Mégsem lesz budapesti ingatlan-stop?

További Belföld cikkek

A címlapról ajánljuk

Nem állíthat matematikai korlátokat a közigazgatási hivatal vezetője a külföldiek ingatlanszerzése elé - közölte a belügyminisztérium illetékese. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője közleményben jelentette be, hogy július elsejétől országonként évi 20 budapesti ingatlan tulajdonjogának megszerzését engedélyezi külföldi állampolgároknak. Orbán Viktor azt nyilatkozta, hogy a kormány a következő hónapokban fogja kialakítani álláspontját a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlása ügyében.

Árrobbanás

Évtizedek óta folyamatos áremelkedés érzékelhető az ingatlanpiacon - összefüggésben az inflációval. '99 tavaszán következett be az ,,ingatlanárr-robbanás" - az átlagos lakótelepi egyszobás összkomfortos panellakás ára két-három éve 2,5 millió forint volt, most 3,5 - 4 millió forint a forgalmi értéke. Az EU-ban szokásos árak irányba mozdult el a piac - a csatlakozásig jelentősen megközelíti majd el is éri az eu-ingatlanátlagárakat a magyar ingatlanpiaci ár is.

Grespik Lászlónak, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének sajtóközleménye szerint amelyik ország állampolgárai idén ezt a keretszámot kimerítették, nem engedélyezi a hivatal a tulajdonjogszerzést. A közleményben Grespik azt is hangsúlyozza, hogy mindezt a közérdek sérelme miatt kénytelen tenni - függetlenül a viszonosság meglététől, a statisztikai gyakoriságtól vagy attól, hogy természetes vagy jogi személy-e az illető és függetlenül a már meglévő önkormányzati nyilatkozattól.

Ez a szigorítás azért szükséges, mert - mint a közlemény vastag bötűvel szedett soraiban áll: Budapesten a külföldiek arányukban és számukban is túlzottan sok ingatlantulajdonnal rendelkeznek, s az általuk megnyilvánuló kereslet a közérdekkel ellentétes, mert ingatlanár-növelő hatást vált ki.

Őszintén szeretném remélni, hogy a hivatalvezető úr nyilatkozata félreérthető volt, vagy arra adott okot, minden bizonnyal ő sem úgy gondolta - jelentette ki Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. A külföldiek magyarországi ingatlanszerzésével kapcsolatban a közigazgatási hivatalvezetőknek elbírálási joga van, de olyan joguk nincs, hogy a vásárlások korlátjaként matematikai határt húzzanak, vagy kvótát állapítsanak meg - mondta Kara Pál.

Gábor László jogász szerint a hivatal vezetője túllépte a hatáskörét. A külföldiek ingatlanszerzését ugyanis kormányrendelet szabályozza, amely ugyan tartalmazza a ,,közérdek" kifejezést, de így, általánosan megfogalmazva, különösen pedig keretszám megadásával kvázi újabb jogszabályi feltételt állapított meg. Grespik azonban nem törvényhozó jogszabályalkotó, hanem egy államigazgatási hivatal elöljárója - mutatott rá a jogász.

Engedélyezett kérelmek kerületi megoszlás szerint

Grespik nem jogszabályi szinten, hanem egyedileg megteheti - hangsúlyozta a szakértő -, hogy minden egyes benyújtott kérelmet a közérdekre hivatkozva elutasít. Ezt azonban meg is kell indokolnia, s a kérelmezőnek módja van arra, hogy a bíróságon kérjen jogorvoslatot.

A jogász véleménye szerint a megyei közigazgatási hivatalok jó része nem osztja Grespik álláspontját. A szakember szerint a külföldiek ingatlanvásárlásai is részei a lakásárak emelkedésének, azonban jelentősebb részben ennek oka inkább az európai uniós csatlakozási várakozás. A későbbi várható értékemelkedésre bazíroznak az ingatlanszerzők - nem csak a külföldiek, a belföldiek is.

Grespik törvényt is módosítana

Grespik az Index érdeklődésére elmondta: a délelőtt tartott közigazgatási értekezleten húsz közigazgatási vezető tárgyalt, és a belügyminiszter is részt vett. Pintér Sándor azt kérte, hogy a vezetők állítsanak össze statisztikát arról, megyénként milyen arányban szereztek a külföldiek lakástulajdont. A július tizennyolcadikáig elkészítendő iratok megjegyzéseket, kommentárokat is tartalmaznak majd, s e vélemények alapján reméli Grespik a jogaszabálymódosítást.

A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője többek között javasolja majd, hogy módosítsák azt az előírást, amely alapján a külföldi természetes személyek magyar székhelyű céget alapítanak, minden engedélyeztetés néklül vehetnek lakást.

Grespik hangsúlyozta: elérte célját, mert a közvélemény figyel a problémára. A jogászok látókörébe került az a probléma, hogy a magyar lakosság alacsony fizetése, a banki bizonytalanság, a kamatok és a külföldiek lakásvásárlása miatt az emberek jelentős része elesett attól a lehetőségtől, hogy valaha az életben lakáshoz jusson.

A hivatalvezető szerint a közleményében foglaltakkal nem lépi túl hatáskörét, szerinte csak él hatáskörével.

Hivatalos álláspont: alakulófélben

A kormánynak a következő hónapokban ki kell alakítania álláspontját a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlása ügyében, majd ezen álláspont végrehajtását kell számon kérnie a közigazgatási hivataloktól - reagált a miniszterelnök a Magyar Rádió Krónika című műsorában a hírre.

Orbán szerint az ingatlanárak emelkedéséhez nemcsak ezek a vásárlások járultak hozzá, hanem a kormány 1998 óta folytatott gazdaságpolitikája is. A miniszterelnök a külföldi vásárlások árfelhajtó hatásával kapcsolatban hangsúlyozta: a külföldiek is úgy tekintenek Magyarországra, mint olyan országra, amely legkésőbb öt éven belül az Európai Unió tagja lesz, és az ingatlanok így jóval többet fognak érni.

Az elbírált kérelmekhez viszonyítottan a legtöbb kérelmet benyújtott állampolgárok megoszlása

Magyarságkutató hivatalvezető

Grespik Lászlót tavasszal nevezte ki a miniszterelnök a Fővárosi Közigazgatási Hivatal élére. A jogász végzettségű köztisztviselő - mint a Népszava közzétette - tavaly év végén Szkíták törvénye címen cikksorozatot publikált a Demokratában.

Részlet:...a másság tisztelete a mi magyar másságunk többé-kevésbé palástolt gyűlöletét takarja az ezt a kifejezést meghonosító idegenszívűek részéről, ezért a másság tiszteletére való hivatkozást komolyan is, ironikusan is használom! Sajnos a többségi kisebbség által elnyomott kisebbségi többség ebben az országban a magyar. Befogadtunk mi mindig minden fajtát. Szerintem ezt jogos önvédelemből vissza kellene fognunk egy időre, különben a turáni átok: a jószívűségünk önveszélyessége megöl minket. [...]

Az idegenszívűek, akik tudnak valódi történelmünkről, azért gyűlölnek minket, mert tudják, hogy a Föld első, írott kultúrát hordozó népe vagyunk, minden műveltség alapja tőlünk ered. [...]

Az emberi faj DNS-ének adott hosszegységen 2-3 csavarodása van, míg a magyarnak (és a japánnak, akikkel távoli rokonok vagyunk) 9, ami megegyező a Szíriuszról a Földre jövő fény megcsavarodási számával. Ebből származik a magyar elme, lélek, szellem kivételes volta, kozmikus származása, a magyarok kiválasztottsága. Az Orion csillagképből való származásunk misztériumára utal többek közt a három gizai nagy piramis és a Pilisben bizonyos helyek pozíciója, léte is.