Zsanett orra nagy és pixeles

Ez a kánikula-kedd megint nem a szeriőz sajtó napja. Méla unalom ásít a párás melegben összetapadó lapokról. Talán csak Nemzet visz színt a nemzet újságolvasóinak életébe: az olaszliszkai Mobil-koncert apropóján nyilatkozik Schuster Lóránt az egészségügyi reformról, az oktatásról és a társadalom kínzó gondjairól. Aligha lehet elképzelni nála felkészültebb társadalomkutatót; néhány éve már amatőr történészként és holkausztkutatóként is bizonyított, amikor a Várban néhány tucat skinhead élén tüntetett Ernst Zündel holokauszttagadó szabadon bocsátásáért. Az exmiépes rockzenész legújabban az egészségügy és az oktatás reformnak nevezett szétverése miatt aggódik, meglátása szerint, amíg kórházakat zárnak be, addig a börtönökben a rabok állami támogatásból élnek, mint Marci Hevesen. Az érezhetően zavarodott Schuster a hazug, korrupt, lemaradó ország vörösmartys víziója után azt is sérelmezi, hogy nincsenek már fasza kommunista rockzenei hatóságok, és mindenki zenél, amit akar, összevissza, ha például vesz valaki egy milliós szintit, azzal már mehet is a lakadalomba bohóckodni, miközben nagyszerű és tehetséges zenészek képtelenek megélni hangszeres tudásukból. (Fiatalabb olvasók talán nem emlékeznek, ezért papjancsizzuk ide, hogy Schuster összes hangszeres tevékenysége a Mobil fénykorában fatuskók ütlegelése volt mindenféle szerszámokkal, esetleg ilyen vagy olyan csörgők rázása. Ami nem baj, egyébként, csak jól megvilágítja ebben a szövegösszefüggésben az agytevékenység krónikus hiányát.)

Jöhet a gazdasági sajtó. Fut a bika, aztán megáll, jön-e a medve mostan? Izgalmas napok a tőzsdéken, de igazán szórakoztató cikkek ilyesmiből nem születnek, utolsó menedékünk a fizetett reklámmelléklet. Ezeknél mindig muszáj megállni egy pillanatra, és elmorzsolni egy-két könnycseppet. Én mindig megfogadom, hogy összegyűjtöm ezeket, hogy mutogathassam az unokáimnak: olyan vicces időben éltem, amikor azt gondolták a cégek, hogyha súlyos milliókért kinyomtatják és behúzzák a napilapokba a legótvarosabb marketinghülyeségeiket, abból valamiféle üzleti előnyük származhat. Ráadásul ezeket a cikknek álcázott izéket valamilyen robotokkal írathatják a vezérigazgató által jóváhagyott céges szótár nyelvi elemeiből permutálva, mert a beszélt magyar nyelvhez nem is hasonlít ez a karakterhalmaz.

Most a Napi Gazdaság Mindennapi Energia mellékletéből tudtam meg, hogy a Tigáz százmilliót költ ügyfélszolgálata fejlesztésére. Ennek nagyon örülök, mert ez a cég télen a legmocsokabb kommunista monopolvállalatok módjára szívatta fél Pest megyét a diósdi ügyfélszolgálata előtt. (Odabenn kabé tucat ember tudott leülni, és naponta jöttek vagy ezren, call center nem működött, internet még annyira se.)

Akkor marad a bulvár: gyönyörű napra ébredhettek a Zsanett-rendőrök ügyvédei. Védenceik szabadlábon, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség előtt médiatudatosan rendezett csókparti pedig letarolta a magyar sajtót. A híradók és lapok smároló rendőrök képeivel vannak tele, akik tegnap még maszkos, bilincselt perverz állatok voltak, ma már szimpatikus, szerelmes fiatalemberek. Ilyenek hogy lennének képesek bárkit megerőszakolni? Hiszen láthatják: jobbnál jobb nőik vannak!

Az erőszakügyet hetekig izomból nyomató lapok hirtelen átálltak, ma már Zsanett hazugozódik finoman. Lesz még itt vasprefektus-nosztalgiahullám!

Annak is örülhetünk, hogy rohamtempóban fejlődik a jogi szakma eddig sem éppen elhanyagolható médiaérzékenysége.

Érdekes törésvonal mutatkozik a magyar bulvárlapmezőnyben a szemkitakarások és kezdőbetűzések ügyében. A szeriőz sajtó nem takargat, nem pixelez, csak az arcukat és nevüket vállaló rendőrökről közöl fotót. A Blikk T. Péter és R. Gábor vádlottak szemét kitakarja, míg Illés Tibor, Baranyai Gergely és Farkas Zsolt fényképét takarás nélkül közli. Ezzel szemben a Színes Bulvár Bors viszont nemcsak R. Gábor és T. Péter esetében pixelez, hanem B. Gergő és barátnője esetében is (ők minden más lapban pixelek nélkül mosolyognak és ölelkeznek), F. Zsolt és I. Tibor szeme nincs kitakarva, viszont mindketten továbbra is vezetéknévtelenek. Hogy mit kell ebből kiolvasnunk, azt nem tudjuk. Mint ahogy azt sem, hogy a Bors miért pixelezte ki Zsanett orrát. Talán túl nagy.

Nem mai a dolog, de olyan szép, hogy sajtótörténetileg is érdemes följegyezni: a tegnapi Blikk azzal a szenzációs (nyilván véletlenül kiszagolt) infóval indult, hogy három megvádolt Zsanett-rendőr közös esküvőt rendez, ezt beszélték meg benn, a sitten. Megindító történet, de emlékeink szerint azért lettek ők előzetesbe téve, hogy ne tudjanak összebeszélni.