Budapesti zöldfogyatkozás

A fakivágások engedélyezése a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, a főfelügyelőségnek beleszólási joga nincs - mondja a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség munkatársa. Budapest városfejlesztési koncepciójának zöldfelületi problémákat taglaló szövege szerint sincs a város egész térségére kiterjedő, elfogadott koncepció, struktúra és szabályozási terv. A belvárosi területeken a normatív 21 m2/fő helyett 0,3-3,4 m2/fő jut csak a zöldterületekből és -felületekből. A korábban zöldövezetnek tervezett területek is folyamatosan beépülnek, illetve a pótlások gyakorta elmaradnak.

A zöldfogyatkozás, a budai hegyvidék fokozatos beépítése további levegominoség-romlással fenyeget. Pepó Pál környezetvédelmi miniszter a kiemelt feladatok sorában említette a levegőtisztaság védelmét szolgáló kormányrendelet megalkotását, amely 2000 első félévében várható. Hozzátette: ma már nem az erőművi kibocsátások szennyezik leginkább a levegőt, hanem a közlekedés. Egy személyautó évente 6000-7500 kilogramm szén-dioxidot termel és bocsát ki.

A London Kutatási Központ azt állítja, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) műszerei sokszor nem a valóságnak megfelelő légszennyezettségi értékeket mérik. Ennek oka szerintük, hogy a kilenc éves gépek elavultak és nem szerencsés az elhelyezésük. A korszerűsítés mintegy kétszázmillió forintba kerülne. Szükség lenne az ólmot és a benzolt is folyamatosan mérni képes berendezésekre is.

Az (ÁNTSZ) monitor-csoportja szerint a levegő-szennyezés mértékét nem befolyásolják különösebben a fakivágások. Szmogriadó, szmogveszély nincs a fővárosban. Sőt. Bobvos János, az ÁNTSZ automata mérőhálózat üzemeltető-csoprotjának vezetője szerint a légszennyezettségi adatokban tíz évre visszamenőleg évről évre kis mértékű csökkenés tapasztalható, tehát javul a levegő minősége. Mint a szakember elmondta, nyolc mérőállomásból álló automata-rendszer és harminc szerkezetből álló RIV- (regionális imisszió-mérő) hálózat méri folyamatosan az adatokat. Azt Bobvos János is elismerte, hogy a gépek régiek, de hangsúlyozta: akkreditált laboratóriumban, hiteles gázokkal minden nap automatikus kalibrálást végeznek.

Probléma a közparkok egyenlőtlen területi megoszlása is (budai zöldövezet kontra pesti betontenger). Eközben a nagyberuházások miatt egyre fogynak a zöldterületek. A Széna téren, mint a Levegő Munkacsoport aktivistája közölte, több mint nyolcvan fát vágtak ki, 6550 négyzetméternyi park esett áldozatul a Mammut II. építkezésnek. A megállapodás szerint ugyan ezekért a fákért cserébe ültetnek majd másik fákat - csakhogy nem a területen, hanem a kerületben - és ez néhány betűnyi különbség lényeges lesz azoknak, akik a főváros legszennyezettebb levegőjű, legnagyobb forgalmú részén élnek.

A virágos Magyarországért

Ezzel a névvel hirdetett meg környezetszépítési versenyt számos minisztérium, alapítvány, civil szervezet és a Fovárosi Önkormányzat közösen. A verseny célja a kulturált, környezetbarát, vendégváró országkép kialakítása, a zöldfelületek növelése, a magyar virág- és kertkultúra fejlesztése. A versenyre települési önkormányzatok jelentkezhetnek. A versenyzők pályázhatnak többek között közterületek parkosításával, magán- és utcakertek kialakításával, millenniumi emlékparkok kialakításával és résztvehetnek a fásítási programban. Idén a szervezők a millennium alkalmából emlékfaültetési versenyt is szerveznek. Az ezeréves államiság emlékére 2000 fa ültetését tervezik.

A Fővárosi Közgyűlés városképvédelmi bizottsága engedélyezte, hogy a Gresham-palota rekonstrukcióját és az ahhoz kapcsolódó mélygarázs építését bonyolító cég a korábbi három helyett 23 fát vághasson ki a Roosevelt téren. Az engedélyről már csak az ötödik kerületi jegyző szignója hiányzik. Dr. Rónaszéki László még nem írta alá a dokumentumot: megvárja a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi bizottságának jövő keddi döntését.

Az építtető azt ígéri, hogy 57 új fa fogja helyettesíteni a 23 kivágott ostorfát és örökzöldet. Endrédy István, a városképvédelmi bizottság elnöke szerint az ilyen korú, törzsátmérőjű fák átültetésre való felkészítését már három-négy éve el kellett volna kezdeni. Ez elmaradt, s arra sincs semmi garancia, hogy a térről kiemelendő fák túlélik-e az áttelepítést, amit egyébként a hidegebb időszakban szoktak elvégezni. Arra is már évekkel ezelőtt készülni kellett volna, hogy előneveljék a kivágásra-kiemelésre kerülő fák pótlását. Ujjnyi vastagságú fákkal pótolva a jelenlegieket, évtizedek is eltelnek majd, mire környezetvédelmi szempontból ismét teljes értékű fák lesznek a téren - hangsúlyozta a bizottsági elnök.

A Fővárosi Kertészeti Rt. kertészeti igazgatója elmondta, hogy idén a főváros zöld területeinek karbantartására 745 millió forintot fognak költeni, míg a fejlesztésre százmillió forintot irányoztak elő. Törőcsik Éva szerint például idén sor kerül a Koós Károly sétány felújítása a városligetben, az M3-astól a Hősök teréig virágágyakat alakítanak ki, a leégett Globe helyén visszaparkosítanak. Idén már beültettek nyolcvanezer tő árvácskát is - mondta.

A tervek között szerepel a Belgrád rakpart, az Erzsébet királyné úti fasor egy szakaszának felújítása, valamint a és a margitszigeti vadaspark átalakítása. Idén várhatóan üzembe helyezik a Kerényi kutat a Városligetben, a Széchenyi fürdő előtt. Erre ugyan a fedezet még nem áll rendelkezésre, de már jóváhagyta a közgyűlés, így a tervek szerint nyár közepén látnak hozzá. Megújul az Orczy kert is - tette hozzá az igazgatónő -, a BKV buszgarázsai helyén kármentesítési munka kezdődik meg, vagyis az olaj és veszélyes hulladék szennyezte földet kicserélik, majd parkot létesítenek.