Mádl nem akar kamerákat a próbafülkékben

A köztársasági elnök pénteken az Alkotmánybírósághoz fordult, mert kifogásolhatónak találja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény több rendelkezését - tudatta az MTI-vel a Köztársasági Elnöki Hivatal.

A köztársasági elnök a törvénynek - amelyet május 2-án fogadott el az országgyűlés - a vagyonőrök által alkalmazott elektronikus megfigyelőrendszerek és a biztonsági kamerák alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit tartotta alkotmányosan kifogásolhatónak - áll a közleményben.

Az államfő szerint, mivel ezek a biztonságtechnikai eszközök egyre inkább elterjedőben vannak, például a bankokban, áruházakban, bevásárlóközpontokban, mindig körültekintően kell megvizsgálni, hogy használatuk valóban indokolt és elengedhetetlenül szükséges-e. Különösen így van ez a felvétel készítésére és tárolására alkalmas megfigyelőrendszereknél.

A köztársasági elnök úgy ítélte meg, a törvénynek a rögzítés nélküli felvételre vonatkozó rendelkezései nem adnak kellő garanciát arra, hogy az érintett személyek méltóságát, magánszféráját és információs önrendelkezési jogait ne érje aránytalan sérelem. A törvény ugyanis nem követeli meg, hogy kamerás megfigyelés csak az érintett hozzájárulásával történhet, mi több, nem is zárja ki egyértelműen, hogy olyan helyeken is alkalmazzanak biztonságtechnikai eszközöket, mint például egy áruházi próbafülke, vagy egy uszodai öltöző.

E garanciális előírások hiánya a köztársasági elnök véleménye szerint alkotmányellenes. A köztársasági elnök ugyanakkor alkotmányosan elfogadhatónak tartja, hogy az elektronikus megfigyelés során készült felvételeket a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók esetében 60 napig lehessen tárolni, tekintettel a bankok veszélyeztetettségére és az ellenük irányuló bűncselekmények súlyosságára.

Az államfő szerint azonban indokolatlan és aránytalan, hogy minden más esetben 30 napig lehessen tárolni a biztonsági kamerával készült felvételeket, mert ennél lényegesen rövidebb idő alatt ki kell derülnie, hogy történt-e a felvételek felhasználására okot adó esemény.

Ugyanakkor a felvételek hosszú ideig történő tárolása jelentősen növeli annak veszélyét is, hogy azokhoz illetéktelenek is hozzájuthatnak, ezért a köztársasági elnök álláspontja szerint aránytalanul hosszú a felvételek tárolására különbségtétel nélkül lehetővé tett 30 nap, és így az erre vonatkozó szabály sérti az általános személyiségi és információs önrendelkezési jogokat. A jogszabályt, amelyről az államfő aláírás előtt az Alkotmánybíróság véleményét kérte, május 2-án fogadta el az Országgyűlés.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!