte az államnak nem szabad pártonként harmincnál több irodát juttatnia, ennyi viszont elegendő a politikai erők minimális müködéséhez.

Szinte semmi esély egyébként arra, hogy a parlament elfogadja a szavazáskor a jogszabályt. A kétharmados törvényt ugyanis nem támogatja az MSZP, márpedig nélkülük nem lesz meg a szükséges szavazatszám.

Döntés három hét múlva

Egyes hírek szerint a kormány - hasonlóan a maffia törvényhez - elegendőnek tartja majd, ha a képviselők fele igennel voksol a szavazáson, ez esetben azonban az MSZP az alkotmánybírósághoz fordulna. Döntés a törvényről három hét múlva várható.