Tölgyessy: Se az MSZP, Se a Fidesz nem alkalmas
További Belföld cikkek
- Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi
- A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Gyurcsány Ferenc populista kezdeményezései a közélet megtisztításáról nemcsak az Orbán Viktor elleni harcnak, hanem az MSZP vezetéséért induló küzdelem nyitányának is bizonyulhatnak, fejtette ki a Heti Válasznak Tölgyessy Péter, a Fidesz egykori parlamenti képviselője, korábban az SZDSZ elnöke.
Tölgyessy szerint Gyurcsány Ferenc távozásának, lemondatásának most csekély az esélye, "a „Fidesz kedvéért nem fogják sebtében lenyakazni vezérüket". Értékelése szerint a baloldalon sokan továbbra is Gyurcsányt tekinti annak az embernek, aki le tudta győzni Orbán Viktort.
A kormányfő korántsem roppant össze, élvezettel politizál és mindvégig küzdeni fog. Az államháztartási hiány további csökkentését ígérő népszerűtlen politikára pedig a baloldalnak felesleges lenne újabb első emberét rátenni, ráadásul a szocialisták körében nem látszik olyan új tehetség, aki hatékonyan állítaná meg a jobboldalt, véli a politkai elemző.
Reformok össze-vissza
A szocialisták a legkönnyebben 2009-ben fordíthatnak a dolgon egy okos miniszterelnök-cserével. Az SZDSZ sincs olyan könnyű helyzetben, mint Medgyessy Péter eltávolításakor, Gyurcsány utódja ugyanis valószínűleg nem a reformerek közül érkezne.
Gyurcsány Ferenc ugyan a rettenthetetlen civilizátor pózával igyekszik pótolhatatlanná tenni magát a modernizációt kívánó baloldal szemében, csakhogy továbbra sincs széles körben elfogadott válasza a magyar társadalmi modell nyilvánvaló válságára, fejtette ki Tölgyessy Péter. Szerinte a jól működtetett egyetemi tandíj eredményt hozhat, az egészségügyben és sokfelé viszont veszélyes irányba haladnak a dolgok. Gyurcsány így a reformok helyett inkább a beáramló EU-s pénzekben reménykedik.
Egykori pártjáról, az SZDSZ-ről Tölgyessy Péter úgy vélekedett: „Számukra valóságos hatalmat gyakorló, élő jobboldali sosem lehetett kifogástalanul európai”, ezért visszavonhatatlanul belebonyolódtak az MSZMP utódpártjával való örökös koalícióba.
Orbán utolsó utáni esélye
Tölgyessy Péter a Fidesz 2010-es választási sikerében is kétkedik. Ha újra Orbán Viktor hatalomra kerülése lesz a következő választások alapkérdése, az minden kormányzati ballépés ellenére ismét ellenszavazatra mozgósíthatja a baloldal táborát. Az ugyanis Tölgyessy szerint bizonyosnak látszik, hogy Orbán Viktorral vág neki a Fidesz a következő választásnak, miután a vezetőváltásra alkalmas időpontot korábban elmulasztotta.
„A mai magyar politika előtt álló roppant teendőkhöz képest mind tehetetlenebbnek látom a baloldal pártjait. De ki kell, hogy mondjam a jelenlegi Fideszt sem látom igazán alkalmasnak” – fogalmaz az elemző. Tölgyessy Péter szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor kap egy utolsó utáni esélyt, de a lengyel példa is azt mutatja, hogy el lehet kergetni a nyilvánvalóan korrupt utódpárti kormányt, de egy modern országot nem lehet túlságosan jobbról, a világgal folyvást szembehelyezkedve vezetni.
TGM: a liberális Orbán
Tamás Gáspár Miklós a Népszabadság keddi számában Orbán Viktor október 23-i beszédét méltatja, amelyben véleménye szerint a Fidesz elnöke ismét visszatért a rendszerváltás eszményeihez. A liberális Orbán kurta föltámadása című írás szerint Orbán nem véletlenül ostorozta beszédében a keletet, az 56-os forradalmat leverő Szovjetuniót.
A filozófus szerint ez 1989 hangja, amely "vissza" akarja téríteni hazánkat természetes helyére, Európába vagy a Nyugatra”. TGM szerint a Fidesz elnöke beszédében deklarálta a keresztény kultúrára, a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméjére épülő nyugati demokráciához való kötődést.
Orbán Viktor határozottan és félreérthetetlenül elítélte az utcai erőszakot is, „határozottan és félreérthetetlenül cserbenhagyta szélsőjobboldali híveit, félszívű (és féleszű) támogatóit”, írja TGM. Külpolitikailag is új irányokat jelölt ki, egyértelművé tette, hogy az orbáni nacionalizmus ezentúl nem Amerika- meg franciaellenes lesz, hanem nagyon határozottan oroszellenes (miközben Putyin Oroszországával a legitimációs deficit miatt küszködő Gyurcsány-Kóka-kormány következetlen, habozó flörtöt folytat főleg a földgázvezeték ügyében, amelyet az Egyesült Államok kormánya hevesen ellenez).
Kényelmetlen partnerek
A cikk szerint Orbán Viktor különböző alakváltozatokban mutatkozik meg, 2005. december 5-éig égő szemű nemzeti táltos, azt követően államosító baloldali populista, most, 2007. október 23-án pedig „kissé neokon beütésű jobboldali liberális”, aki azt próbálja üzenni a polgárságnak, hogy nincs mitől félni, itt "fontolva haladás" lesz, az eddigi neoliberális politika óvatosabb, körültekintőbb, józanabb folytatása.
A szerző értékelése szerint „Orbán Viktor biztos benne, hogy újra miniszterelnök lesz, és kezd megszabadulni kényelmetlen és kompromittáló partnereitől, ahogyan korábban megszabadult Torgyántól, Csurkától, fölszámolta az önálló KDNP-t és az MDF-et”.