Kádár János kapura lő

Hála a jó istennek, valakik tudják a tutit - mondhatnák erre, mert Kádár János sohasem tartozott azon politikusok közé, akiről tárgyilagos és elfogulatlan életrajzok születettek. Persze az elkészült könyvek bemutatóján nyilván a legobjektívebbek harangozták be az új életrajzokat, amelyekből a végén csak kiderült, hogy Kádár maga volt a megtestesült jóság, a nép elkötelezett híve. Ez a valaha született legobjektívebb életrajz Kádár Jánosról, ami politikai pályafutását 1956-ig vizsgálja - kezdte mondandóját Romsics Ignác történész a Huszár Tibor tollából született Kádár című könyv bemutatóján, majd hosszas elemzés következett, hogy mitől frankó a Szabad tér Kiadó és a Kossuth Kiadó kooperációjában kiadott 2400 forintos könyv.

Ez a valaha született legobjektívebb életrajz Kádár Jánosról, ami politikai pályafutását 1956-ig vizsgálja

Halkabb folyamatok

Például attól, hogy nincs benne túlzott jóindulat, és nincs benne túlzott gyalázkodás sem a valamikori vezér személye iránt. Romsics pozitívumnak tűnteti fel azt is, hogy Huszár Tibor mozgalmár társa volt a néhai pártvezérnek, és így "ezoterikus" szempontrendszer szerint láthatjuk a halott bácsi dolgait. A múlt eme sötét fejezetének felidézését Huszár sem hagyhatta ki, de valamivel líraibban interpretálta élettörténetének és a mű megírása közti törékeny kapcsolatot. "Van érzékenységem a halkabb folyamatokra" - mondotta volt, és kétség nem férhet hozzá, hogy ez a könyvben is benne van.

Kádár kapura lő

"Értékes fényképfelvételek" is gazdagítják a dokumentumok alapos feltárása miatt gazdaggá vált könyvet, de a nyerő egyértelműen a "Kádár János két ismeretlen nő társaságában, 1941 nyarán a Balatonon", valamint az "1947. május 24-én, az MKP-Nemzeti Parasztpárt futballmérkőzésen Kádár kapura lő" című fotó, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az ország vezetőinek mindenkor komoly futballtudása volt, talán csak Horn Gyula szakította meg négy évre a hagyományt.

Jön a többi

2002 karácsonyára ígérik a második kötetet

2002 karácsonyára ígérik a második kötetet, és belátható időhatárokon belül a harmadikat, amely Kádár levelezését tartalmazza. Öreg munkásőrök és lelkes PhD-hallgatók nagyot örülhetnek a bejelentésen, akik a bemutatóra is eljöttek meg is tették, de előtte kicsit kérdeztek is.

Az egyik úriember például azután érdeklődött, hogy igaz-e az a hír, amelyet ő már 1956 november másodikán hallott, hogy Kádár kijelentette: elvtársak lehet, hogy újra illegalitásba kell vonulnunk. A válasz szerint több forgatókönyv létezik, de a hangsúlyt le sem tudta vinni Huszár Tibor, mert hátulról szólni akarás ért előre, a szómegadás meg másodperc múlva hátra: "szóval csak azt akarom mondani, hogy jó lenne, ha a kicsi falvakba is vinnének a könyvből, mert ott hihetetlenül népszerű Kádár" - mondta az elvtárs, és látni lehetett, hogy a tapsot várja. Taps nem jött, biztatás viszont igen: a vidéki terjesztők megígérték.

Derültség

A végére maradt a teremben osztatlan sikert aratott a pártvezér ismertségéről szóló történet, amelyet maga a szerző adott elő. Ő és a felesége Kádár szülőfalujába indult, de nem voltak biztosak abban, hogy jól ismerik-e az úti célt. Bementek tehát egy kocsmába. -Elnézést, megmondanák nekünk merre van Kapoly? -Kádár?

Ezen derültség, mint valami marhapörköltes tanácsülés utáni összejövetelen, csak éppen a zsír nem csöpögött a frissen vasalt fehér ingekre.