Kulcsár Attila: Amit tudtam, már elmondtam

A Magyar Gárda márciusi botránya után megint nem volt elég hely a Fővárosi Bíróságon. A brókerügy tárgyalásán a terembe körülbelül kétszer annyian próbáltak bejutni, mint ahány hely volt. Tekintve, hogy 24 vádlottas perről van szó, a tárgyalás elején a vádlottak és védőik sem tudtak leülni. Mint kiderült, a Fővárosi Bíróság nagy tárgyalótermét renoválják, így a több órás tárgyalást a zsúfolt és levegőtlen helyiségben kellett megtartani. A brókerügy részleteiről itt olvashat>>>

Az ítéletet végül nem hirdették ki, Varga Zoltán bíró augusztus 28-ra napolta el a tárgyalást. „Amit tudtam mondani, már elmondtam”, Kulcsár Attila röviden ennyit mondott az utolsó szó jogán. Jóval több mondanivalója volt Kerék Csabának, a Britton Kft. volt ügyvezetőjének, ő ugyanis meg van győződve arról, hogy az ellene felhozott vádak nyolcvan százalékban Kulcsár Attila vallomásán alapulnak. Szerinte Kulcsárt az ügyészség bizonyítékgyárként használta: a brókerrel mondattak ki dolgokat, s ehhez próbáltak keresni bizonyítékokat.

Bitvai Miklós az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója arról beszélt, hogy nemhogy neki, mint műszaki embernek, de nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédjének sem sikerült megértenie, miért is ül a vádlottak padján. Bitvai arra hivatkozott, hogy vállalatvezetőként a cég pénzének a fialtatása is feladata volt, s az Autópályakezelő által befektetett pénz nemhogy megtérült, de több százmilliós nyereséget is sikerült elérni.

A tizedrendű vádlott Forró Tamás újságíró hosszan fejtegette, hogy az eljárás alatt az ügyészség részéről megtorlási szándékot tapasztalt, s hiába próbálta bizonyítani ártatlanságát, érveit nem vették figyelembe.

A tárgyaláson szó volt arról a másfél hónapja a tárgyalás szünetében készült állítólagos hangfelvételről is, amely szerint Zámbó Gyula, az ex-bróker védője azt javasolta egy másik vádlott védőjének: gondolják végig, "hogyan segíthetné őket Attila" vallomása megváltoztatásával.

Emiatt Kerék Csaba hamis vád miatt feljelentést tett a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A feljelentés rossz helyre érkezett, így azt továbbították a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek. A bíróságnak be kell várnia az ebben az ügyben hozott döntést, így ez is szerepet játszott az ítélethirdetés elnapolásában.

Az ügyész ugyanakkor úgy vélte: a feljelentés csak időhúzásra szolgált. Mint kifejtette, erre utal, hogy bár Kerék Csaba másfél hónapja tudott a hangfelvételről, csak az utolsó pillanatban tett feljelentést, ráadásul nem az illetékes helyen. Elmondta azt is, hogy az állítólagos hangfelvétel egyáltalán nem bizonyítja azt, hogy Kulcsár Attila belement volna az ajánlatba és vallomását megváltoztatná. Ráadásul a beszélgetésben egy olyan részletről esik szó, amiben nem is emeltek vádat, így ha Kulcsár Attila ebben az ügyben szeretné vallomását megváltoztatni, nem is lenne olyan hatóság, aki kihallgatná.

Kerék Csaba azzal indokolta az utolsó pillanatban tett feljelentést, hogy több hétre volt szüksége a hangfelvétel megszerzésétől a beadvány megfogalmazásáig. Mint mondta, ezzel is arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a bíróság hozott anyagból dolgozik, s mindent Kulcsár Attila vallomására alapoz.

Ismét vita bontakozott ki arról, mennyire szabályos körülmények között zajlott Kulcsár Attila 2004-es első, néhol bratyizós hangvételű vallomása, amelynek videófelvétele később nyilvánosságra is került. A többi vádlott érthetően vitatja ezt a vallomást illetve annak körülményeit, hiszen az ellenük irányuló vádak jelentős részben Kulcsár vallomásán alapulnak.

A bíró felolvasta a 2005-ös ügyészségi vizsgálat eredményét, amely szerint Kulcsár Attila meghallgatása nem sértette a büntetőeljárási szabályokat, a közvetlen hangnem megengedett, s szabályszerű jegyzőkönyv is készült.

Ruttner György, a másodrendű vádlott Kerék Csaba ügyvédje azonban részletesen beszélt arról, hogy több, a videón elhangzó megállapítás nem került be a jegyzőkönyvbe, máig nem tudni, Kulcsár egy kérdésre miért úgy válaszolt, hogy valamit felírt egy papírra, s azt Ihász Sándor Fővárosi főügyész elé csúsztatta. Az ügyvéd szerint kimutatható, hogy több, Kerék Csabára enyhítő körülménynek tekinthető momentum kimaradt a jegyzőkönyvből.