Huba
17 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

KISZ-történelem: akik Kádárt és Gyurcsányt is fúrták

2007.03.21. 08:58
A Munkásőrséggel és a Hazafias Népfronttal egyazon évben megszervezett Kommunista Ifjúsági Szövetség első titkárai között volt olyan, aki Kádár Jánost Moszkvában próbálta megbuktatni. Volt köztük, akinek sikerült félreállítani Gyurcsányt, Bajnait és Szilvásyt is. A KISZ-vezetők néha balosabbak voltak a pártirányításnál is: csak a legmegbízhatóbb elvtársak kerülhettek az ifjúsági szervezet élére.

Az 1956-os forradalom utáni időszak a restauráció kora. A megtorlással párhuzamosan 1957-ben megkezdődik a később Kádár-rendszernek nevezett szisztéma intézményeinek kialakítása is. Ebbe a sorba illeszkedik a Munkásőrség és a Hazafias Népfront mellett a KISZ megszervezése.

1957

Az újjáalakított kommunista állampárt, az MSZMP saját ifjúsági szervezetet hozott létre, akár elődje, a rákosista Magyar Dolgozók Pártja, amely DISZ néven működtetett szatellitszervezetet. A KISZ megalakításáról szóló párthatározat 1957. február 26-án született, majd a szervezetet a tanácsköztársaság évfordulóján, 1957. március 21-én hozták létre.

Minderről így ír Szerencsés Károly a 20. századi magyar történelem című kötetben: "Leszögezték, hogy a KISZ az MSZMP ifjúsági szervezete. A párt határozatai a KISZ szervezeteire kötelezőek. A KISZ feladata: a szocialista társadalom építésének szolgálta, harc a párt célkitűzéseiért, és az ifjúság kommunista szellemben való nevelése." A KISZ alapításával párhuzamosan lehetetlenné tették a még működő más ifjúsági szervezetek (Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége, Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szövetsége, Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége) működését.

Burjánzás

A munkahelyeken a párt alapszervezetei kezdtek burjánzani, a KISZ pedig a középiskolákban terjeszkedett, majd hamarosan megjelent a gyárakban, intézményekben is. Az alapítástól számított három hónap múlva már négyezer KISZ-alapszervezet működött az országban, a taglétszám elérte a 120 ezret.


Nagy Imre, Gyurcsány és Stumpf István KISZ-eznek

A KISZ létrehozása után alakultak ki a híres üzemi négyszögek (vállalatigazgató, párttitkár, KISZ-titkár, szakszervezeti bizalmi), amelyek minden fontos kérdést megtárgyaltak, így minden vállalat és intézmény működését gyakorlatilag egy informális négyes irányította.

A Hanság lecsapolása

A KISZ versenyeket, munkaversenyeket indított a gyárakban. A leghíresebb projektjük a Hanság lecsapolása volt, itt nyílt meg 1958-ban az "önkéntes ifjúsági építőtábor". 1959 táján a KISZ taglétszáma már túllépte a félmilliót.

A hatvanas években a KISZ-re kulturális feladatokat bíztak, ami sokszor balul ütött ki. A beatkorszak kezdetén szövetség még támogatta az új zenekarokat, aztán rájöttek, hogy képtelenek kordában tartanai a dolgokat, ezért kampányba kezdtek a "huligánok" ellen. A KISZ fokozatosan kiszorult a fiatalokat tényleg érdeklő dolgok közül, tagsága gyakorlatilag formálissá vált.

KISZ-karrierek

A KISZ élén mindig csak a legmegbízhatóbb elvtársak állhattak. Komócsin Zoltán volt az alapításkor a szervezet Központi Bizottságának (KB) első titkára. Ő később a Kádár ellen szervezkedő balosok vezéregyénisége lett, Biszku Bélával együtt, és csak a hetvenes években szorult ki a politikai vezetésből, miután Biszku hiába próbálta 1972-ben, Moszkvában Brezsnyevnél megbuktatni a "hruscsovista" Kádár Jánost.

1961-ben a Komócsinnál kevésbé karakteresebb Pullai Árpád vette át az irányítást a KISZ-ben. Ő már egy korábbi kommunista ifjúsági szervezetben, a MADISZ-ban volt megyei titkár 1945 után. Az ő utóda Méhes Lajos, a későbbi ipari miniszter lett, aki 1964-70 között volt első titkár. Méhes 37 évesen lett az ifjúsági szövetség első embere.

A kipróbált pártkáderek sorába tartozik a következő KISZ-vezér, Horváth István, aki három évig irányította a szervezetet (1970-73), és a Bács-Kiskun megyei párttitkárságot cserélte az ifjúsági mozgalomra. Később belügyminiszter lett, ő bukott bele a rendszerváltáskor a lehallgatási botrányba. Horváth veje, Stumpf István az Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt. (Stumpf 1988-ban a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a MISZOT vezetője lett.)

Bős-Nagymaros és Maróthy

Horváth után Maróthy László került a KISZ élére (1973-1980). Őt a Szabad Európa a nyolcvanas években az esélyes Kádár-utódok közé sorolta, de a rendszerváltáskor környezetvédelmi miniszterként belebukott a bős-nagymarosi gát tervébe.

Maróthyt Fejti György váltotta, aki az egyik legfontosabb politikus volt a rendszerváltás idején az MSZMP-ben. Részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain is. Fejti a rendszerváltás után vállalkozó lett, és botrányt kavart, hogy az ő cége kapott megrendelést a postástáskák beszerzésére.

Vállalkozó lett a KISZ utolsó két vezéréből is: Hámori Csaba 1984 és 1988 között állt a KISZ élén, 1994-ig MSZP-s országgyűlési képviselő volt, később egy fémszerkezetekkel foglalkozó cég tulajdonosa lett.

Aki legyőzte Gyurcsány Ferencet


A KISZ utolsó első titkára

A KISZ-alapszervezetek monopóliuma 1988-ig tartott. A szervezet 1989. április 22-én oszlott fel, ekkor alakult meg az utódszervezet, a DEMISZ, amely nem lett hosszú életű.

Az akkori első titkár, Nagy Imre 1988-89-ben vezényelhette le a KISZ megszűnését. Nagy Imre stílusát ekkoriban hevesen bírálta az egyik KISZ KB-titkár, akit Gyurcsány Ferencnek hívtak. Gyurcsány egy UDSZ nevű belső tömörülést támogatott a KISZ-en belül, amelynek vezetője Bajnai Gordon volt. (Bajnai most fejlesztéspolitikai kormánybiztos a Gyurcsány-kormányban.) Bajnai és Gyurcsány akkori támogatói között volt Szilvásy György, a mostani kancelláriaminiszter.

Az utolsó KISZ-vezérből, Nagy Imréből előbb a KISZ-utódszervezet, a DEMISZ első embere lett (a DEMISZ szavazásán Gyurcsányt győzte le), majd a DEMISZ elhalása után a Caola háztartási vegyipari vállalat vezérigazgatói posztját foglalta el.