Medgyessy javaslatairól elmélkedtek a kormányülésen

Megvan a veszélye annak, hogy a közvetlen köztársaságielnök-választással sérülhet a kialakult közjogi berendezkedés egyensúlya, de ennek nem feltétlenül kell így alakulnia - mondta Bárándy Péter igazságügy-miniszter a kormány csütörtöki, budapesti ülésén, amelynek egy része nyilvános volt.

Nem feltétlenül veszélyes

Bárándy Péter a nemzeti lobbitanács, a szociális és gazdasági tanács, a közvetlen államfőválasztás és a kisebb parlament kapcsán közölte: a kialakult közjogi működést alapvetően nem érintik a miniszterelnök közjogi javaslatai. Mint mondta, a kialakult, működőképes közjogi berendezkedés egyensúlya fenntartható.

Az igazságügy-miniszter szavai szerint feszültség van a koalícióban, ami abból adódik, hogy az egyik koalíciós partner szerint a közvetlen államfő-választással sérülhet a kialakult közjogi egyensúly. "Ennek nem feltétlenül kell így lennie" - szögezte le a miniszter. Hozzátette: számtalan olyan technika van, amellyel ezt a veszélyt ki lehet küszöbölni.

Húszezer jelölés kellene

A miniszter rámutatott, hogy ha a pártok megállapodnak a köztársasági elnök közvetlen választásában, akkor a választás előtt jelölésre lesz szükség. Mint mondta, az eddigi gyakorlatból adódóan valószínűleg 20 ezer jelölésre lenne szükség ahhoz, hogy valaki köztársaságielnök-jelölt legyen. Hozzátette: azt is el kell majd dönteni, hogy a választáson legyen-e érvényességi és eredményességi küszöb. "A fő kérdés, hogy a köztársasági elnök hatásköre hogy alakuljon egy elképzelt közvetlen elnökválasztás esetén" - mondta az igazságügy-miniszter. Hozzáfűzte: megnyugtatóan körvonalazni kell, hogy "ténylegesen, az alkotmány szerint mi a köztársasági elnök hatásköre". "Olyan módon kell szabályozni ezt a hatáskört, ami a kialakult közjogi egyensúly fenntartását szolgálja, és ezt nem billenti meg" - mondta Bárándy Péter.

Vegyes választás kell

A kisebb parlamentről szólva hangsúlyozta, hogy a létszámcsökkenéssel nem változhat a parlament szerepe. Az igazságügy-miniszter szerint az egyéni választókerületeknek és az országos listának továbbra is létezniük kell. Ez utóbbi kapcsán felvetette, hogy az a jelenlegi formájában maradjon-e. Rámutatott: meg kell akadályozni azt is, hogy minimális népszerűség-különbségekkel párt, vagy pártok alkotmányozó többséget alkossanak. A szociális és gazdasági tanáccsal kapcsolatban közölte: ennek is az említett egyensúlyi rendszerbe kell beépülnie, és úgy kell a kormány mellett működnie, hogy a hosszabb távú tervezésben segítséget adjon a kabinetnek.

Nincs megrendelés

"Innen tovább nem tudok menni" - szögezte le Bárándy Péter, hozzátéve: ezekben a kérdésekben politikai megegyezésre van szükség. Mint fogalmazott, az Igazságügyi Minisztérium megrendelésre tud dolgozni, de a megrendelést nem kapta meg.

Medgyessy Péter közölte: napirenden vannak ezek a kérdések, amelyekről közéleti vitát és politikai egyeztetést is kell tartani. A miniszterelnök szólt arról, hogy szükségesnek tartja a nemzeti lobbitanács létrehozását még a csatlakozás előtt.

A konszenzus résztvevőire kötelező

Kiss Péter kancelláriaminiszter elmondta: a nemzeti lobbitanácsnak az lenne a feladata, hogy kialakítsa a közös álláspontot a fontos, nemzeti ügyekben. A szociális és gazdasági tanács kapcsán elmondta: ez az unióban ismert intézmény. A tanács nem meglévő intézmények helyett, hanem azok mellett működne. A fórum a nemzeti konszenzus kialakítására törekszik, kötelező érvénye az ott kialakított döntéseknek nincs. "A konszenzusban résztvevőkre nézve azonban morális kötelezettséget jelent" - mondta a kancelláriaminiszter.