Mégsem lesz zártülés Kósa miatt

Mégsem kell zárt ülést elrendelnie az Országgyűlésnek a fideszes Kósa Lajos interpellációja miatt, mert Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter feloldotta ügyben érintett kormányhatározatok minősítését. Szilvásy levélben tájékoztatta döntéséről Szili Katalin szocialista házelnököt.

A kormányhatározatok titkosításának feloldása után így sem Kósa Lajos interpellációja, sem pedig az arra adandó válasz nem tartalmaz minősített adatot, vagyis nincs akadálya, hogy az interpelláció az Országgyűlés nyílt, plenáris ülésén elhangozzon.

Demeter Ervin, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagja, aki Kósa Lajoshoz hasonlóan, ugyanebben a témában nyújtott be interpellációt, az MTI-nek, azt mondta: az általuk kifogásolt a 2008. márciusában meghozott kormányhatározat lényegében nemzetbiztonsági ellenőrzés alá vonja az önkormányzatokat, amihez a kormánynak nincs joga.

Az Orbán-kormány titokminisztere hangsúlyozta: a nemzetbiztonsági törvény arra hatalmazza fel a kormányt, hogy a központi államhatalmi és kormányzati szervek nemzetbiztonsági védelmét ellássa. Ezeket a szerveket egy határozatban sorolja fel a kormány, most azonban indoklás nélkül kiterjesztette a nemzetbiztonsági védelmet és ellenőrzést az önkormányzatokra is.

Kósa Lajos az MTI-nek csütörtökön azt mondta, azért nyújtott be interpellációt Szilvásy Györgyhöz, mert szerinte a kormány arra akar felkészülni, hogy lehallgattassa a politikai elitet. "A kormány 3011/2008-as, titkos, szolgálati titkot képező határozatáról, amely lehetővé teszi lényegében a teljes magyar politikai elit titkosszolgálati eszközökkel történő jogellenes megfigyelését, a róluk gyűjtött információk politikai célzatú felhasználását, avagy útban a kisebbségi kormányzás felé" - ezzel címmel nyújtotta be interpellációját.

Szilvásy György a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter pénteken elmondta: azért döntött a titkosítás feloldásáról, mert az ellenzéki politikus erről szóló interpellációja kapcsán tett felvetésének semmilyen igazságalapja nincs. Hozzátette: az 1998-ben született, másodszor módosított kormányrendelet azoknak az intézményeknek, szervezeteknek és cégeknek a körét tartalmazza, amelyek nemzetbiztonsági védelem alatt állnak. A rendelet mostani módosításával olyan önkormányzatok és önkormányzati intézmények kerültek ebbe a körbe, amelyek támadásoknak, visszaéléseknek lehetnek kitéve az uniós források kiírása, vagy felhasználása miatt.

Egyébként 1998-ban az Orbán-kormány bevette a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek és létesítmények körébe a különböző önkormányzatokat is. Ám amikor ez a kör 2004-ben jelentősen kibővült (pl. az ügyészi szervekkel, bíróságokkal), a nemzetbiztonsági szolgálatok nem győzték kapacitással, és a fővárosi és megyei önkormányzatok kikerültek a védelem alá eső szervek táborából.

Úgy tudjuk, több fideszes képviselő is attól tart, hogy a kormányrendelet értelmében már lehallgatták őket. Valószínűleg indokolatlanul. Ugyanis a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény két pontban is a használja a nemzetbiztonsági védelem kifejezést, de eltérő tartalommal. A jogszabály 5. paragrafusának f. pontja szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait. Tény, az e körbe tartozó személyek esetében felmerülhet a B és C típusú átvilágítás lehetősége, aminek részeként a vizsgálat alanya aláírja, hogy felhatalmazza a szerveket, hogy például bármikor lehallgassák. Ám ez a passzus szigorúan személyekre vonatkozik.

A most bővített intézményi kör esetében az 5. bekezdés e. pontja az irányadó, miszerint a Nemzetbiztonsági Hivatal ellátja a központi államhatalmi és kormányzati tevékenység szempontjából fontos szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét. Ebben az esetben viszont fel sem merülhet a vélelmezett automatikus lehallgatás. Egy ilyen megfigyelési formához külső felhatalmazás (bírói vagy igazságügyi minisztériumi) engedély szükséges. Ráaádul parlamenti képviselőket érintő esetleges lehallgatási ügyeket azonnal jelenteni kell az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, amit az ellenzék elnököl.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!