Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

A hatályos törvény a titkosszolgálatok vélt érdekeit védi

2008.10.10. 16:36
Az állambiztonsági dokumentumokat vizsgáló bizottság jelentése szerint új törvényre van szükség az iratnyilvánosság, a megfigyeltek kárpótlása és a tudományos megismerés biztosítása érdekében.

Egyéves munka után elkészült a Kenedi János vezette bizottság jelentése. A szakértői bizottság megbízása a levéltáraknak át nem adott állambiztonsági iratok feltárására, valamint azok szabadabb kutathatóságára, nagyobb nyilvánosságára vonatkozó javaslatok kidolgozására terjedt ki.

A bizottság tagjai nyomatékosan felhívják a jogalkotó figyelmét, hogy a titkosszolgálati tevékenység feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáróla szóló (2003/III.) törvény "egyes paragrafusai, bekezdései továbbra sem az alkotmányos demokrácia emberi jogi szempontjait, hanem a titkosszolgálatok vélt érdekeit szolgálják". A bizottság lényegesen szűkebb körben javasolja lehetővé tenni az állambiztonsági iratok további titkosítását, illetve sürgeti a titkos iratok felülvizsgálatát. A bizottság leszögezi: a diktatúra állambiztonsági szolgálataival való bárminemű együttműködés ténye közérdekű adat. Alkotmányellenesnek tekintik azt a kialakult gyakorlatot, hogy tudománytól idegen testületek, például bíróságok döntik el egy tudományos megállapítás helyességét.

A bizottság jelenlegi javaslata a hálózati személyekre vonatkozó szabályokat az úgynevezett hivatalos kapcsolatokra is kiterjesztené. A bizottsági javaslat szerint a "hálózat"-hoz tartozó hivatalos, társadalmi, alkalmi kapcsolat személyes adata nyilvános, közérdekű adatnak minősülne arra tekintettel, hogy a "hálózat" közhatalmat nem gyakorló tagjainak alapfeladata volt a politikai közvélemény alakítása. Az a kibúvó tehát, hogy ők a rendszerváltás miatt ma már nem közszereplők, és ezért védettséget élveznek, nem megalapozott.

Valakinek a hálózati személlyé minősítéséhez - a bizottság javaslata szerint - nem lenne szükséges az állambiztonsági szervek részére készített jelentésre, saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatkozatra vagy az állambiztonsági szervektől kapott anyagi ellenszolgáltatás igazolására. Helyette elegendő lenne annak bizonyítása, hogy az érintett - levéltári szakmai-tudományos értékelés alapján - az állambiztonsági iratokban ilyen minőségben előfordul.

A bizottság jelentősen szűkíteni javasolja azokat a törvényi indokokat, amelyek alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőri szervek államtitokká minősíthetnek állambiztonsági iratokat. Javasolják a minősítés civil kontrolljának megteremtését is. A testület elfogadhatatlannak tartja, hogy a "megfigyelt" kizárólag a vele kapcsolatba hozható személy személyes adatait ismerheti meg, miközben a kutató a teljes iratot. A bizottság javaslata szerint az érintettek a kutatókhoz hasonlóan csak az iratokban szereplő érzékeny személyes adatokat nem ismerhetnék meg.

A szolgálatok hivatásos állománya, a hálózati személyek és az operatív kapcsolatok adatainak nyilvánosságra hozatalában a bizottság szerint nem tehető különbség - tartalmazza a javaslat. Az állambiztonsági szerveknél kizárólag a rendszerváltás előtt foglalkoztatott, velük együttműködő magyar állampolgárokra vonatkozó állambiztonsági iratok titkosságát a bizottsági javaslat szerint törölni kell, a rendszerváltást követően továbbfoglalkoztatott ilyen személyeknél pedig a kapcsolat megszakításától számított 15-20 év után kell ezt megtenni. Külföldi állampolgárok esetében a halálukat követően vagy a kapcsolat megszakítását követő 30 év után megszűnne a rájuk vonatkozó állambiztonsági iratok minősítése - javasolja a testület.

A bizottság szerint a magyar szabályozás többségében irreális, túlzó feltételekhez kötötte a közszereplők állambiztonsági szolgálatokkal való együttműködése dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. A bizottság az állambiztonsági iratokkal rendelkező állami szervek közül tizenháromnál a helyszínen is vizsgálódott (az öt titkosszolgálatnál, rendőri szerveknél, levéltárakban, a Belügyminisztérium jogutódjánál, a Legfőbb Ügyészségnél).

Az iratfeltáró munka összetettségét, nagyságrendjét jelzi, hogy bár a fennmaradt állambiztonsági iratok 92 százalékának, 3.828 folyóméternyi iratnak az átadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) korábban már megtörtént, az öt titkosszolgálatnál őrzött 8 százaléknyi irat is 320 folyóméternyi, így azokat a bizottság csak szúrópróbaszerűen tudta megvizsgálni.

A testület összegzése szerint a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál összesen 32.618 minősített irattári tételt őriznek, közülük 1.551 irat szerepel a "szupertitkos" úgynevezett főigazgatói különlistákon.