Hét változat egy metróépítésre

Ellenzéki, vagyis fideszes körökben is nagy érdeklődéssel (és jelentős kétkedéssel) fogadták a városházi híreket, miszerint a koalíció a metróépítés folytatására készül. Korábban Demszky Gábor szinte magányos harcosként vállalta a küzdelmet, és gyakorlatilag egyedül szorgalmazta az építkezés valamilyen formában való folytatását.

Most úgy tűnik, már többen álltak a főpolgármester mellé, az azonban nem bizonyos, hogy a teljes beruházásnak, vagy esetleg csak az előkészítő munkáknak lát neki az önkormányzat.

Az előzmények: véget nem érő pereskedés

A tervezett nyomvonal

A főváros és a magyar állam közötti - a négyes metró megépítéséről szóló - szerződést 1998-ban mondta fel az Orbán-kormány pénzügyminisztere, Járai Zsigmond. Azóta az önkormányzat két pert is indított a felmondás miatt: az egyikben a bíróság jogerősen is igazat adott a fővárosnak, de csak a második per megnyerése esetén tarthatna igényt Budapest a megígért állami forrásokra.

A második per azonban igencsak elhúzódik, mivel a tárgyalás szeptemberben folytatódik csak, méghozzá Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter meghallgatásával. A Városháza szakértői ezért azt mérlegelik, mi okozna nagyobb kárt: az építkezés további halogatása, a várakozás arra, hogy megváltozik a kormány álláspontja, vagy pedig az építkezés esetleg szakaszos megkezdése, a főváros önálló tehervállalása.

Variációk egy metróvonalra

A Főpolgármesteri Hivatal munkatársai különböző változatokat dolgoztak ki a pénzügyi források és a műszaki megvalósíthatóság függvényében. Mindegyik variáció - hangsúlyozza az Index által is megszerzett városházi előterjesztés - ,,az eredeti műszaki tartalom végső megvalósításával" számol, vagyis átmeneti műszaki létesítményeket nem terveztek be az alternatív javaslatokba sem.

Ennek megfelelően négy átfogóbb változatot, és ezeken kívül három alternatív javaslatot dolgoztak ki a főváros szakemberei. Ezek megvalósítása 184 milliárd, 138 milliárd, illetve 128 milliárd forint lenne (átfogóbb megoldások esetén), de előfordulhat az is, hogy csak az alternatív feladatoknak látnak hozzá (nagyobb beruházás nélkül, inkább előkészítő munkálatokat végezve) 23,5 illetve 10,6 milliárd forintért.

A négyes metró beruházási megoldásai

Alapváltozatok 1A változat (10 állomás, 2000-05) - 183,8 Mrd Ft 2A változat (7 állomás, 2000-05) - 138,8 Mrd Ft 2B változat (7 állomás, 2000-05) - 137,9 Mrd Ft 2C változat (5(+2) állomás, 2000-05) - 127,8 Mrd Ft Alternatív javaslatok A - 3 állomás szerkezete (2000-03) - 23,5 Mrd Ft B - engedélyeztetés és tervezés (2000-08) - 10,6 Mrd Ft C - A + B: 3 állomás szerkezete, tervek (2000-07) - 29,2 Mrd Ft A költségek 1998-as árakon alapulnak. Forrás: Főpolgármesteri Hivatal

Az egyes variációk műszaki tartalma igen bonyolult, egy illetékes azonban úgy fogalmazott az Indexnek: feltehetően a főváros egy olyan megoldást valósíthat meg, amelynek nyomán megépülhetnének például maguk az állomások, de a megállókat összekötő alagutak egyelőre nem. Az állomások megépítése olyan beruházás lenne, amely összekapcsolódna a környező térség rendezésével, így sor kerülhetne a Móricz Zsigmond tér és a Szent Gellért tér régóta várt átalakításával, a Bartók Béla út felújításával.

Júliusban a Fővárosi Közgyűlés elé kerül az előterjesztés

Ha elkészültek a ,,dobozok", vagyis a mélyállomások, akkor ezek után nekiláthatnának az építők - megfelelő források rendelkezésre állása esetén - a drága alagútfúrásnak is. Szakértők emlékeztetnek arra, hogy ez nem okozna nagyobb gondot, mert ez nem felszín alatti metróvonal lenne (mint például az észak-déli metró legújabb szakasza), hanem mélyvezetésű alagút, amely kevésbé zavarná a városi forgalmat.

A várhatóan júliusban a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztés tervezete szerint a városatyák felhatalmaznák a főpolgármestert arra, hogy megkösse az adásvételi szerződést a MÁV tulajdonában lévő azon ingatlanok megvásárlására, amelyeken a leendő négyes metró járműtelepét helyeznék el.

A Kelenföldi pályaudvar melletti, zömében MÁV-területen tervezett járműtelep területének (összesen 84 ezer négyzetméter) megvétele és rendezése mindegyik alternatív városházi javaslatban szerepel ugyanis. Az előterjesztésből kiderül, hogy a MÁV, a főváros, illetve a közlekedési minisztérium között történtek már előzetes egyeztetések az ügyben.

Ha mégsem sikerülne a megállapodás, akkor a főváros közérdekű célnak minősítve a terület rendeltetését, a törvényben előírtak szerint kisajátíthatja az ingatlanokat - derül ki a fővárosi dokumentumokból.