Továbbra is titok marad, hogy zsidó a zsidó

"A kisebbségi választói jegyzéket tilos nyilvánosságra hozni" - mondta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője a zsidók nemzeti kisebbséggé nyilvánításáért küzdő szervezet csütörtöki sajtótájékoztatóján. A Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért (TMZsK) júniustól még egy hónapig folytatja aláírásgyűjtési akcióját, miután a vonatkozó törvény értelmében az országgyűlési választások előtt és után 41 nap szünetet tartott.

Szegő András elnök elmondta, hogy eddig a szükséges 1000 aláírásnak majdnem a fele összegyűlt, így további aláírásokat várnak. Rytkó Emília hozzátette, hogy az ívet csak azok a választójoggal rendelkezők írhatják alá, akik vállalják az adott kisebbséghez tartozást, nem elég mindössze szimpatizálni a kezdeményezéssel.

Védik az adatokat

A szervezet július 3-án adja át az addig összegyűlt aláírásokat az Országos Választási Bizottságnak (OVB), aminek 45 napon belül kell ellenőriznie az adatok hitelességét. Az íveket ezután végleg megsemmisítik, így senkinek az adataival nem lehet később visszaélni, mondta el Rytkó Emília az adatvédelmi aggályok eloszlatására. Hozzátette, hogy a hitelesítéskor csak megalapozott indokkal lehet a névjegyzékbe betekinteni, amiről hivatalos jegyzőkönyv készül.

Ha összegyűlik a minimálisan szükséges 1000 aláírás, az Országgyűlés dönti el, hogy nyilvántartásba veszik-e a zsidókat, mint nemzeti kisebbséget. Ennek értelmében jó esély van rá, hogy az őszi önkormányzati választásokig nem születhet meg a döntés a zsidó kisebbség regisztrációjáról, választási jegyzék azonban csak négyévente készülhet. Mint Deák Gábor, a TMZsK elnökségének tagja kijelentette, készen állnak rá, hogy csak 4 vagy 6 év múlva szerepelhessenek a zsidó nemzeti kisebbség jelöltjei a kisebbségi önkormányzati választásokon.

A bunyevácok is

Rytkó Emília elmondta, hogy eddig 13 kisebbség került nyilvántartásba, jelenleg további 3 szeretné magát regisztráltatni. A bunyevácok és a zsidók megkezdhetik az aláírások gyűjtését, az oroszok kérelmét egyelőre csak az OVB hagyta jóvá, az Alkotmánybíróság még nem döntött a hozzájuk érkezett ellenző beadvány kapcsán.

Hozzátette, hogy a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának szabályai néhány markáns pontban térnek csak el a területi választásokon alkalmazott szabályozástól. A kisebbségi képviselőjelöltek nem indulhatnak függetlenként, minden esetben szükség van egy ajánló szervezetre, akik megfelelnek több kritériumnak is. Ilyen például, hogy alapszabályában célként legyen rögzítve a kisebbségek érdekeinek védelme, vagy az "etnobiznisz" megakadályozására törvénybe foglalt kitétel, miszerint csak a 2005. november 25-én már létező szervezetek állíthatnak jelöltet, hogy olyan jelöltek, akik nem is tartoznak a kisebbséghez, ne találhassanak kiskaput a jelöltség megszerzéséhez. A visszaélések megakadályozására hivatott pontos jogértelmezéséhez a közeljövőben az Országos Választási Bizottság állásfoglalást ad ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!