Postabank: öt bűncselekményre bukkant a rendőrség

Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása szerint öt "jelentős gazdasági bűncselekményre utaló nyomok fedezhetők fel a Postabank-jelentésben" - mondta el a kormányülésről beszámolva kedden Borókai Gábor szóvivő. A tájékoztatót a miniszterelnök kérte, amiatt, hogy a sajtóban korábban ezzel ellentétes hírek jelentek meg.

Pintér Sándor "Jelentős gazdasági bűncselekményre utaló nyomok fedezhetők fel a Postabank-jelentésben"

A kormányszóvivő nem akart részletekbe bocsátkozni a bűncselekmények kapcsán, csupán annyit mondott: az elkészült jelentés a rendőrség vádemelési javaslatot nyújt majd be várhatóan az ügyészséghez. Borókai közölte: "vagyongazdálkodással" kapcsolatosak a bűncselekményekre utaló nyomok, amelyek "köthetők a Postabank menedzsmentjéhez", ám Princz Gábor esetleges érintettségéről nem kívánt nyilatkozni.

A kormány ugyanakkor felkérte az ÁPV Rt.-t, készítsen javaslatot a Postabank jövőbeni tulajdonosi szerkezetéről, ám ez a szóvivő szerint nem feltétlenül jelent privatizációt. Arról nem nyilatkozott, hogy az esetleg szükségessé váló tőkeemelést magánosítás avagy állami tőkejuttatás révén képzeli-e el a kabinet.

Rejtélyes juttatások

A kormány kedden döntött arról, hogy az egészségügyi dolgozóknak 15 milliárd forintot juttatnak egyéb kormányzati eszközök terhére, ám a konkrét forrásokról nem lehetett többet megtudni az ülés után.

Ugyancsak nem volt világos, hogy miből költ a kabinet 7,5 milliárd forintot gátépítésre. A szakminiszter Nógrádi László elmondta, hogy 1,86 milliárd forintot az általános céltartalék terhére használhat fel tárcája a Tisza-menti térség vízrendezésére, árvízvédelmére. Ugyanakkor további 5,7 milliárdnak a forrását csak a pénzügyminiszter tudja.

Verheugen nem bírálta Orbán Viktort?

Borókai Gábor nem kívánt reagálni Günter Verheugennek, az EU bővítési biztosának állítólag Orbán Viktort és Vaclav Klaust elítélő nyilatkozatára. (Erről utóbb kiderült, hogy ebben a formában nem is bizonyult alaposnak az információ.) A kormányszóvivő elmondta, hogy Verheugenhez hasonlóan a magyar kormány is azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió ne további feltételeket szabjon a bővítés során, hanem mielőbb csatlakozhasson Magyarország is az Unióhoz.

A német Handelsblatt című lap szerint Günter Verheugen, az EU bővítésért felelős biztosa "nyíltan bírálta a tagjelölt országok ama vezető politikusait, akik Európa-ellenes jelszavakkal vadásznak szavazókra a jobboldali-nacionalista táborban - mint Václav Klaus, a cseh ellenzék vezetője és Orbán Viktor magyar miniszterelnök".

Verheugen szóvivője, Jean-Christophe Filori azonban az MTI-nek elmondta: Verheugen a vele készített interjú során ki sem ejtette a magyar miniszterelnök nevét. A neki tulajdonított bírálatot valójában egy újságírói kérdés foglalta magában, amelyre a főbiztos általánosabban válaszolt, egyebek között azzal, hogy nem szabad azt hinni, hogy garancia volna az EU-belépésre.

A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy Verheugen személy szerint említette Klaust, akivel kapcsolatban a lap ismertetése szerint kifejtette: mindig is az euroszkeptikusok közé tartozott, aki csupán szabadkereskedelmi övezetet lát az EU-ban.

A főváros is kapott támogatást

A kormány kedden elvben döntött arról, hogy a települési önkormányzatok hatvanmilliárd forintot kapnak a gázközművagyonuk után. A részletekről csak később határoznak, de annyi bizonyos, hogy 2001 végéig, remélhetőleg már a jövő év közepéig minden önkormányzat megkapja a jussát. Az is eldőlt, hogy 20 százalékban készpénz-juttatásról van szó, a többit a települések államkötvényekben kapják meg.

Borókai Gábor kormányszóvívő

Határozott a kabinet arról is, célzott és címzett támogatásokban milyen önkormányzatok részesülnek. Összesen 53 milliárd forintról van szó. Ezen összegből a folyamatban lévő ügyekre 42,8 milliárdot költenek. Az új címzett támogatások összege kétmilliárd forint, míg a friss céltámogatásoké nyolcmilliárd.

Összesen 728 önkormányzat pályázatott beruházások és fejlesztések kormányzati hozzájárulásáért, ezek közül 229 mondhatta magát "boldog nyertesnek" - Borókai Gábor szavai szerint. Megtudtuk, hogy a nyertesek között van a fővárosi önkormányzat csakúgy, mint Nagykanizsa, Székesfehérvár, Ajka, Debrecen, Dunaújváros, Eger vagy például Hódmezővásárhely is.

700 milliót kap az informatikai kormánybiztos

Az informatikai kormánybiztos 716 millió forint támogatást kapott az általános tartalékok terhére, sürgető teendőinek mielőbbi elvégzésére. Ugyancsak ebből a forrásból 1,7 milliárdot kapnak a rendőrök, egymilliárdot pedig a millenniumi megemlékezéseket szervező Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma.

További vizsgálat a Dunaferr-ügyben

A kormány kedden felkérte az ÁPV Rt.-t, hogy a korábban már a kabinet által bírált vagyonkezelői szerződés kapcsán vizsgálja meg a dunaújvárosi cég befektetéseit, valamint az alvállalkozások tulajdonosi szerkezetét. Borókai utalt arra, hogy a kabinet szükségetelennek tartja a cég menedzsmentjének járó sikerdíjat, ezért az ÁPV Rt. 800 millió forintot tart jelenleg is vissza.

Egy másik ügy, a Mol gázüzletágának esetleges megvásárlásáról a szóvivő elmondta: a kormány kész átvenni a gázüzletágat, ha a Mol megfelelő ajánlatot tesz erre. Borókai egyébként a pénteki Mol igazgatósági ülés előtt nem lát arra túlzottan nagy esélyt, hogy a cég felkínálná ezt a részlegét az államnak.

A kormány kedden nem tárgyalt arról, hogy Schwajda György, az Új Nemzeti Színház kormánybiztosa nem a pályázaton nyertes tervet nyújtotta be engedélyeztetésre a IX. kerületi önkormányzathoz, hanem a Siklós Mária által összeállított dokumentációt.

Nemzeti drogstratégia

Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter beszámolt arról, hogy a kormány elfogadta a nemzeti drogstratégiát, s ezzel a kabinet egy tízéves adósságot törlesztett. Deutsch hangsúlyozta, hogy ez az első kábítószer-ellenes koncepció, amelyet valaha magyar kormány elé terjesztettek. Miután a kabinet jóváhagyta a tervezetet, az ősszel, vagy talán már a nyár végén a parlament elé kerülhet - mondta a miniszter.

Deutsch kiemelte: a kábítószerek terjedése ellen kereslet- és kínálatcsökkentő intézkedések egyensúlya lehet csupán sikeres. Így továbbra is szükség van a jogi, büntetőjogi fellépésre a fogyasztással, kereskedelemmel szemben, ugyanakkor elengedhetetlen a felvilágosító-megelőző kampány is, amely a keresletet hivatott visszafogni.