Huszonegy vádlott a Kulcsár-ügyben

Huszonegy személy, köztük Kulcsár Attila, a K&H Equities korábbi igazgatója, Kerék Csaba, a Britton cégcsoport résztulajdonosa és Rejtő E. Tibor, volt K&H-vezér ellen emelt vádat a Fővárosi Főügyészség szerdán, jelentették be a Fővárosi Főügyészség sajtótájékoztatóján. Az ügyészség vezetői visszautasították az egyik gyanúsított, pontosabban immár vádlott kifogásait a büntetőeljárással, konkrétan Kulcsár Attila kihallgatásával kapcsolatban. (Mint ismeretes, korábban Kerék Csaba kifogásolta ezt az eljárást.)

Ihász Sándor fővárosi főügyész - aki egyetlen újságírói kérdésre sem válaszolt - elmondta, hogy a nyomozás, az ügy feltárása, az ügyészség tevékenysége törvényes és eredményes volt. Szerinte az ügyészség történetében páratlanul sikeres felderítési tevékenységet hajtottak végre, hiszen a K&H-ügyben keletkezett kárérték több mint hetven százalékát kitevő összeget, 6,3 milliárd forintot megtaláltak, illetve ekkora vagyont zár alá vettek. Szerinte az ügyészség tevékenységét kritizáló szakértők nem ismerték az iratanyagot, ezért nem nyilatkozhattak a tények ismeretében a médiának. Bővebben a K&H botrány előzményeiről >>>

Forró Tamás is vádlott

A Fővárosi Főügyészség által az újságíróknak átadott összeállítás szerint a huszonegy vádlott között van Forró Tamás, aki a Zöld Újság Rt. elnök-vezérigazgatója, Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. társtulajdonosa és gazdasági vezérigazgató-helyettese és Mészáros János, a Britton másik tulajdonosa, Kerék Csaba mellett. (Az érintett személyek tisztségei a nyomozás kezdetén regisztrált állapotnak felelnek meg.)

Az ügybe belekeveredett szír pénzváltók közül csak az egyik, E. A. Hasan szerepel a vádlottak között (a másik ismeretlen helyen tartózkodik). Feltűnik a listán a "Taxis Gyusziként emlegetett személy, ő szállította a szír pénzváltók és Kulcsár Attila között a készpénzt. Nagy Károly, az Auto Danubia Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője a tizenkilenced rendű vádlott.

A vádlottak között van D. Gábor, az ügyben érintett két off-shore cég, a Montrade és a Balmoral magyarországi képviseletének munkatársa, illetve itteni képviselője. Az ESMA Kft. gazdasági igazgatója, V.-né V. Julianna, továbbá V. János, a kőbányai önkormányzat képviselője, a Köbeta Rt. igazgatósági tagja. Cs. László, a K&H Equities vezérigazgatója a tizennegyed rendű vádlott. Szintén a listán van O. Ágnes, a Séd-Coop 2000 Rt. igazgatósági tagja és főkönyvelője, valamint B. Péter vállalkozó, T. Róbert, a K&H Equities vezető üzletkötője.

A listán olvasható P. Hajnalka neve, aki Kulcsár Attila asszisztense volt a K&H-nál, s akit az ügyészségi dokumentum "privát banki ügyintézőként" szerepeltet. B. Katalin személyi asszisztens szintén megtalálható a vádlottak között, ő a K&H Equities alkalmazottja (volt).

Két ügyvéd szerepel a vádlottak között. V. Szabolcs a K&H Equities Rt.-vel állandó megbízási viszonyban állt, K. László Béláról viszont nem árult el további részleteket az ügyészség.

Nincsenek konkrét vádak

Az ügyészség nem nevezte meg a konkrét vádakat az egyes személyek ellen. Összességében csak annyi derült ki, hogy a huszonegy személyt sikkasztással és/vagy vesztegetéssel és/vagy bűnpártolással és/vagy okirat-hamisítással és/vagy esetleg más bűncselekménnyel vádolják. Számos egyéb eljárás is folyik más szervezeteknél, ezért nem biztos, hogy a mostani 71 oldalas vádirat, amelyből 50 oldalt tesz ki a tényállás, a teljes körét felöleli az elkövetett bűncselekményeknek.

Az említett cégek és szervezetek kötődése a K&H-ügyhöz már régebben is ismert volt. A szerdai sajtótájékoztatón Ihász Sándor és helyettese, Szoboszlai Richárd csak nagy vonalakban tájékoztatták az újságírókat e közreműködők szerepéről.

Eszerint Kulcsár Attila már 1998 és 2001 között elkezdte felépíteni azt a rendszert, amely később kiteljesedett, s amely összességében 8,3 milliárd forint kárt okozott, s amelynek során 23 milliárd forintot sikkasztottak el. A rendszer alapja az volt, hogy a K&H-nál a pénzüket fialtató ügyfelek busás haszonra tehettek szert, ha nem firtatták, hogy mit csinál a pénzükkel Kulcsár Attila, akinek szabad kezet adtak.

Kulcsáré volt az off-shore cég

Az elsikkasztott 23 milliárd és a tényleges kárt jelentő 8,3 milliárd forint közötti különbséget az magyarázza az ügyészség szerint, hogy a sikkasztás azt jelenti, az elkövetők sajátjukként kezeltek bizonyos összegeket, de ezek egy részét "visszapótolták" a rendszerbe, s abból "csak" 8,3 milliárdot tüntettek el. Ihászék szerint nagy siker, hogy a nyolcból körülbelül hatmilliárdnak a nyomára bukkantak a nyomozóhatóságok, és azt is kiderítették, az egész ügy hátterében megbújó legfontosabb off-shore cég, a Britton Investment Llc (USA) kinek a tulajdonában van. Ez a cég volt ugyanis a legfőbb mozgatója az eseményeknek, és ez a vállalkozás Kulcsár Attiláé volt.

Ez a Britton Llc volt az, amely az elsikkasztott összegeket újra befektette, méghozzá leányvállalatain - Britton C&C Kft., Britton Immobilia Kft., Britton Office Rent Kft., Britton Thermal Hotels Kft. - keresztül. Ezeket a leányvállalatokat Kerék Csaba és Mészáros János irányította. Ezek a Britton cégek fektettek be a részvénypiacon például a Pannonplast Rt.-be, amelyen keresztül az egész K&H-botrányra fény derült. A cég felvásárlásakor ugyanis a Pannonplast vezére, Fehér Erzsébet a PSZÁF-hez, a pénzpiaci felügyelethez fordult, és az ellenőrzések nyomán egyre több részlet került nyilvánosságra 2003 óta.

Keveredett a legális és az illegális pénz

A Britton-cégek azonban nemcsak a Pannonplastba, hanem a Novoprint Rt.-be, a Kartonpack Rt.-be és a Hungexpo Rt.-be is befektettek, több mint egymilliárdos értékben. A Britton cégek 600 milliót költöttek a főügyészség szerint ingatlanvásárlásokra, például az Újpesti rakpart 1-3. számú épületben. Az építőipari beruházások közül az ügyészség kettőt emelt ki. Eszerint a Britton-csoport invesztált a nagyváradi Lotus Plaza és a Visegrádi Thermál Hotel felépítésébe is. Ezeknél a befektetéseknél a legális és az illegális pénzek keveredtek, az ügyészek szerint ezért később nehézséget okozhat a károk megtérítésekor, hogy a leányvállalatok invesztíciói közül hogyan lehet visszaszerezni a pénzeket.

Szivattyú

A K&H-nál folytatott ügyletek "kimenetele" az említett befektetések, a Britton-csoport invesztíciói voltak az ügyészség szerint. A bemenet viszont a Kulcsár Attila által kiépített kiemelt ügyfélkör volt. Ezen csoport tagjai közül nem mindenki tudta, hogy mi folyik a K&H Banknál és a brókercégnél, de az úgynevezett "együttműködők" alcsoportja, például Kerék Csaba és cégei körülbelül félmilliárd forintot "szivattyúztak ki" tudatosan a bankból és az értékpapírcégből.

A kiszivattyúzásnak ez csak a kezdetleges módszere volt. A második módszer már valamivel fejlettebb volt, itt off-shore cégek jöttek közbe. Ez a két érintett off-shore vállalkozás a Montrade Ltd. és a Balmoral Group Ltd. volt. Korábban ezeket a cégeket Schönthal Henrikhez kötötték, de róla most egyetlen szót sem ejtettek a fővárosi ügyészek, noha ez az ember elhagyta Magyarországot, és jelenleg is keresik a hatóságok, miután 2004-ben nemzetközi körözést adtak ki ellene.

A Balmoral és a Montrade magyarországi tevékenységét az úgynevezett "szír pénzváltók" és "Taxis Gyuszi" segítette. Ők az átutalásokat készpénzre váltották, és leszállították az ügyfeleknek. Így 4-4,5 milliárd forint tűnt el a K&H Bankból és a brókercégtől.

Harmadik módszer

A harmadik módszerrel a K&H Bank Vigadó téri fiókjának technikai számlájáról utaltak pénzeket. A technikai számlákra elvileg az ügyfelek nem utalhattak volna pénzt, ám Kulcsár Attila ezeket a pénzeket mégis így mozgatta, miután egyszerre töltött be vezető pozíciót az Equitiesnél és a banknál is. Így hétmilliárd forintnak veszett nyoma, legalábbis egy időre. Ezek a pénzek három irányba "távoztak" a Fővárosi Főügyészség szerint. Az egyik, a már előbb is említett Montrade/Balmoral cégpáros volt, és a végállomás megint csak a szír pénzváltók, illetve Taxis Gyuszi, valamint a kiemelt K&H banki ügyfélkör lehetett. A másik irány a Britton cégcsoport (Kerék Csabáék), amely befektetéseket hajtott végre, végül a harmadik irány pedig a visszaút volt, vagyis a hiánypótlás. Kulcsár Attila ugyanis a rendszerben tartotta a 22 milliárd forintnyi pénz nagyobbik részét. Ezzel mindig a hiánypótlásra is hagyott tehát tartalékot.

A rendszer végül akkor omlott össze, amikor a PSZÁF vizsgálatok nyomán mindenki a pénzét akarta, és ekkor már az olyan nagyobb összegeket beforgató nagyvállalatok, mint a Betonút Rt. és az Állami Autópályakezelő már nem juthatott a pénzéhez.

Kiemelt ügyfelek

Más kiemelt ügyfelek azonban nagy hozamokat realizálhattak a K&H-nál fialtatott pénzük után. Ezek közé tartozhatott akár a Zöld Újság Rt., a Köbeta, vagyis a Kőbányai Önkormányzat cége, valamint az ESMA Kft., és a Séd-Coop 2000 Rt. is - legalábbis homályosan bár, de ez derül ki a Fővárosi Főügyészség által kiadott tájékoztatóból.

Az Indexnek nem kívánta egyetlen jogász sem kommentálni az ügyészségi sajtótájékoztatót. Egy név nélkül nyilatkozó szakértő viszont felhívta a figyelmet arra, hogy számos cég tulajdonosi köre - az ügyészségi bejelentések ellenére - sem tisztázódott a nyilvánosság előtt. Szintén felhívták lapunk figyelmét arra, hogy a K&H vezérének, Rejtő E. Tibornak a szerepéről nem sok információ látott napvilágot, az ügy szinte kizárólag Kulcsár Attiláról, tehát egy viszonylag alacsonyabb beosztású banki vezetőről szólt. Szakértőnk szerint az ügy annyira átpolitizálódott időközben, hogy kevés hozzáértő meri a nevét adni a nyilatkozatokhoz, másrészt az információk is igencsak hiányosak a kérdések döntő többségében.

Az információhiányon talán segíthet Ihász Sándornak az a bejelentése, hogy hamarosan közzéteszik az egész vádiratot az interneten, és csak a személyiségi jogokat sértő részeket törlik ki a közzétett dokumentumból.