Eredetiként árverez a Klapka-csarnok egy hamisnak vélt festményt

Annak ellenére nem vonta vissza az árverési listájáról a Klapka Árverési Csarnok Abrahams J. Beerstraten ,,Téli tájkép" című festményét, hogy a Szépművészeti Múzeum hivatalos bírálata hamisítványnak minősítette.

Lengyel László bírálati osztályvezető az Indexnek elmondta, hogy ,,a művészettörténészi és restaurátori vizsgálat alapján egyértelműen megállapítható, hogy az aukciós ház szerint Beerstratennek titulált, és a 17. században készült festmény, csupán egy 200 évvel később készült rossz hamisítvány. Ez túrót sem ér." A katalógus szerinti kikiáltási ár: 10 millió forint. Az eredeti képet már többször hamisították, jelenleg három forog közkézen.

Beerstraten: Téli tájkép

Megtévesztő aláírások

További két képpel hasonló problémák vannak - mondta Lengyel László művészettörténész. A Klapka Árverési Csarnok által kiadott katalógusban a Georg P. Rugendas Csatajelenet című festménye alatt szintén ott szerepel a Szépművészeti Múzeum bírálatának hivatkozási száma. A kép azonban a Nagyházi Galéria és Aukciós Ház 1999. szeptemberi katalógusában is szerepel, ahol ugyanezen képről a Szépművészeti Múzeum bírálata nyomán azt írták, hogy csupán Rugendasnak tulajdonított festményről van szó. Az 1999-ben csupán ,,tulajdonított" képet 1 millió 400 ezer forintért hirdették meg, a Klapka Árverési Csarnoknál azonban jelenleg 2 millió 900 ezer forint a kikiáltási ára.

- Teljesen másról van szó, ha valakinek tulajdonítjuk, vagy ha tudjuk pontosan, hogy kié az adott festmény - ad magyarázatot a nüánsznyi különbségre Lengyel.

Giovanni P. Pannini Kikötő antik romokkal és alakokkal című festményéről a Szépművészeti Múzeum szakértői gárdája szintén nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a nevezett művészé-e az alkotás. A szakértők a '97 decemberében kiadott Nagyházi-katalógusban csupán annyit írtak, hogy Pannini modorában készült a festmény. Ezt a képet a Klapka Árverési Csarnok már egyértelműen Pannininek titulálja, és 1 millió 800 ezer forintos kikiáltási áron kínálja. (Tegyük hozzá, hogy 1 millió forinttal olcsóbban, mint a '97-es árverésen tették. Akkor nem kelt el a festmény.)

Nem vonták vissza a képeket

Az Index először mint vásárló hívta fel az Árverési Csarnokot, ahol többszöri rákérdezésre arról tájékoztattak bennünket, hogy ,,nem vontunk vissza egyetlen festményt sem, amely a katalógusban szerepelt." Hivatalos megkeresésünk alakalmával az Árverési Csarnokban elmondták, hogy Klapka György hivatott minden kérdésre felelni, de ő jelen pillanatban nem tartózkodik az országban. Többszöri próbálkozásunk ellenére sem nyilatkoztak a képpel kapcsolatban, majd sokat sejtetően hozzátették, hogy ,,minden kiderül szombaton, ne menjünk a dolgok elébe." Azt nem sikerült megtudnunk, hogy az aukciós ház mit tervez a szombati árverésen.

A Szépművészeti Múzeum és a Kulturális Örökség Igazgatósága a közelmúltban tartott szemlét az aukciós házban. Az Árverési Csarnok ezután küldte be a Beerstraten nevével fémjelzett festményt szakértői vizsgálatra.

- A képet megvizsgáltuk, és visszaküldtük a véleményt. Ennek azonban nincs szakcionáló ereje, a Csarnok maga dönt, hogy mit kezd vele. - mondta Lengyel László.

Nincs garancia

Az aukciós házak azt is maguk döntik el, hogy milyen árverési feltételek szerint bonyolítják le a licitet. Ezek tartalmazzák a képekért vállalt felelősség módját és idejét is. A Klapka Árverési Csarnok idevágó passzusaiban a következő olvasható: ,,A tárgyak szavatosság nélkül, minden hibájukkal és hiányosságukkal együtt abban az állapotban kerülnek eladásra, melyben az árverés idején vannak. A beadott műtárgyak (pl. festmény, szobor, stb.) eredetiségét mindenkor a megbízó szavatolja."

- Ilyen a világon nincs! - reagál a bekezdésre Lengyel László. Ezek szerint ez azt jelenti, hogy a vevő a hunyó, illetve az az ember, aki megbízta az aukciós házat. A kereskedő pedig nem.

Lengyel elmondása szerint a külföldi példák is azt igazolják, hogy minden kereskedőnek fel kell vállalnia a felelősséget, hiszen, ha az övé, ha nem a kikiáltott tárgy, a közvetítő szerepet ő tölti be.

Nem ellenőrzik a műkereskedelmet - nem is kellene

Dr. Sámuel Balázs, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium jogi főosztályának vezetője az Indexnek elmondta, hogy Magyarországon nincs olyan állami szerv, amely a műkereskedelmet ellenőrzi.

- Ez olyan lenne, mintha valaki az ingatlanpiacot akarná ellenőrzés alatt tartani. Nincs rá szükség. Sámuel az adott problémával kapcsolatban elmondta, hogy ha az aukciós ház tudott arról, hogy hamisítványt eredetiként hirdetett meg, akkor vélelmezhetően a BTK 318 §-ába ütköző csalást követett el. (tv.: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. )

Magyarországon egy külföldi festmény esetében a Szépművészeti Múzeum, egy magyar esetében a Nemzeti Galéria állítja ki az eredetiséget igazoló bizonyítványt.

A kulturális javak védelméről az 1997/140 törvény rendelkezik. Ez azonban csak a védelem alá helyezett műkincsekről szól, a többi kívül esik a látószögén. A törvény szerint a védettséget élvező képek külön elbánás alá esnek, mivel az állam különösen fontosnak tartja őket, így például elővásárlási joga van rájuk. A státuszt a Kulturális Örökség Igazgatósága adhatja meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!