Mária
17 °C
29 °C

Kádár meggyalázott sírja az embertelenség élő mementója

2007.05.07. 09:14
Hogyan befolyásolja a magyar–francia kapcsolatokat a májusi jégeső, Hujber Ferenc hűtlensége, a Széna téri túszejtés, Kádár csontjainak kiásása, az érettségi és Nicolas Sarkozy elnökválasztási győzelme? Nagyjából ugyanannyira. Külpolitikailag érzékeny lapszemle.

Nem várható jelentős változás a magyar–francia kapcsolatokkapcsolatokban, harsogták világgá Nicolas Sarkozy győzelmének pillanataiban a magyar politológusok. Ennek örülünk, mivel tudomásunk szerint a kis Nicolast még gyerekkorában magára hagyta magyar fele – búcsúzóul még a fülébe suttogta, hogy a magyar egy lúzer nép –, ez pedig súlyos törést okozott az életében. Nem hiába miklósozott Alattyán népe!

A korszellemre a magyar napilapok közül csak a Világgazdaság érzett rá, ami egyáltalán nem foglalkozik a francia elnökválasztás eredményével. A Napi Gazdaságból viszont megtudhatjuk, hogy a kívülről beszivárgó válságok elleni legjobb védekezés az állami ünnep, a török válságot is a május 1-i hosszú hétvége miatt úsztuk meg. A politológusok szerint a nemzetközi munkásmozgalom kapitalizmus elleni harcának ünnepe nincs jelentős hatással a magyar–francia kapcsolatokra.

Sarkozy győzelme mellett a nap visszatérő témája a hétfőn országszerte megkezdődő érettségi. Optimizmusunk állandó forrása, a Népszava máris arról ír, hogy a vizsga – ami a Magyar Hírlap leleményes megfogalmazása szerint „nem átlagos", „a diploma is múlhat rajta" – idén zavarok nélkül fog lezajlani. „Egyelőre úgy tűnik, az idén végre az »érettségi nyugalom« váltja fel a több éves »érettségi hisztériát«" – reménykedik a napilap. A Magyar Hírlapból még azt is megtudjuk, hogy „a fiatalok nem hülyébbek, csak lehet, hogy nem egy újabb steril szerveződésre van szükségük". A politológusok szerint az érettséginek, még a francia nyelvi érettséginek sincs jelentős hatása a magyar–francia kapcsolatokra.

„Mi jöhet még?" – sikítja a levegőbe az örök kérdést pesszimimusunk állandó forrása, a Blikk. A kérdés a májusi jégeső kapcsán hangzik el, de feltehetnék a lapban szintén nagy terjedelemben tárgyalt pénteki Széna téri túszejtéssel kapcsolatban is. Ez utóbbiról megtudhatjuk, hogy az agyonlőtt túszszedő a nyomorból indult, és rajongott Adolf Hitlerért. Persze, a pénteki drámáról eddig azt is tudtuk, hogy a túszszedő Kalasnyikovval tört a bankba (nem), hogy elengedte az ügyfeleket, és csak az alkalmazottakat tartotta fogva (nem), és kézen lőtte a biztonsági őrt (nem). Az egyelőre még biztosnak tűnik, hogy túszokat szedett. Mindegy, a politológusok szerint a jégeső és a Széna téri túszejtés sem befolyásolja jelentősen a magyar–francia kapcsolatokat.

Na és a Hujber-gate? „Miért titkolta kapcsolata válságát?" – kérdi kétségbeesett címében a Blikk a pizzafutárból lett amatőr jégtáncostól, akinek a kapcsolati válságáról hetek óta olvashatunk minden, a címlapján négynél több fotót közlő hetilapban. A Blikk újságírói eddig nyilván elsiklottak a hírek felett, hiszen Hujber Ferenc nem befolyásolja jelentősen a magyar–francia viszonyt.

Az elbizonytalanodott Blikk helyét a Magyar Nemzet vette át az odamondásban. „Kommunista csontháború” – hirdeti cikke címében, aminek az egyik szereplője a Magyar Kommunista Munkáspárt, a másik pedig Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes. A stílusosan lekomcsizott Hagyó egy képzavarral vág vissza, miszerint Kádár János meggyalázott sírja „az embertelenség élő mementója". Kádár János csontjai a politológusok szerint nincsenek jelentős hatással a magyar–francia kapcsolatokra.