Emlékezés a kommunizmus áldozataira

Áder János, az Országgyűlés elnöke köszöntőjében aláhúzta, hogy az emlékezés napjáról a hagyományteremtés szándékával döntött tavaly a parlament. Mint mondta, a cél nem a jóvátétel, vagy a bocsánatkérés igénylése, hanem az emlékezés mellett az emlékeztetés. Áder János szerint a múltat nem lehet, és nem szabad végképp eltörölni. ,,Mert az emlékezés olyan, mint tégla között a habarcs, anélkül a falak összeomlanak" - mondta a Házelnök az Országimázs Központ által szervezett ünnepségen, majd úgy fogalmazott, hogy a kommunista diktatúrák áldozataira való emlékezet egyben a jövőnek küldött üzenetet is jelenti.

Mádl a holokauszt áldozatairól is megemlékezett

Mádl Ferenc Azért nem tudunk feledni, mert nagy volt a tragédia

Mádl Ferenc, köztársasági elnök beszédében úgy ítélte meg: azért nem tudunk feledni, mert nagy volt a tragédia. Az emlékezés békévé oldhatja a fájdalmat, megválthat bűneinktől, méltóvá tehet a jobb és szebb életre - mondta az államfő, aki az alkalmat megragadva szólt a holokauszt sokmillió áldozatáról, közöttük a magyar zsidóság és cigányság mártírjairól is. Tudnunk kell, hogy a zsidóság ellen elkövetett népirtás példa nélküli a történelemben - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy ez a tragédia a magyar nemzet lelkiismeretén is máig ki nem kezelt sebet ejtett. Az államelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a totalitárius rendszerek visszatérésével szemben leginkább az erős demokráciák vehetik fel a harcot.

Wittner az áldozatok nevében megvádolta a szocialistákat

Wittner Mária

Wittner Mária, akit az 1956-os forradalomban való részvételéért először halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek, hangsúlyozta: megidézi az áldozatokat, az élőket, a halottakat, hogy együtt vádolják a szocialista köntösbe bújtatott hóhérokat. Szerinte ,,akik kifosztották az országot, a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták." Kijelentette: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek. Milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben most is, és alkotnak törvényeket egy általuk megalázott, kifosztott nemzet számára - tette fel a kérdést Wittner Mária, aki a Szent Korona-tan és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullának nyilvánította őket.

"Az egykori KISZ-esek elfoglalták a kulcspozíciókat"

Balázs Piri László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) alelnöke a diktatúra természetére utalva kijelentette: 1956 után az egész ország hallgatott legfontosabb közös dolgainkról, mert ez volt a túlélés első számú parancsa. A rendszerváltozás időszakát idézve kijelentette: az egykori KISZ-esek megcsinálták a Barba-trükköt, az örökösök - mestereik áldásával - elfoglalták a kulcspozíciókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy közöttünk nyüzsögnek még a különös vágású emberek, a "diktatúra bacilusgazdái", és nem akármilyen hadállásokban új jelszavakat, szövetségest keresnek. Ezen az emléknapon mondjuk ki, ne készülődjenek újabb cselre, átváltozásra, az örökséget eljátszották - jelentett ki a TIB alelnöke.