120'
Svájc
0(4)
Kolumbia
0(3)
További Belföld cikkek
- Robbantással fenyegetett meg 46 iskolát egy borsodi fiatal, ítélet hoztak az ügyben
- Kövér László, Kubatov Gábor, Hadházy Ákos és Gyurcsány Ferenc is elfelejtette leadni a diplomata-útlevelét
- Sulyok Tamás szerint önkényhez vezet a Tisza-kormány által javasolt alkotmánymódosítás
- Magyar Péter újra célba vette Áder Jánost, adófizetői pénzből fizetett amerikai kiruccanást kért számon
- Nem nyomoznak tovább a kecskeméti reptérről ellopott MIG–29-alkatrészek ügyében
Egy jogértelmezési akadály elhárításával szabad az út az államfőválasztás előtt. Az ügyrendi bizottság szerdán kimondta, hogy a "tartózkodó" szavazatok nem számítanak, így - ha az SZDSZ-es képviselők nem szavaznak - akár az is elképzelhető, hogy az ellenzék jelöltje fut be.
Választási matematika
Egyelőre csak Szili Katalin jelenlegi házelnököt jelölték hivatalosan is államfőnek, őt azonban csak a 178 tagú MSZP-frakció támogatja. A köztársasági elnököt az első két körben kétharmados többséggel kellene megválasztani a parlamentben, titkos szavással. Ha a kétharmados támogatottság nincs meg a második fordulóban sem, akkor az államfőválasztáshoz a következő körben elegendő a képviselők többségének a szavazata. Ez - ha minden képviselő szavaz - 194 szavazatot jelent.
Ha a 169 tagú Fidesz-frakció úgy dönt, hogy saját jelöltet állít, akkor feltehetőleg számíthat 11 független és - Sólyom László jelölése esetén - 8 MDF-es szavazatra is. Jó esély van azonban arra, hogy a húszfős SZDSZ-frakció nem vesz részt a szavazásban és ebben az esetben az ellenzéknek több szavazata lehet, mint az MSZP-nek, így a fideszes jelölt lehet a befutó.
Érvényleten?
A szerdán született állásfoglalás szerint államfő a harmadik fordulóban az lehet, akire a legtöbb érvényes igen szavazatot adták le. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a választás harmadik fordulójában az érvénytelen szavazatok nem dönthetik el a választás eredményét, az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell őket hagyni. A testület állásfoglalása kimondja, hogy a "tartózkodom" szavazatból nem lenne megállapítható, hogy az adott képviselő kire szavazott, azaz érvénytelen voksot eredményezne, tehát ilyen szavazat leadására nincs mód.
Ha a harmadik forduló eredménytelen lenne, például szavazategyenlőség esetén, haladéktalanul új köztársaságielnök-választást kell kiírni. Többes jelölés esetén a voksolás során nincs mód "nem" szavazat leadására.
Ez azt jelenti, hogy - például többes jelölés esetén - a képviselők csak arra szavazhatnak majd, hogy kit akarnak köztársasági elnöknek. A két jelölt közül egyet lehet majd "beikszelni", az összes többi formula érvénytelen szavazatot jelent.
Politikai döntés
Az állásfoglalások elfogadásáról szóló szavazásban az SZDSZ nem vett részt, bár képviselője jelen volt. Bőhm András az Indexnek elmondta, szerinte jogilag rendkívül vitatható döntés született, amivel ugyanakkor a politikai akadály elhárult az érvényes államfőválasztás elől. "A Fidesz kiszámolta, hogy van esélye a saját jelöltjének" - indokolta az SZDSZ-es képviselő, azt, hogy az ellenzéki párt a korábbi ódzkodás ellenére rábólintott erre a verzióra.
Vidoven Árpád, a bizottság fideszes tagja azzal magyarázta a "visszahátrálást", hogy a Fidesz a köztársaságielnök-választást olyan súlyú ügynek tekinti, amelyet nem árnyékolhat be jogi vita. Leszögezte, nem fordulhat elő, hogy megkérdőjelezhető legyen a leendő államfő politikai legitimitása, ezért, bár korábban kifejtett jogi érvelésüket fenntartják, az egyértelmű helyzet megteremtését fontosabbnak tartják az ügyben. (A Fidesz eredetileg amellett érvelt, hogy az érvénytelen szavazatokat számítsák bele az eredménybe, és lehessen nemmel szavazni többes jelölés esetén is.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
