Pécs lesz Európa kulturális fővárosa

Pécs lesz Magyarország európai kulturális fővárosa 2010-ben, döntött a kormány a döntést előkészítő zsűri állásfoglaslásával egybehangzóan. A pécsi pályázat készítői nem tartanak attól, hogy a győzelmet a város MSZP-s kapcsolataival magyaráznák, ugyanis a kormány a bírálóbizottság konszenzusos javaslatát erősítette meg.

Indoklás

A tizennégy tagú zsűri a második helyen Miskolcot, a harmadik helyen Debrecent javasolta, a budapesti pályázat nem került be az első háromba.

Az indoklás szerint a pécsi pályamunka veszi legkomolyabban a kulturális alapú városfejlesztés kritériumát. A "Balkán kapuja"-koncepció jelentőségét aligha lehet túlbecsülni: korrekt módon ismeri fel és használja ki a Magyarország geopolitikai helyzetéből adódó lehetőségeket, ebből fakadóan az európai kontextus továbbra is ebben a pályázatban a legerősebb és a legérzékenyebben kimunkált, áll az indoklásban.

A pályázat nemcsak tudomásul veszi, de használja is a város meglévő multikulturalitását, amelynek megjelenítése a pályázatban nem formális, hanem az elgondolások alapjává válva meghatározza a munkát.

A döntéshozók szerint kiemelkedő, ahogy a város lakosságát bevonták a munkába. Bevonták nemcsak a polgárok és a helyi társadalmi szervezetek, de az egyetem, a regionális vezetők, az üzleti szféra, az egyház vezetői és külföldi, korábban a címet már viselő városok szakértői is. Igen erős a regionalizmus szerepe a pályázatban, a regionális tét ebben a munkában a leginkább kifejtett.

Gazdasági értelemben – egyes városfejlesztési elképzelések áthelyezése vagy átütemezése esetén – Pécs pályázata tekinthető a legkiforrottabbnak. Jól tervezett és hosszú távú hatásokkal is számol a pályázat, olvasható az indoklásban.

Pécsi tervek

A pécsiek egyetlen beruházást terveznek a belvárosban. A Káptalan utca meghosszabításaként 3,5 milliárd forintos költséggel felújítják és kiegészítik a régi városházát, melyben 1500 négyzetméteres kiállítótér jön létre.

A 35 milliárdos összköltségvetésű pályázatából 24 milliárdot három olyan beruházás tesz ki, mellyel kiterjeszthetnék belvárosukat.

A Zsolnay gyár műemléképületeit 11 milliárd forintért felújítják. Itt lesz a Zsolnay Kulturális Negyed. A közeli Balokány ligetben Zenei és Konferenciaközpont épül 8 milliárdért, 5 milliárdért pedig Regionális Könyvtár és Információsközpont.

A Zsolnay Örökség Kezelő Kht. az elmúlt években a gyárban már felújított két kisebb épületet. Az építésztileg értéktelen hozzátoldásokat lebontják. A megmaradó épületek rekonstrukciója évekre megrendelést biztosíthat a gyárnak.

Ide költözik majd az egyetem szobrász-, restaurátor, keramikus- és textiltervezőképzése. Helyet kap egy Zsolnay-múzeum, dizájnközpont, inkubátorház, Kortárs Művészeti Központ. Ipartörténeti témaparkot rendeznek be a volt laboratóriumban.

A győztes megvalósíthatja a pályázatban foglalt városfejlesztési és kulturális programjait. A projektek finanszírozására és az infrastruktúra javítására állami és önkormányzati forrásokat használhat, valamint az EU strukturális alapjától igényelhet pénzt. Ez nagyjából egyharmad, egyharmad, egyharmad arányban oszlik meg.

Négyen már tavasszal kiestek

Európa kulturális fővárosa címet 2010-ben a magyar város mellett Németországból Görlitz vagy Essen viselheti. Egyre valószínűbbnek látszik, hogy Isztambul is viselheti a címet. Az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben, és többnyire az Európai Unióhoz, illetve az Európai Gazdasági Közösséghez tartozó várost díjaztak.

A magyar kormány felhívására tizenegy város jelentkezett tavaly a kulturális fővárosi címre. Az első forduló után Kaposvár, Kecskemét, Székesfehérvár és Veszprém esett ki. A továbbjutók közül Eger, Miskolc és Pécs pályázata nyerte el leginkább a zsűri tetszését, de Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront is továbbjuttatták.

A szakmai értékelés alapján a második fordulóba azok az újító jellegű tervek kerülhettek, amelyek európai mérce szerint is kiemelkedő színvonalú programsorozatot ígértek, és az utóhasznosítás kérdését is szem előtt tartják.

Előbb október 23-án akarták

Az eredményhirdetés időpontja meglepő, mert előbb október 23-án akarták megnevezni a győztest, majd november elejére tolódott az időpont. Miután a nemzetközi zsűri két héttel ezelőtt felállította az erősorrendet, a Miniszterelnöki Hivatal újabb szakértőket kért fel a legjobb pályázatok értékelésére.