Viszályt szült a milliárdos lombikbébi-vállalkozása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
Délelőtt megtartották a helyszíni szemlét, délutánra kész volt az engedély. Somody Imre kétszázmilliós beruházása, a Ciris Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet még januárban kapta meg soron kívül a Humán Reprodukciós Bizottság (HRB) hozzájárulását az induláshoz. Hamarosan kiderült, a testület nemcsak gyors volt, hanem nagylelkű is, az engedély egy későbbi időpontra tolta a még hiányzó, de "szükséges tárgyi feltételek" meglétének ellenőrzését.
Megkérdezte, miért kell
A Ciris-ügy lavinát indított el. A HRB-ből titoktartás megsértése miatt kizárták a testület munkájában a 2001-es alapítás óta résztvevő Bodnár Bélát, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának az Asszisztált Reprodukciós Központ igazgatóját, aki a sajtóban beszélt is kétségeiről az eljárás korrektségét illetően. Bodnár jelezte, szerinte érthetetlen, hogy miután korábban több lombikbébi-központ alapítására vonatkozó pályázatot is elutasítottak, a Ciris esetében hirtelen mégis egy újabb budapesti intézetnek adtak zöld utat, holott a fővárosban működik a központok több mint fele. Bodnár Béla, aki éppen külföldön volt a döntéshozatal idején, azt is aggályosnak tartotta, hogy az új igazgató "hamis" főorvosi címet tüntetett fel a pályázatban, de ez senkinek sem szúrt szemet. Bodnár kritikája viszont igen.
Somody szerint nem volt kivétel
Somody Imre, a Ciris tulajdonosa az Indexnek azt mondta, hogy a HRB engedélyeztetési eljárásában semmiféle gyorsítás nem történt. A testület novemberben kapta meg a pályázatot és két hónap kellett a döntéshez. A bizottság és az ÁNTSZ azóta ellenőrizte az intézet működését és semmiféle problémát nem talált. Somody szerint az, hogy más pályázatokat korábban elutasítottak, a Cirist viszont engedélyezték, azért nem jelent kivételezést, mert az ő vállalkozása nem OEP-pénzekből működik, hanem kizárólag piaci alapon szerez pácienseket.
Horváth Ágnes a cikk állításaira reagálva leszögezte: az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Humán Reprodukciós Bizottság olyan szakmai szervezetek, amelyeknek a tartalmi döntéseibe sosem szólt bele. "Ahogy a szakmai kollégiumok döntéseit sem befolyásoltam arról, hogy például milyen legyen a vakbélműtét szakmai protokollja vagy hogy melyik orvost tartsák alkalmasnak az adott kórház főorvosi pályázatán és melyiket nem, ugyanúgy nem befolyásoltam a cikkben említett hasonló szakmai szervezetek döntéseit sem." A volt egészségügyi miniszter állítja azt is, hogy Bodnár Béla felmentését az Egészségügyi Tudományos Tanács vezetője kezdeményezte. A felmentéshez a miniszter aláírása szükséges, de az ilyen ügyekben ez gyakorlatilag automatizmus.
Az ETT közleménye szerint a tanács semmilyen bizottságát nem érte semmilyen megkeresés a Círis Budapest Nemzetközi Reprodukciós Intézet megnyitásának engedélyezése ügyében sem az Egészségügyi Minisztérium vezetőjétől, sem mástól. Az ETT elnöksége által szignált dokumentum egyben megerősíti a korábbi állítás, amely szerint a HRB korábbi tagja, Bodnár Béla kizárására az ETT titoktartás megsértése és a sajtó valótlan, a Humán Reprodukciós Bizottság-t rossz színben feltüntető tájékoztatása miatt tett javaslatot. Az ETT elnöksége leszögezi: továbbra is szükségesnek tartja a civil kontrollt, a laikusok részvételét etikai bizottságaiban, amely megfelel a jelenlegi nemzetközi gyakorlatnak.
A Ciris megnyitója után az Egészségügyi Tudományos Tanács -, a HRB felettes szervének - titkára, Mandl József akadémikus Bodnár munkaadójának, a New Yorkban élő Kaáli Gézának írt levelet arról, hogy a beosztottja a HRB-taghoz méltatlanul viselkedett, amikor a bizottság munkájával kapcsolatban a sajtóhoz fordult. A debreceni intézetet vezető Bodnár Béla az Indexnek azt mondta, hogy szerinte a levél akár arra is alkalmas lett volna, hogy besározzák őt főnöke előtt, ezért rágalmazási pert indított. Horváth Ágnest azonban a pereskedés sem akadályozta meg abban, hogy egyik utolsó miniszteri intézkedésével visszavonja Bodnár HRB-tagsát. (A volt egészségügyi miniszter Somody Imre birodalmából, a veresegyházi egészségügyi központ ügyvezető igazgatói székéből került a tárcához még Molnár Lajos hivatalba lépésekor.)
Nem lépett a helyére
Az etikátlannak és titoksértőnek kikiáltott Bodnár Béla helyett az ETT a tapolcai Kaáli-intézetet vezető Török Attilát kérték fel a bizottsági munkára, aki elsőre el is fogadta a meghívást, de amikor kiderült, hogy a kritikák miatt eltanácsolt kollégája megüresedett posztját kellene betölteni, nemet mondott. Török döntését ETT elnökének, Sótonyi Péternek címzett levelében azzal indokolta, hogy Bodnár Béla mindössze a betegellátás biztonságát veszélyeztető aggodalmáról nyilatkozott a Népszabadságnak. Viszont a cikkből és az előzőleg benyújtott anyagokból az ETT értesülhetett arról, hogy a Ciris kinevezett orvos igazgatójával, Vereczkey Attilával nemcsak az életrajzi adatokkal kapcsolatos magánokirathamisítás-gyanú a probléma, hanem született már ellene jogerős büntetőítélet, több kamarai etikai bizottsági elmarasztalás, sőt indult vele kapcsolatban üzletszerűen elkövetett nagy értékű csalás gyanúja miatt rendőrségi nyomozás is, Mandl József, az ETT titkára mégis megjelent személyesen is az új centrum megnyitóján - állítja Török, hozzátéve, hogy ilyen körülmények között magának sem jósolna hosszú HRB-tagságot.
Az ETT-titkárnak nem volt szerencséje a Bodnárról szóló levéllel Kaáli Gézánál sem. Néhány napja ő is beszállt a HRB körüli harcokba. Kaáli sajtóközleményben szögezte le: az ETT törvényt sért a reprodukciós bizottság összetételének átalakításával. A New York-i professzor szerint a HRB újraalakításakor, 2007 májusában kirekesztették a szakma képviselőit a bizottságból. Az ETT javaslatára a miniszter többek között papot, védőnőt, statisztikust és állatorvost vett be a 20 tagú testületbe, az egészségügyi törvényben előírt szakirányú gyakorlati ismeretekkel rendelkező szülész-nőgyógyászok valamint a reprodukciós eljárások végzésében érintett társadalmi szervezetek delegáltjai viszont kimaradtak.
A megtermékenyítő üzlet
Magyarországon az utóbbi időszakban az évente végezett mintegy 6,5 ezer beavatkozásból 2 ezer gyerek születik. A meddőségi problémája azonban becslések szerint legalább 150 ezer párnak van. Az első megtermékenyítési próbálkozásokat a társadalombiztosítás támogatja, ez a tétel 2005-ben még 1,9 milliárd volt, újabban azonban körülbelül másfél milliárd forintra csökkent. A támogatás nélküli beavatkozásokért viszont legalább 300 ezer forintot kell fizetni, a teljes kezelés összköltsége azonban elérheti az 500 ezret is. A relatíve magas költségek miatt a fizetős páciensek aránya csupán 10 százalék körül mozog.
Azoknak a meddő pároknak, akiken más beavatkozás nem segített, összesen öt kezelés jár ingyen. Az Országos Egészségügyi Pénztár finanszírozásában a pénztárral szerződésben álló tizenegy meddőségi központ valamelyikében próbálkozhatnak. A legtöbb beavatkozást a Kaáli Intézetekben végzik. A piaci részesedés alapján a cég kapja az állami hozzájárulások 70 százalékát.
Etikailag fontos tagok
A válaszközleményében az ETT először is azt hangoztatta, hogy a Kaáli Intézet nem tett eleget az adatszolgáltatási kötelezettségnek, majd leszögezte, hogy "a pap és a statisztikus" bevonása európai követelmény, mert a HRB egy etikai bizottság, amelyben a laikusok részvétele is fontos. Bár a bizottság létrehozásáról szóló törvény 1997-ben született, az ETT szerint a jelenlegi gyakorlat megváltoztatása a rendszerváltás előtti, a világon már mindenhol meghaladott elvekhez való visszatérés lenne. Bár a közleményben megfogalmazottakról több kérdést is eljuttattunk az ETT-hez, Mandl József nem akarta kommentálni a vitát, csupán azt hangsúlyozta, hogy szerinte a szakma is megfelelőképpen képviselteti magát a HRB-ben többek között egy, a Dolly klónozásában részt vett szakemberrel. Mandl szerint szakmai bizottság már van, a HRB-nek az EU-s elvárások szerint a lombikbébi program független társadalmi kontrolját kell ellátnia.
Kaáli Géza szerint viszont etikai bizottság van már az ETT-ben, a HRB szerepét és feladatát az egészségügyi törvény pontosan leírja. Kaáli osztja két szakmai szervezet, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság és a Magyar Asszisztált Reprodukciós Társaság vezetőjének véleményét (az előbbi elnöke egyébként a már említett Török Attila), akik szerint a HRB 2007-es tisztújítása óta a meddőségi központokra kötelező érvénnyel ugyan, de szakmailag erősen vitatható, jogilag érvénytelen határozatokat hoz. A két szervezet ezért Horváth Ágnes utódjánál, Székely Tamás egészségügyi miniszternél kezdeményezte, hogy tegye lehetővé egy szerintük törvényes testület megalakulását, és vizsgálja felül a HRB valamennyi, az elmúlt évben született döntését és határozatát.
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztályán érdemben nem reagáltak kérdéseinkre.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
