Árpád
-2 °C
4 °C

Ki lesz a Kossuth tériek vezére?

2006.09.19. 12:13
A tüntetők már hétfőn sérelmezték, hogy senki sem áll a megmozdulás élére. Kedden bejelentették a Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 megalakulását, hogy törvényessé tegyék a demonstrációt. A vezetők között van az összeállításunkban szereplő Toroczkai László és Molnár Tamás, de más ismert és kevésbé ismert közéleti figura is megpróbálkozott az események irányításával.

Csurka István

Csurka István a 2002-ben a parlamentből kiszorult MIÉP elnöke, a legjelentősebb politikus azok közül, akik a Kossuth téren vasárnap este óta felbukkantak. Az első éjszakán az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelte (különös módon ebben támogatta őt Thürmer Gyula a kommunista Munkáspárt elnöke is) és azt, hogy a "kommunistákat szorítsák ki az ország vezetéséből". Csurka hétfőn este is megjelent a Kossuth téren, és "új magyar világot" hirdetett, beszéde alatt a tízezres tömegből több százan skandálták, hogy "Nem kell Csurka".

A Kádár-korszak hol tiltott, hol tűrt, hol támogatott drámaírója az MDF alapító tagja, később alelnöke. A párt mérsékelt szárnyával az 1992-ben megjelentetett, kevésbé burkolt antiszemita kitételeket tartalmazó dolgozata után romlott meg a viszonya, 1993-ban kizárták a pártból. Csurka ekkor megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, amivel második nekirugaszkodásra, 1998-ban, sikerült visszajutnia a parlamentbe. A legutóbbi választáson pártja a Jobbikkal indult közösen, de csak a szavazatok alig több mint két százalékát tudták begyűjteni.


Ekrem-Kemál György

A posztnyilas vezető hétfő este tűnt fel a tüntetésen, rögtön magához is ragadta a mikrofont, és – a Népszabadság beszámolója szerint – helyet kért az "Alkotmány utcából érkező honfitársaknak", mire a tömeg széthúzta az Országház parkolója előtti kordont.

Ekrem-Kemál a Szálasi Ferenc-féle Hungarista Mozgalmat újította fel 1994-ben az 1992-es győri újfasiszta perben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Györkös Istvánnal és a Világnemzeti Népuralmista Párt (VNP) irányítójával, Szabó Alberttel. Az 1997-es, pártirodák ellen elkövetett csőbombás merényletek idején Ekrem-Kemált, aki ekkor már a Kommunizmus Üldözötteinek Szövetségét vezette, letartóztatták, és négy évvel később öt év próbaidőre felfüggesztett kétéves szabadságvesztésre ítélte. Ekrem Kemál budapesti lakásának konyhájában azt tervezgette, hogy körülzárják Budapestet, és fegyverrel döntik meg a Horn-kormányt. A bíró akkor így indokolta a viszonylag enyhe ítéletet: "Magyarország erős ország, amely megengedheti magának és meg is kell engednie, hogy Ekrem Kemál Györggyel szemben ne a megtorlás, hanem a figyelmeztetés és a megelőzés eszközeit alkalmazza"

Az utóbbi években kikerült a szélsőjobb fősodrából, 2003-ban például alig tucatnyi szimpatizánst tudott felvonultatni Szálasi Ferenc nyughelyénél, ahol a nyilas vezető születésnapjára emlékeztek.


Ifjabb Hegedűs Lóránt

A MIÉP egykori alelnöke, mint a mikrofonba elmondta, "lelkészi minőségében" volt jelen a Kossuth téren. Beszéde végén a tömeggel elénekeltette a Boldogasszony anyánk című régi magyar himnuszt.

Ifjabb Hegedűs 1997-ben így nyilatkozott politikai szerepvállalása okairól: "a leghatározottabb küzdelem a kommunista restauráció leple alatt az országot behálózó nemzetidegen maffia ellen, hogy a magyar nemzeti önrendelkezést semmibe venni, Magyarországot idegen kézre játszani, a tömegtájékoztatás hazugságaival a magyar nép önvédelmi reflexeit leblokkolni s a magyar nemzet történelmét meggyalázni ne lehessen". Ifjabb Hegedűs 1998 és 2002 között parlamenti képviselője volt a MIÉP-nek. A Fővárosi Ítélőtábla 2003-ban felmentette közösség elleni izgatás vádja alól; Hegedűs a MIÉP XVI. kerületi pártlapjában az Ébresztőben a zsidóság kirekesztésére szólított, a felekezet tagjait "galíciai jöttmenteknek" nevezte.


Kerényi Imre

A korábban az általa baloldali-liberálisnak titulált lapoknak csak félmillió forintért interjút adó színházi rendező vasárnap este a Sándor-palotánál tűnt fel. Kerényi Imre azt mondta az egybegyűlteknek, hogy 12 pontot dolgoz ki, majd felszólította őket, hogy menjenek vissza a Kossuth térre. Hétfő éjjel azt mondta a tüntetőknek, hogy "minden nap ki kell jönni a Kossuth térre, és garantálom, szombaton megkezdődik a rendszerváltozás". (Szombaton lesz a Fidesznek a Gyurcsány-csomag ellen meghirdetett nagygyűlése.)

Kerényi Imre nagy utat tett meg az elmúlt években. A Kádár-rendszerben állami díjakkal elismert rendező 1989-ben már nem fogadta el a kiváló művész elismerést. Az MDF-ben kezdett politizálni, 1990-ben a párt országgyűlési képviselőjelöltje is volt. Csurkával ellentétes pozíciót foglalt el, tartott a szélsőjobboldali veszélytől, ezért például bekapcsolódott az MSZP és az SZDSZ által is látogatott Demokratikus Charta sétáiba, 1992. szeptember 24-én éppen a Kossuth téren demonstrált. Kerényi az utóbbi években a Fidesz kampánygyűlésein bukkan fel, sokszor ő maga írja az esemény forgatókönyvét. 2004 októberéig a Hír TV-n volt látható, miután nem tartottak rá igényt, DVD-n terjeszti műsorát. Legutóbb 2005 decemberében Celldömölkön hirdetett forradalmat: azt állította, hogy ma Magyarországon "szabadságharc van". Ezután kifejtette, hogy az még nem elég, ha valaki csak jó hazafi, a jobboldali győzelemhez "be kell lépni a hadseregbe".


Molnár Tamás

Molnár Tamás koporsót helyezett el kedden délelőtt a Kossuth téren a Rákóczi-szobor előtt az Inconu Művészeti csoport nevében. A fekete drapériával letakart faállványon elhelyezett koporsó felirata: "Temetjük a Gyurcsány-kormányt! Nektek nincs feltámadás!" A demonstráció legalizálására kedden megalakult Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 tagja.

Molnár Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a hetvenes években alakult képzőművészcsoport, az Inconnu alapító tagja. A szocialista kultúrpolitika nem nézte jó szemmel a működésüket. Szerepük volt a 301-es parcella újrafelfedezésében, helyreállításában és Nagy Imre újratemetésénél is. Horn Gyula hatalomra kerülésekor, 1994-ben váltak újra aktívvá. Molnár Tamás, önéletrajza szerint, 1991-1994-ig a Képviselői Irodaház sajtó- és reklámszakértője volt. Sajtóelemzéseket és beszédeket írt a parlament kisgazda képviselőcsoportjának. 1994-től 1996-ig elnöke és alapítója volt az óbudai hegyvidék civil, társadalmi egyesületének. 1996-tól 2000-ig szabad szellemi és fizikai tevékenységet folytatott.

2002 tavaszán társadalmi munkában segítette az Orbán-kabinet kulturális szakértő csapatát, Tóth Gy. László vezetésével. A választás után antikommunista plakátkiállítást rendezett, EU-ellenes szervezetekben vett részt. Írásait a Magyar Nemzet és a Demokrata közölte, könyveket írt Spion Bölcsei, Hontalanság, Szarháziak és Giccsmagyarok címmel. A 2006-os országgyűlési választáson a MIÉP-Jobbik támogatásával indult a szentendrei választókörzetben, és 3,84 százalékos eredményt ért el.


Polgár Tamás (Tomcat)

A tévészékház ostrománál a szovjet hősi emlékmű címerének leverését instruálta Tomcat, a magyar internet ellentmondásos figurája, aki blogján előszeretettel taglalja a roma kisebbséghez fűződő, egyáltalán nem felhőtlen viszonyát. Provokatív utcai performanszai révén szerzett hírnevet magának, pédául a Moszkva téren karddal megszúr cigány fiú esete miatt utcára vonult romák és antirasszista értelmiségiek közé vegyülve "Cigányokat bántani nem szabad" táblát tartott a magasba, amiért a tüntetés résztvevői meg is támadták. Tavaly nyáron pedig a melegfelvonulás ellen akart tiltakozni egy tojásszóró bombával, amelyet a Lánchíd tetejére tudott szerelni, annak ellenére, hogy a rendőrség a londoni terrortámadások miatt fokozottan védte a hidat. (A tojásbomba végül besült.) Tomcat blogjában rendszeresen beszámol hecceiről. A tévészékház ostromáról írt bejegyzése szerint: "Mielőtt még valaki sivalkodni kezd, nem, skinheadek nem voltak. Az egész tömegben nem láttam ilyeneket".


Toroczkai László

"Forradalom van" – mondta az ezekben a napokban különösen aktív Toroczkai László a Kossuth téren. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjeként megszervezte a téren a hangosítást, és hétfő este először ő ment az MTV-hez azt követelve, hogy olvassák be követeléseiket. Az MTV nem tett eleget a kérésnek, ezt Toroczkai László a Kossuth téren mondta el a tömegnek, amely hangos fújolással fejezte ki véleményét. Toroczkai ezek után felszólította az embereket arra, hogy vonuljanak a televízióhoz, s a tömeg egy része elindult, majd ostrom után egy időre elfoglalta az épületet. A demonstráció legalizálására kedden megalakult Magyar Nemzeti Bizottság - 2006 tagja.

Toroczkai a tüntetésen előszeretettel hivatkozik a szerb és ukrán forradalomra, mondván, ha nekik sikerült, akkor ők is győzelmet arathatnak. Toroczkai László Tóth Lászlóként született 1978. március 10-én Szegeden, nevét, mint mozgalma, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom honlapján írja, "közéleti és újságírói szerepvállalása" miatt változtatta meg. (Három évig dolgozott a Vasárnapi Újságnál.) 1996-tól a MIÉP tagja, 1998-ban már a párt szegedi képviselőjelöltje. 1999. szeptember 9-én a szerbiai Horgoson négy szerb férfi megverte. 2000-ben kurátora a magyar kormány Esély a stabilitásra Közelapítványának, ami a jugoszláv demokratikus ellenzéket támogatta anyagilag. A hétvégén kiutasították Szlovákiából, miután engedély nélkül akart demonstrálni a Belügyminisztérium előtt, de korábban már Szerbiában is nyilvánították persona non gratának.

Wittner Mária

Egyetlen országgyűlési képviselőként a fideszes Wittner Mária vett részt a Kossuth téri tüntetésen. "Kitört a forradalom" – kezdte a Kossuth téri beszédét az 56-os halálraítélt, aki szerint egy valódi demokráciában nem fordulhatott volna elő, hogy egy párt hazugsággal nyerjen választást.

A 69 éves Wittner Mária az 1956-os forradalom előtt gépírónőként dolgozott, majd a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában fegyverrel harcolt. A forradalom után első fokon halálra ítélték, 200 napot ült a halálos zárkában. Ítéletét a másodfokú tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1970-ben szabadult, később varrónőként dolgozott. Az ország széles közvéleménye előtt a kommunista diktatúrák áldozatainak 2001-es emléknapján elmondott antikommunista parlamenti beszédével lett ismert: "Megidézem az áldozatokat, az élőket, a holtakat, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat. (...) Vádoljuk őket, mert kifosztották az országot, mert a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták. (...) Az áldozatok nevében megállapítom: soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek. Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára? Éppen ezért a Szent Korona tana és a magyar nemzet nevében erkölcsi hullává nyilvánítom őket." A Fidesz 2006-os országos listájának ötödik helyezettjeként jutott a parlamentbe.


Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?