MSZP-Fidesz összeborulással szabad út az államfőválasztás előtt

Megállapodás született a parlament ügyrendi bizottságában a köztársaságielnök-választás lebonyolításával kapcsolatban felvetődött jogértelmezési kérdésekben, így elhárultak azok az akadályok, amelyek az államfőválasztás zökkenőmentes lefolytatását veszélyeztethették volna. Az Index korábban beszámolt arról, hogy a jogértelmezési akadályok miatt Szili Katalin úgy is lehetett volna államfő, ha meg sem választják.

Érvényleten?

A szerdán született állásfoglalás szerint államfő a harmadik fordulóban az lehet, akire a legtöbb érvényes igen szavazatot adták le. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a választás harmadik fordulójában az érvénytelen szavazatok nem dönthetik el a választás eredményét, az eredmény megállapítása során figyelmen kívül kell őket hagyni. A testület állásfoglalása kimondja, hogy a "tartózkodom" szavazatból nem lenne megállapítható, hogy az adott képviselő kire szavazott, azaz érvénytelen voksot eredményezne, tehát ilyen szavazat leadására nincs mód.

Ha a harmadik forduló eredménytelen lenne, például szavazategyenlőség esetén, haladéktalanul új köztársaságielnök-választást kell kiírni. Többes jelölés esetén a voksolás során nincs mód "nem" szavazat leadására.

Ez azt jelenti, hogy - például többes jelölés esetén - a képviselők csak arra szavazhatnak majd, hogy kit akarnak köztársasági elnöknek. A két jelölt közül egyet lehet majd "beikszelni", az összes többi formula érvénytelen szavazatot jelent.

Politikai döntés

Az állásfoglalások elfogadásáról szóló szavazásban az SZDSZ nem vett részt, bár képviselője jelen volt. Bőhm András az Indexnek elmondta, szerinte jogilag rendkívül vitatható döntés született, amivel ugyanakkor a politikai akadály elhárult az érvényes államfőválasztás elől. "A Fidesz kiszámolta, hogy van esélye a saját jelöltjének" - indokolta az SZDSZ-es képviselő, azt, hogy az ellenzéki párt a korábbi ódzkodás ellenére rábólintott erre a verzióra.

Vidoven Árpád, a bizottság fideszes tagja azzal magyarázta a "visszahátrálást", hogy a Fidesz a köztársaságielnök-választást olyan súlyú ügynek tekinti, amelyet nem árnyékolhat be jogi vita. Leszögezte, nem fordulhat elő, hogy megkérdőjelezhető legyen a leendő államfő politikai legitimitása, ezért, bár korábban kifejtett jogi érvelésüket fenntartják, az egyértelmű helyzet megteremtését fontosabbnak tartják az ügyben. (A Fidesz eredetileg amellett érvelt, hogy az érvénytelen szavazatokat számítsák bele az eredménybe, és lehessen nemmel szavazni többes jelölés esetén is.)