Kocsisnak mindenhez köze volt a magyar iparban

Kocsis István karrierjét a budapesti műszaki egyetemen kezdte, tagja volt a BME pártbizottságának és 1985-ben kollégiumi igazgató lett. A párt reformköreihez tartozott, még tiltott könyvek sokszorosítását is segítette, például Orwell 1984-ét is kinyomták az általa felügyelt egyetemi nyomdában. A rendszerváltáskor egyetemi irodájában MDF-szervezetet alapított, majd 1991-ben egy volt kollégája hívására a Fegyver- és Gázkészülékgyárba ment főmérnöknek. A volt kolléga Latorcai János, későbbi KDNP-s politikus volt.

Latorcai hamarosan az Antall-kormány ipari minisztere lett, és a tárcához vitte magával Kocsist i, aki helyettes államtitkár lett. Itt hozzá tartoztak az akkoriban a "Piszkos 13"-nak nevezett vállalatok, vagyis azok a stratégiai fontosságú cégek, amelyeket az állam mindenképpen meg akart menteni, például a Rába, a Taurus és a Borsodchem. Közben külföldi vállalatok Magyarországra telepítését is intézte, legnagyobb ilyen típusú munkája az Audi győri gyára volt. Munkamániája és hatékonysága imponált akkori kollégáinak.

Volt munkatársai jó végrehajtónak tartják, aki mindig alkalmazkodott az elvárásokhoz és szívósan behajtotta emberein a munkát. Tárgyalási stílusáról azt mondták, hogy jobban szeretett éttermekben találkozni partnereivel, mint irodai közegben, és az állami cégek működését informális csatornákon is folyamatosan figyelte.

1993-ban az Állami Vagyonkezelőhöz került (később ebből lett az ÁPV) vezérigazgató-helyettesnek. Az Antall-kormány utolsó hónapjaiban ő koordinálta a nagyvállalatok privatizációs terveit, amelyeket közül sokat átvett a Horn-kormány is. A kormányváltás után a 11 fős igazgatóságból csak ketten maradhattak az ÁV-nél, az egyik Kocsis István volt.

1995-ben a Horn-kormány gyors privatizációba kezdett. Ekkor alakult az ÁPV, amelyet Suchman Tamásra bíztak. Az új cégnél Suchman legfontosabb szövetségese Kocsis István lett, a kiemelt feladatokat vezérigazgató-helyettesként ő intézte. Az ÁPV igazgatótanácsába azonban - visszaemlékezések szerint az SZDSZ tiltakozása miatt - nem került be. Később ennek köszönhette, hogy a Tocsik-botrány után is maradhatott az ÁPV-nél, mert a korrupciós ügy kirobbonása után az igazgatósági tagokat leváltották.

1995-96-ban rohamtempóban adták el az állami vállalatokat. Kocsishoz tartozott a teljes energetikai szektor eladása: az áramszolgáltatók és az erőművek is. Az akkori konstrukciót a Fidesz erősen vitatta, luxusprofitnak nevezve a vevők államilag garantált hasznát. Kocsis szerint másképp nem lehetett volna eladni a rossz állapotban lévő cégeket és a vevők garantált profitja egyáltalán nem volt túlzott.

Egyik energetikai szerződését később az Orbán-kormány felmondta, ez a Mátrai Erőmű eladásához csatolt titkos szerződés volt. Az ügy részleteiről itt és itt olvashat. Az Orbán-kormány felmondta az utolsó ÁPV-s munkanapján aláírt Dunaferr vagyonkezelői szerződését is.

1996 nyarán Suchman az ÁPV vezérigazgatójának nevezte ki Kocsist, aki ekkortól már tagja volt az igazgatótanácsnak is, de a testület eddigre túl volt Tocsik Márta megbízásán. A botrány ősszel robbant ki, Suchmannak és szinte a teljes ÁPV-vezetésnek mennie kellett, de Kocsis maradhatott, igaz egy szinttel lejjebb, ismét vezérigazgató-helyettesként.

1997 óta az OTP igazgatótanácsi tagja, eredetileg ÁPV-delegáltként került a bank vezetésébe, de tisztségét azóta is megtartotta. Csányi Sándor elnök-vezérigazgatóval azóta is jó viszonyban van, közös borászatuk is van Villányban és néha közösen élnek szenvedélyüknek, a vadászatnak. Csányi mondott köszöntőt Kocsis István 50. születésnapi buliján, 2002-ben.

1997 végén távozott Kocsis az ÁPV-től és az RWE nevű német energetikai cég munkatársa lett. Ez a cég vásárolta meg többek között a Mátrai Erőművet. Eddigre pont lejárt a kétéves összeférhetetlenségi idő, mégis sokan furcsán tekintettek arra a döntésre, hogy ahhoz a céghez megy, aminek korábban állami vállalatokat adott el.

Az RWE-vel Németországba ment, először egy nyelvtanfolyamra, majd a cég ottani központjába, ahol az energetikai liberalizációt tanulmányozhatta. Két év után hazatért, és az itteni RWE-nek dolgozott, majd 2002-ben a Medgyessy-kormány a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójának nevezte ki. Itt 2003-ban súlyos üzemzavar történt, ez volt Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris probléma Európában. Az ellenzék a leváltását követelte, de a kormány inkább a válság menedzselését bízta rá. Az üzemzavar után Kocsis két hétig nem nyilatkozott, de később belejött a romeltakarításba, és az oroszokkal sikeresen megállapodott a helyreállításról.

Paksról került az MVM élére. Itt az energetikai ágazat liberalizációjának megszervezése volt az egyik fő feladata. Gyurcsány Ferenc éppen ennek sikertelensége miatt rúgta ki az idén tavasszal, bár Kocsis szerint sikeresen véghezvitte a feladatot. A leváltás hátteréről itt olvashat. Arra készült, hogy az MVM egy részét hamarosan tőzsdére viszik és erre jegyében kezdte meg a cég átalakítását.

A közlekedési ágazathoz eddig annyi köze volt, hogy ideig a MÁV Start igazgatótanácsának elnöke volt.

(A cikk a Manager Magazin 2006/11-es számában közölt portré alapján készült).