Az ORFK határozott Kádár János bűnösségéről

Bocsánat azért, ami akkor történt - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök a Nagy Imre és mártírtársai emléknapján rendezett megemlékezésen, az egykori miniszterelnök kivégzésének helyszínén.

Tudták, mit akartak

"Ki kell mondanom, még akkor is, ha én 14 éves voltam 1956-ban. (...) Egy ország felelős vezetője, egy megválasztott kormányfő nem teheti meg, hogy egy ilyen eseményen ne mondja azt, amit szívéből érez, ami a szívében van" - mondta a kormányfő a Szabadságharcosokért Közalapítvány által a Kisfogház Emlékhelyen rendezett ünnepségen. "1956-ban a magyarok többsége tudta, hogy mit akart. Békét, szabadságot, függetlenséget, demokráciát. Ezekben a kérdésekben nem volt vita, tudták azok az emberek, hogy ezért meg kell küzdeni. Meghajtom a fejemet nagyságuk előtt, meghajtom a fejemet Nagy Imre emléke előtt és mindenki előtt, aki áldozatává vált az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak" - mondta a kormányfő.

Kádár bűnös

Kádár János bűnös Nagy Imre 1956 novemberében történt Romániába internálásában - állapítja meg az ORFK határozata, amelyet a napokban kapott meg a feljelentő Deport-,56 elnevezésű civil szervezet. Az MTI-hez a Deport-56, által eljuttatott irat szerint Nagy Imre, munkatársai és családtagjaik 1956-os forradalom után Romániába történt internálása alkalmas a személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítására. Tettesként az akkori szovjet vezetők, bűnsegédként pedig Kádár János akkori magyar miniszterelnök és Münnich Ferenc akkori magyar belügyminiszter bűnössége állapítható meg.

Már megszüntették

Az ORFK tekintettel arra, hogy az elkövetők már elhunytak, megszüntette a nyomozást. Róth Miklós ügyvéd, a Deport-,56 jogi képviselője az MTI érdeklődésére jelezte, hogy várhatóan panasszal fordulnak az ügyészséghez a nyomozás megszüntetése miatt, mint ahogy folytatják az 56-os forradalom után a Szovjetunióba hurcolt több száz magyar állampolgár, illetve a Nagy Imre és társai elleni per ügyét is. Az ORFK különböző indokokkal már többször megszüntette a nyomozást. A 2002. áprilisi döntés szerint a korabeli történelmi és politikai helyzetben nem volt jogsértő az internálás. Később pedig arra hivatkozott a rendőrség, hogy a forradalom miniszterelnökének ügyében politikai döntés született, és a magyar igazságszolgáltatás hatálya alá tartozó személyek nem követtek el bűncselekményt, ezért kell megszüntetni a nyomozást.

Végre feljelenthették

Koncepciós per során 1958 júniusában a magyar hatóságok szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás vádjával halálra ítélték Nagy Imrét és több munkatársát. Az ítéletet éppen 46 évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajtották végre. Nagy Imrét és társait a rendszerváltás során rehabilitálták, ünnepélyes újratemetésük pedig 1989. június 16-án volt. A Deport-,56, amely az 1990-es években az 1956-os sortüzek miatt szorgalmazta a büntetőjogi felelősségre vonást, és számos elutasító, megszüntető hatósági döntés után érte el célját, 2000-ben tett feljelentést a mártírhalált halt miniszterelnök és társai ügyében.