Drogvita a közgázon

Az Új Generáció és az IDF képviselői - a vizsgaidőszak miatt csak harmadáig megtelt előadóteremben - egyetértettek abban is, hogy nagyságrendekkel többet kellene költeni a prevencióra és az ártalomcsökkentésre.

Pettkó András MDF-es képviselő szerint a drogteszt elterjedése segítene a megelőzésben, különösen, ha a szülők tudatában lennének annak, hogy van lehetőség gyermekük ellenőrzésére. Pettkó a kormány feladatának nevezte a fiatalok szabadidejének hasznos eltöltésére lehetőséget adó programok biztosítását. Szabó Zsolt, az IDF elnöke kijelentette, hogy a minisztériumnak a jelenleginél életszerűbb, a fiatalokat jobban elérő prevenciós programokat kellene kidolgoznia.

Takács Flóra, az Új Generáció ügyvivője a kábítószer-ellenes stratégiában körvonalazott programokat védve kiemelte az iskolai drogkoordinátorok képzését.

Megrovás, vádelhalasztás, próbára bocsátá

Hosszas vita alakult ki a Btk. legutóbbi módosításáról. Almássy Kornél, az MDF elnökségi tagja a Btk.-módosítás feleslegességét azzal jelezte, hogy ha valaki a szigorúbb Btk. idején elszívott egy füves cigarettát, és eljárás indult ellene, akkor sem bélyegezték meg egy életre, a börtönbüntetés helyett lehetőség volt a megrovásra, a vádelhalasztásra és a próbára bocsátásra is.

Pettkó András rámutatott, mindössze három fiatalt ítéltek el jogerősen a szigorított Btk. idején. Az MDF-es politikus azt is a Btk. enyhítésének számlájára írta, hogy ma már töredékébe kerül az extasy a néhány hónappal ezelőtti árának.

Félév előzetesben

Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy még az Orbán-kormány alatt az Országos Kriminológiai Intézettől megrendelt hatásvizsgálat szerint az 1999-es Btk.-szigorítás után négyszeresére nőtt a kábítószerrel való visszaélés miatt előzetes letartóztatásba került fiatalok aránya. Harmaduk hat hónapnál tovább volt előzetes letartóztatásban, és elvesztették munkájukat, vagy kikerültek az iskolából. Emlékeztetett arra, hogy az az alkalmi fogyasztók büntető útról való elterelésének lehetőségét, amelyet a mostani módosítás visszaállított, az MDF-kormány idején vezették be még 1993-ban.

Takács Flóra kiemelte: a marihuána fogyasztásába még nem halt bele senki, a súlyos pszichikai függőség is sokkal ritkább, mint az alkohol esetében a fizikai függés; ma Magyarországon több mint 40 ezer regisztrált alkoholista van.

A kultúra része

Almássy Kornél egyetértett abban, hogy az alkoholfogyasztás és a dohányzás komoly probléma Magyarországon, azonban a kábítószer-liberalizációs lépések csak egy újabb, veszélyes kaput nyitnának meg. Megjegyezte azt is, hogy míg az alkohol és a cigaretta a kultúra része, addig a marihuánának nincsen társadalmi beágyazódottsága.

Pettkó András hangsúlyozta, hogy az MDF szerint nincs különbség könnyű és keménydrog között, csak drog van, hiszen aki könnyűdrogokkal kezdi, az a keménydrogokkal folytatja és aranylövéssel végzi.

Lovastyik Ádám, az Új Generáció ügyvivője válaszul rámutatott arra, hogy azért kell különbséget tenni a könnyű és keménydrogok között, mert van különbség, továbbá az Egészségügyi Világszervezet már 1998-ban cáfolta a kapudrog elméletet.

Hol a 400 ezer heroinista?

Gusztos Péter arra lett volna kíváncsi, hogy ha valóban igaz az amit Pettkó András állít, és a marihuánát fogyasztók több mint 80 százaléka heroinista lesz, akkor a magyar drogfogyasztók 500-600 ezres létszámát tekintve hol van a 400 ezer heroinfüggő. Az IDF képviselői elutasították azt - a Gusztos Péter szerint először Mádl Ferenc köztársasági elnök által tett javaslatot, hogy szabálysértésnek minősüljön a marihuánafogyasztás. Szabó Zsolt úgy fogalmazott: "nem szabad egy szintre helyezni a drogfogyasztást a tilosban parkolással".

Gusztos rámutatott, lehet, hogy az IDF képviselői nem nevezik bűnözőnek a drogot kipróbáló fiatalokat, de az általuk támogatott szigorúbb büntetés kriminalizálja a kábítószer-fogyasztókat.