Csak három kórház szűnik meg

Fontosabb részletek:

• Három budapesti kórházat zárnak be
• 12 kórházban megszűnik a gyógyítás, csak ápolási feladatokat látnak el
• Áprilistól ki kell fizetnie a betegnek a kezelés költségének egyharmadát, ha beutaló nélkül megy kórházba
• 1500 orvos állása szűnhet meg, de 2500 betöltetlen hely van
• Az átalakítás költségét 20 milliárd forintra becsülik
• 136 ezer forintról 146 ezer forintra emelkedik a kórházi támogatás egységnyi összege

Molnár Lajos egészségügyi miniszter hivatalosan is bejelentette a kórházi ágyszámok átalakításáról és új felosztásáról szóló javaslatot. A korábbi hírekkel ellentétben csak három kórházat zárnak be, mindegyiket Budapesten. (Csütörtök reggel még úgy volt, hogy öt kórházat szüntetnek meg.) Az ágyszámokat mutató részletes táblázatokat az Egészségügyi Minisztérium honlapján itt találja >>>

A végleges döntés értelmében lakat kerül a lipótmezei Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre, a svábhegyi gyermekkórházra és a Schöpf-Merei kórházra is. Az osztályok, illetve az ott dolgozók más intézményekbe kerülnek át. Értesüléseink szerint például a pszichiátriai intézet részlegeit az Amerikai úti idegsebészetre, a SOTE pszichiátriai klinikájára és a Szent István kórházba költöztetik.

Az Index kérdésére az egészségügyi miniszter azt mondta: a budapesti Állami Egészségügyi Központ létrehozásával, amelyben az országos Gyógyintézeti Központot, a Honvéd-, a BM- és a MÁV-kórházat vonják össze, további épületek kiürítésére és eladására is sor kerülhet. A cél az, hogy ne lerobbant épületekben gyógyítsanak, ezektől meg kell válni, mondta a miniszter.

Csak ápolnak

Korábban arról volt szó, hogy bezárják a Kecskeméti Repülőkórházat és a borsodi dialíziscentert is. Helyi megállapodás alapján ezeket a megyei kórházak veszik át (a dialíziscenter eddig is a miskolci megyei kórházon belül működött).

Tizenkét olyan kórház lesz, ahol megszűnik a gyógyítás, azaz a sebészet, a belgyógyászat, a gyermekosztály és a szülészet. Ezek az intézmények a jövőben csak idősek és krónikus betegek tartós ápolásával foglalkoznak.

Ezek az intézmények a következők: a sümegi városi kórház, a zirci Erzsébet Kórház, a mezőkövesdi Megyei Reuma Kórház, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház, a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház, a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház, a sárvári Önkormányzati Kórház, a szentgotthárdi Vas Megyei Rehabilitációs Kórház és Gyógyfürdô, a Parádfürdői Állami Kórház, a várpalotai Városi Kórház, a budapesti Szent Rókus Kórház és a miskolci Szent Ferenc Kórház.

Az átalakításokkal a kórházi ágyak száma 80 ezerről 71 ezerre csökken. Az eddig gyógyításra szolgáló ágyak száma 16 ezerrel lesz kevesebb, míg az ápolásra, krónikus betegek gondozására használható ágyaké 7500-zal emelkedik.

1500 orvosi állás megszűnik, 2500 betöltetlen

A minisztérium indoklása szerint az átalakításra azért volt szükség, mert a gyógyító ágyak negyede kihasználatlanul, üresen állt. Egy üres ágy fenntartása évente 5 millió forintba kerül. Az átalakítás orvosolni akarja azt is, hogy területileg rendkívül egyenlőtlen a kórházi hálózat (Budapesten túl sok gyógyító intézmény volt a vidékhez képest). Évek óta emelkedett az igény a tartósan betegek és idősek ápolására is, ilyen helyekből hiány volt. Az átalakításokkal Magyarországon 53 olyan intézmény lesz, amely ezt a feladatot látja el.

A minisztérium szerint a csökkentéssel ugyanabból a pénzből kevesebb ágyon jobb ellátást lehet biztosítani. A racionalizálással 136 ezer forintról 146 ezer forintra emelkedik az az egységnyi összeg, amely alapján a kórházak támogatást kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. Ugyanígy a járóbeteg ellátásban is emelkedik a támogatási alapösszeg.

Az átalakítás költségeit, köztük a végkielégítéseket a minisztérium 20 milliárd forintra becsüli, ezt teljes egészében a központi költségvetés állja, azaz nem az önkormányzatok büdzséjét terheli. A minisztérium számításai szerint az átszervezéssel 1500 orvos és 5-6 ezer egészségügyi dolgozó veszítheti el eddigi állását. Molnár Lajos reményei szerint mindenki talál munkát, hiszen az egészségügyben munkaerőhiány van, a legutolsó felmérés szerint például 2500 betöltetlen orvosi álláshely van.

Beutaló nélkül fizetni kell

A kórházaknak áprilisra alá kell írniuk az új, csökkentett vagy éppen növelt ágyszámokra szóló finanszírozási szerződést. Az átállási időszak után július 1-től már az új támogatási rend szerint működnek az intézmények.

A miniszter ma nem csak az ágyszámok elosztását jelentette be, hanem az új beutalási körzeteket is. Április 1-től minden beteg a lakóhelye szerint kijelölt kórházakban veheti igénybe az ellátást. Ezzel próbálják elkerülni azt, hogy az egyik kórház zsúfolt, a másik kihasználatlan legyen. Elvileg ezen a linken - ha éppen működik - bárki megnézheti, hogy melyik kórházban kaphat ellátást.

Április 1-től aki beutalási körzetén kívül szeretné kezeltetni magát, annak ki kell fizetnie az orvosi ellátás költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot. Egy szülés OEP által fizetett költsége ma 85-170 ezer forint lehet, így a betegnek ebben az esetben 28-57 ezer forint kellene fizetnie. Ez a rendelkezés az átállás során nem vonatkozik arra, aki már korábban választott orvost. Értelemszerűen a sürgős eseteket is a legközelebbi kórházban látják el, ilyenkor nem számít a beutalási körzet.

Válságtanácskozást tart a Fidesz

"A Fidesz következetesen fellép a szakmailag átgondolatlan, indokolatlan, csak bizonyos kormány-közeli üzleti köröknek hasznot hajtó kórházbezárások ellen" - áll az ellenzéki párt sajtóközleményében, amelyet Molnár Lajos hivatalos bejelentése előtt küldtek szét. Szerintük az egészségügyi miniszter döntése drámai hatással lesz a magyar egészségügyre, a Fidesz ezért péntek reggelre válságtanácskozást hív össze, melyen a párt vezetői, szakpolitikusai, valamint a kórházakat fenntartó megyei önkormányzatok és megyei jogú városok vezetői vesznek részt.