A válság sem állítja meg Magyarországot
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig mindent titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Magyarország szén-dioxid kibocsátási kvótákat adott el Spanyolországnak, és bár a pontos mennyiséget nem közölték, annyit lehet tudni, hogy sokkal többet értékesítettünk, mint szeptemberben Belgiumnak, írja a Point Carbon.
"Szabó Imre környezetvédelmi miniszter nem árulta el az eladott kibocsátási kvótáknak sem az árát, sem a mennyiségét, de azt megerősítette, hogy Spanyolország lényegesen többet vásárolt, mint a Belgiumnak szeptemberben eladott 2 millió egység" - idézi a Point Carbon a tárcavezető szavait.
Szabó Imre azt is mondta, hogy a gazdasági válság miatt az utóbbi hónapban csökkentek az árak, és a helyzet nem javított a vásárlási kedven sem. "Intenzív tárgyalásokat folytatunk Japánnal is, a következő szerződést hamarosan aláírhatjuk" - tette hozzá. Megjegyezte, hogy amint a következő megállapodás megszületik, nyilvánosságra hozzák az árakat.
Öt év kvótakereskedelem
A Kiotói Jegyzőkönyv lehetővé teszi a kvótakereskedelmet a dokumentumban meghatározott teljesítési időszakban, 2008 és 2012 között.
Magyarország 2002-ben csatlakozott a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, melyben vállalta az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Viszonyítási alapnak, bázisévnek az 1985-87-es állapotot vették, így az ipari szerkezetátalakítás eredményeként jelentős mennyiségű kibocsátási kvótát, azaz forrólevegő-tartalékot halmoztunk fel.
A Belgiumnak eladott egységek áráról a tárca még nem adott tájékoztatást, akkor ezt azzal indokolták, hogy Magyarországnak még folyamatban vannak tárgyalásai további kvóták értékesítéséről, így a számok nyilvánosságra hozatala sértené az ország érdekeit. Oláh Lajos államtitkár azt is mondta, hogy a befolyt összeget még idén közlik.
356 milliárd forint kvótakereskedelemből
A Point Carbon forrásai szerint Magyarország szeptemberben 14-15 euróért (4000 forint körüli összeg) kínált egy egységnyi kvótát (egy egység egy tonnát jelent). Adataik szerint 2006-ban 32 százalékkal maradtunk el a megengedett kibocsátás mértékétől, így a fennmaradó mennyiséget értékesíthetjük most a nemzetközi piacon.
Arról is beszámolnak, hogy magyarországi forrásaik 69-89 millió egységre becslik a 2012-ig felhalmozódó kvóták mennyiségét. Ha kvótánként 4000 forinttal számolunk, az legalább 276 milliárd forint bevételt jelenthet Magyarországnak, de elérheti a 356 milliárd forintot is. (Ezeket a számokat persze csak becslésnek lehet tekinteni, mivel a piac szereplőinek száma és működésének feltételei nagyban változhatnak a következő években.)
Spanyolország ezzel szemben 2012-ig maximum 15 százalékkal haladhatja meg az ott viszonyítási alapnak vett 1990-es, bázisévként meghatározott állapotot. Mivel a spanyolok 2007-ben már 52,3 százalékkal lépték túl a bázisév értékét, így a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával tett vállalásukat csak kvótavásárlással tudják tartani.
Ukrajna is megjelent a piacon
A Point Carbon arról is beszámolt, hogy a spanyol kormány megállapodást írt alá Ukrajnával egy potenciális, kvótakereskedelmi szerződésről, a végleges változat aláírása november közepén lehet esedékes.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban kezdett el azon dolgozni, hogy kiotói tartalékunkat értékesíthessük, tavaly december 27-én elsőként szereztük meg az engedélyt. Az első eladást szeptemberben jelentette be a minisztérium, Belgium 2 millió magyar egységet vásárolt. Ez volt a világon az első alkalom, hogy a kiotói feltételeknek megfelelően jött létre kvótaértékesítésről szóló szerződés két ország között.
A minisztérium akkor azt is közölte, hogy a Belgiummal megkötött szerződésben Magyarország vállalta, hogy az eladásból befolyt összeget szigorú szabályoknak megfelelően klímavédelmi beruházásokra fogja fordítani. A pénzt pályázati úton osztják majd szét, az ehhez szükséges kormányrendelet megalkotása pedig a szerződések részleteinek nyilvánosságra hozatala után történik.